2010. december 13.

A fény mint városfejlesztési eszköz

A fény mint városfejlesztési eszköz

A 2009 óta teljes pompájában tündöklő Szabadság híd kulcsszerepet játszott abban, hogy 16 jelentkező közül Budapest városa nyerte el a Lyonban rendezett Auroralia 2010 verseny első díját. A nemzetközi díjat azok a városok kapják, amelyek a leginkább energiatakarékos és tetszetős közvilágítási projekteket valósítják meg.

A Fővárosi Önkormányzat arra vonatkozó terve, hogy megszépítse az esti Szabadság hidat, hosszú évekig napirenden volt. Az új köntösbe öltöztetett híd 2009. május 25-i felavatását intenzív tervezési munka előzte meg. A híd szerkezeti sajátosságainak hangsúlyozása érdekében rendkívül kreatív műszaki megoldásokra volt szükség. Ezeket két, kifejezetten erre a területre specializálódott vállalat szállította: a Lisys, a különleges világítási alkalmazások magyar szakértője, és a Tungsram-Schréder, a kültéri világítás jelentős magyarországi képviselője, aki egyedi megoldás kidolgozásával járult hozzá a projekt megvalósításához.

A tervezési szakaszban megfelelő mennyiségű LED-es világítótest alkalmazásáról született döntés, ami először fordult elő ilyen nagyszabású projekt keretében Budapesten. Ez a döntés lehetővé tette a mérnökök számára, hogy egységes összhatású világítást hozzanak létre a 700 méter hosszú függőleges pántokon, valamint a lehető legjobban megközelítsék a híd eredeti „rezeda zöld” színét, amely nemcsak a környező épületekkel van tökéletes összhangban, hanem az általános éjszakai városképet is javítja.

 

A fény mint városfejlesztési eszköz

 

Kiss Anikó (a Fővárosi Önkormányzat Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztályának vezető tanácsnoka) a következőképpen kommentálta ezt: „Az elmúlt 15 évben a város panorámaképe folyamatosan változott és javult, mivel számos épületet új díszvilágítással öltöztettek fel. A városra tekintve és a dombokról lenézve azonban a hidak és azok lenyűgöző építészeti megoldásai valahogy kimaradtak a képből. A Lánchídon kívül a Duna felett teljes sötétség honolt. A Szabadság híd világítását több mint tíz éve terveztük, és én személy szerint nagyon örülök, hogy ma már több híd is hozzájárul a város éjszakai panorámájához. A projekt a jövő útját példázza.”

 

A fény mint városfejlesztési eszköz

 

Modern és költségtakarékos technológia

A 4 hónapig tartó szerelési munkák során összesen 584 darab LED-es világítótestet helyeztek el. Az 1,6 m hosszú és 6 cm széles világítótesteket kifejezetten ehhez a beruházáshoz tervezték, és az ezzel megbízott cég, a Tungsram-Schréder találó nevet adott újdonsült termékének: „Dunaled”. Bjorn Brandt, a cég vezérigazgatója kiemelte: „Több, mint egy évszázad elteltével a Szabadság híd megérdemelte, hogy az elérhető legjobb világítással lássák el – mind megjelenés, mind minőség és költséghatékonyság tekintetében. Ha visszatekintek a részvételünkkel végrehajtott számos budapesti városkép-megújítási projektre, különösen büszkék lehetünk erre a teljesítményünkre, mivel az teljes valójában tárja elénk ennek az építészeti műremeknek a szépségét, és egyúttal lényegesen energiatakarékosabb és környezetbarátabb is más megoldásoknál”.

 

A fény mint városfejlesztési eszköz

 

 

Az Auroralia-díj

Az Auroralia-díjjal a városok által megvalósított, a fenntartható világítást célzó három legjobb kezdeményezést díjazzák évente. A díjátadó ünnepségre a tekintélyes lyoni Fényfesztivál keretében kerül sor, és az eseményt a LUCI (Lighting Urban Community International) támogatja, amely 60 városból és 30 társtagból álló nemzetközi szervezet. Számukra a fény fontos városfejlesztési eszköz.

A díjat odaítélő zsűri a világ különböző területeiről (például New Yorkból, Olaszországból) érkező, független nemzetközi sajtószakértőkből áll, akik különféle közvilágítási, várostervezési és környezetvédelmi folyóiratokat képviselnek. A legfontosabb kiválasztási kritérium a közvilágítási projekt ökológiai lábnyomának és környezeti hatásának minimalizálása innovatív megoldások alkalmazásával. A zsűri elsősorban a következőkre helyezi a hangsúlyt: energiafogyasztás, CO2-kibocsátás, a projekt összköltsége, a világítási rendszer előállításához szükséges erőforrások, szállítás, újrahasznosítás lehetősége, a koncepció eredetisége és szépsége, a lakók életminőségére gyakorolt hatás, társadalmi és kulturális hatások, egészségvédelem, az éjszakai városkép javítása, valamint a projekt más városokra gyakorolt ösztönző hatása.

A 2010. évi Auroralia-díj nyertesei: 1. hely: Budapest, 2. hely: Genf (Svájc) és 3. hely: Tilburg (Hollandia).

A díj átvételekor Ughy Attila (Budapest XVIII. kerületének polgármestere, a Fővárosi Önkormányzat Városképvédelmi és Városfejlesztési tanácsnoka) azt mondta: „Büszkék vagyunk a beruházásra, nemcsak azért, mert városunk újabb ékességgel gazdagodott, hanem azért is, mert egy igazi 21. századi műszaki megoldásról van szó. Az új koncepció éves szinten 100 ezer euró megtakarítást eredményez a hagyományos világítási rendszerekhez képest a híd kivilágítása és karbantartása kapcsán. Úgy gondolom, az Auroralia zsűrije ezt a kettős hatást jutalmazta azzal, hogy Budapestnek adta az első díjat”.

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

04.2.2.6. Minden, amit a tervezők 2025. január 15-étől kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet! (Frissítés: 2024.10.29.)

Az új Eljárási kódex, az új OTÉK (TÉKA) és az egyéb új építési jogi jogszabályok – ÖSSZEFOGLÓ CIKK (Frissítve: 2024.10.02.)

Építésügyi hatósági ügyintézők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó előírások 2024. október 1. napjától

Hol ismerhetők meg a jegyzői építésügyi hatóságok által kiadott engedélyek iratai?

Építésügyi hatósági hatáskör és foglalkoztatási feltételek 2024. október 1. napjától

épjog