Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

Az épületen megjelenő repedések gyakran az alapozáskor, az alapárok készítésekor elkövetett hibákra vezethetők vissza. A leggyakoribb hibát az okozza, hogy az alaptömb helyének, az alapároknak műszakilag szakszerű, alul sík felületet alakítottak ki.

 

Ha – és ez sem zárható ki – az épületünk ereszcsatorna-lefolyója az alapok közelében többletvizesedést okoz, a közeli falak ferde megrepedése törvényszerűen jelentkezik. Tipikus példát mutatok be az 1. fotón: a lefolyócső okozta épületkár önmagáért beszél.

1. A lefolyócső környékén megjelenő falrepedést szinte törvényszerűen csőtörés, vízszivárgás okozza

 

A fő- és válaszfalak megrepedése, a repedések iránya – „ábrázoló geometriailag” tekintve – nyilvánvalóan háromféle lehet: függőleges, vízszintes és ferde, s valamennyi esetben lehetséges mind az egyenletes szélességű, mind pedig az egyik irányban megnyíló, tehát a fokozatosan kiszélesedő formájú repedés.

A falak építőanyagából az alapok fajlagos terhelésének súlya igen pontosan kiszámítható, hiszen rendelkezésre állnak a gyártó, a kereskedő cégek által kiállított, kiadott adatok. A födémekből közvetve érkező és számítható súlyokból végül is a „teherviselő” altalajra érkező súlyok számíthatók, az alapozási rendszer, technológia a statikus tervező számára szolgáltat számítási alapot. A födémnek anyagából számítható az önsúlya, de megközelítően előre kiszámítható az úgynevezett „hasznos” teher is, a leendő használati súlyok becsülhetőek.

De mi történik akkor, ha a jól számított és megépített, és már sok éve-évtizede fennálló épület, építmény körüli talaj- vagy burkolt útfelületen, esetleg az alaptömb alatti talajrétegekben valamilyen változás következik be? Egy viszonylag ritka esetet a 2. fotón láthatunk: az utólag készült és a lábazatburkoláshoz kötött térburkolat eltörte, lehúzta, átrepesztette a lábazatot.

2. Bajt okozhat az utólag készült térburkolat vagy útburkolat is, ha dilatáció nélkül hozzákötik a lábazat műkő burkolatához

 

A külső ok sokféle lehet, így például fellazul vagy elmozdul az addig – esetleg sok évig is – stabilnak, megbízhatónak, változatlannak látszó talaj. Egy ilyen, nyilván kedvezőtlen változásnak sokféle oka is lehet. A főbb okokat sorolhatjuk: az eddigitől eltérő többletnedvesedés, például egy csapadékvíz-elvezetés vagy csőtörés következményei. Előfordulhat valamilyen dinamikai változás (újabban megjelentek és „dübörögnek a kamionok” az eddigi csendes utcácskában, esetleg ide helyezték át a városi buszok útvonalát…). Statikus változás lehet a meglévő épület szerkezeti átalakítása, például egy emeletráépítés által okozott súlytöbblet.

3. A párkányon megjelenő repedés okait is az alapozási hiba okozhatja

4. A 3. fotón bemutatott repedés okára utal az ugyanazon a lakóházon, az ablak alatt kialakult repedés iránya, mértéke is

 

A 3. és 4. fotón a lakóház alatti talaj teherviselésének aszimmetrikus megváltozására gyanakodhatunk. Az épület valósággal „kettétört”; a közel függőleges repedés végig jól követhető a párkánytól a lábazatig. „Nyomozva” az épület körül, három(!) fő tényezőre lehetett gyanakodni: a kis mellékutcába terelt autóbusz- és teherforgalomra, a megváltozott, megemelt szintű utca- és járdaburkolásra, és végül, bár kisebb valószínűséggel, de a közeli folyó vízszintingadozása is hozzájárulhatott az alapok alatti talaj lazulásához, állagának megváltozásához.

Gyakoriak a meglévő, sok évtizede már elhelyezkedett, tehát a megülepedett épület tömbjéhez történt utólagos, esetleg kisebb súlyú, méretű hozzáépítés következtében beálló repedések, valamint egy utólagos egyéb épületszerkezet okozta repedés megjelenése is. A 5. fotón látható ilyen; a kisebb méretű, és így más súlyú, feltehetően későbbi időpontban keletkezett épületszerkezet elválása a repedés oka.

5. A régebbi épülethez később – esetleg sok évtizeddel később – hozzáépített épületszerkezet eltérő mozgása, esetleg süllyedése elhúzza, eltörheti a szomszédos szerkezeteket

 

Végül egy „természetesnek" is nevezhető épületrepedést mutatunk be a 6. fotón, a kereken 60 méter hosszú, többemeletes épület megtervezett dilatációs hézaga a természetes épületmozgás következtében mintegy megjelent a homlokzaton. A tervező valószínűleg megfeledkezett a dilatációs hézag valamilyen módon való peremezéséről, a hézaglezárásról – az eredmény láthatóan megjelent a homlokzati vakolaton – a vakolat lepergésével tehát „jelentkezett” a hiba.

6. A dilatált épület törvényszerűen „külön mozog”, ennek azonban nem feltétlenül kellene ilyen módon megjelenni a homlokzaton – egy rugalmas, vakolat alatt alkalmazott betétsávval kiküszöbölhetők az ilyen és hasonló károk

 

A 7. fotón egy, a közeli út- és járdaburkolat következében elmozdulhatott épületet mutatok be. Az egyébként több mint száz éves korúra becsülhető háromszintes épület sarkán ferde repedések jelentek meg. Az épület mozgásának követésére a megbízott statikus tervező elhelyezte már a gipszpogácsának becézett kísérleti felületet. Az ezt követő időszakban a gipszpogácsa körüli helyzetből, az esetleges további elmozdulásból, a továbbrepedésből és ennek mértékéből, a további elmozdulás időintervallumából leszűrtek alapján lehet majd a műemlék jellegű épület alapjainak esetleges megerősítésére tervet készíteni, az épület sarka alatt valamilyen formában a leendő stabilitást megtervezni.

7. A már megrepedt épületszerkezetek további mozgásának diagnosztizálását elősegíti a repedt felületen készült gipszelés, a „gipszpogácsa”. Alkalmazásánál fontos a gipszelés időpontjának (például jegyzőkönyvi) rögzítése; az időbeli folyamat csak így követhető

 

Az épületek többsége ma is sávalapozással készül. A leggyakoribb hibát az okozza, hogy – mint a cikk elején már említettem – az alaptömb helyének, az alapároknak a gépi, vagy akár kézi kiásásánál nem a műszakilag szakszerű, nem az indokoltan „sarkos” és alul sík felületet alakítottak ki. Az épület felépítésekor, az alapokra ható egyre növekvő súly hatására a betonalap alsó, domború végződése könnyebben belenyomódhat, – kissé megsüllyedve – a talajba. A hibás alapárok-kialakítás egyenes, törvényszerű eredménye, következménye: az alapsüllyedés hatása később árulkodóan és szinte beprogramozottan a különféle irányú repedésekben jelenik meg; és bár utólag, de az építés, az alapozás során elkövetett hibát elárulja.

 

Dr. Domján József okl. építészmérnök