2010. szeptember 09.

Termikus burok - több mint hőszigetelés

Termikus burok - több mint hőszigetelés

Az épületek fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiatakarékossági törekvései mit sem érnek az épület precíz hőszigetelése, úgynevezett termikus burok kialakítása nélkül, amely télen a bent előállított meleg, nyáron pedig a kellemes hűvös megtartásáról gondoskodik. De miből áll és hogyan készíthető termoburok?

Az épületek hőszigetelése csak akkor igazán hatékony, ha a termikus burok sértetlen, azaz nem gyengítik hőhidak. A hőhidak lehetnek geometria hőhidak, mint például az épületsarkok, ahol a fűtött belső felület mindig kisebb, mint a hőt leadó külső felület, és lehetnek szerkezeti hőhidak, amikor magas hővezetésű, azaz alacsony hőszigetelő képességű anyagok szakítják meg az egyébként jól hőszigetelő „csomagolást”. Abszolút hőhídmentes, de egyúttal „lakható” házat nehéz alkotni; a cél a hőhidasság mértékének minimalizálása. Ez felelősséget ró a ház külső szerkezeteit megtervező építészre, és a megvalósításban közreműködő kivitelezőkre egyaránt. Új épületeket könnyebb jól hőszigetelni, de a régi épületek energetikai felújítása sem lehetetlen vállalkozás.

 

Talajszint alatti hőszigetelések

A termoburok kialakítására már az alapozásnál gondolni kell. Az alapozás megtervezése ma már nem lehet kizárólag statikai kérdés; az alaptestek vagy -lemezek izolálása a hideg talajtól meghatározhatja, hogy lemez- vagy sávalap készüljön. A körbefutó lábazati falak hőszigetelő kéreggel történő ellátása is meghatározó: az ide helyezett hőszigetelés kapcsolódása legyen folyamatos az alaptest alászigetelésével, ne roncsolja a ház várható mozgása és süllyedése, és ugyanúgy álljon ellen a talajnedvességnek, mint ahogy azt az alaplemez alá kerülő társa teszi.

 

Termikus burok - több mint hőszigetelés
Lábazat és aljzatlemez hőhídmentes kapcsolata

 

Homlokzatok hőveszteségének csökkentése

Az épületet határoló szerkezetek közül a legnagyobb felülete a homlokzatoknak van, ezért hőszigetelésük különösen gondos anyagválasztást és kivitelezést igényel. A megfelelően kiválasztott hőszigetelő anyaggal fedett falak sajnos beépítés közben is hőhidassá tehetők: a falra kerülő, egyenes élkialakítással gyártott lapok illesztési pontatlansága, vagy a rosszul megválasztott, például fém beütőszeges dübelek használata akár 15-20 százalékkal is ronthatja a hőszigetelés hatékonyságát. Ezek elkerülhetők, ha két rétegben és eltolt illesztésben rakott hőszigetelő lemezekkel szigetelünk, ha lépcsős élű elemeket építünk be, vagy ha korszerű süllyesztett tárcsás dübeleket használunk. A falak után általában a nyílászárók felülete a legnagyobb. A nyílászárók folyamatos fejlesztéseivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelési tulajdonságai néhány év alatt rendkívül sokat javultak. Ezzel párhuzamosan az ablakok elhelyezési síkja egyre inkább kifelé, a homlokzati hőszigetelés síkja felé tolódott, amivel a korábbi ablakkávás beépítés gyenge hőszigetelésétől kímélhetjük meg magunkat.

 

Hogyan lehet hőhíd nélkül építeni?

Süllyeszthető tárcsás dübel

 

Hogyan lehet hőhíd nélkül építeni?

Hőszigetelés síkjába tolt ablakszerkezet

 

Födémek hőszigetelése

A födémek szigetelését az attikafalak vagy a talpszelemenek anyaga gyengítheti. Az előbbinél az olcsóbb, de időigényesebb körbeszigetelés, vagy a drágább, de egyszerűen beépíthető hőhídmegszakítók alkalmazása nyújthat megoldást, míg a talpszelemeneknél elhelyezkedésük megváltoztatásával, az alattuk átfuttatott hőszigetelés fölé emelve tehetők hőhídmentessé a csomópontok. A födémek általános helyein két rétegben történő lapfektetéssel, vagy lépcsős élű elemek alkalmazásával kerülhetők el az illesztési hibák.

 

Hogyan lehet hőhíd nélkül építeni?

Körbeszigetelt attikafal csomópontja

 

Tetőterek beépítése gazdaságosan és hőhídmentesen

Utólagos tetőtérbeépítésekkor csak a meglévő fedélszerkezet szarufái közötti hőszigetelés ma már nem elégséges megoldás. Ilyenkor ugyanis a szarufák vonalmenti hőhídként viselkednek, ami akár 40 százalékkal is növelheti a tetőfelület hőveszteségét. Az egyetlen jó megoldás a kétrétegű, azaz a második réteget a szarufák belső vagy külső oldalán végigvezető kiegészítő hőszigetelés készítése. Az átlagos tetők könnyű szerkezete miatt hőszigetelő burkuk védőhatása nyáron minden más szerkezeténél fontosabb, hiszen a megfelelő hőszigetelés mellett a helyiségek túlzott felmelegedését is meg kell gátolnia. Ezt a célt nagyobb hőtároló képességgel rendelkező, nehezebb hőszigetelő anyaggal, intenzívebb átszellőztetéssel, vagy speciális hővisszaverő felületű (metalizált) cserépalátét fóliák beépítésével lehet elérni.

 

Hogyan lehet hőhíd nélkül építeni?

Nehezebb testsűrűségű kőzetgyapot szigetelés

 

Hogyan lehet hőhíd nélkül építeni?
Metalizált tetőfólia


 

Merre tartunk?

A házak fűtését és melegvíz-ellátását szolgáló, alternatív energiákat hasznosító eszközök fejlettsége és technikai színvonala napról-napra ugrásszerűen fejlődik. Ezzel egyidőben e termékek árai – ahogy az a számítástechnikai berendezéseknél is tapasztalható – egyre kedvezőbbek, cseréjük előre átgondolt beépítés mellett akár néhány évenként is elvégezhető. A hőszigetelések kínálata ennél jóval stabilabb. Az évtizedek óta bevált polisztirol vagy ásványgyapot termékek még jó ideig tartani fogják vezető szerepüket, és avulásuk is csak évtizedekben mérhető. Cseréjük, vagy vastagságuk növelése költséges, hiszen a feltárásukhoz más épületszerkezeteket (tetőfedést, fóliázást, vakolatot stb.) is meg kell bontani. Ezért, ha jó házat szeretnénk építeni, a hőszigetelés legyen jó minőségű, kellően vastag, hőhídmentesen beépített és hosszú időre tervezett, tartós „csomagolás”.

 

Károlyi Tibor
műszaki szaktanácsadó

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás