2011. május 02.

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell venni a tervezéskor

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell venni a tervezéskor

A tervezés célja nem feltétlenül csak az, hogy az előírt minimális értékeket teljesítsük. A jobb hangszigetelés javíthatja az adott épület komfortját, értékét, használati minőségét.

Ma már szembe kell néznünk azzal, hogy a különböző beépített anyagok, szerkezetek hangszigetelési tulajdonságait is hangsúlyosan figyelembe kell venni a tervezéskor; különösen ha urbanizált, zajos környezetben szeretnénk megteremteni az épületben a nyugodt életvitel, munkavégzés és/vagy pihenés feltételeit.

 

Lakásbejárati ajtók

A hangszigetelési követelményrendszer az MSZ 15601:2007 számú szabványban található meg. Ennek első kötete különböző épületfunkciókhoz rendel minimális hangszigetelési jellemzőket. A mellékelt táblázatban a társasházakra vonatkozó előírásokból szerepel néhány érték. Az adatok értelmezéséhez tisztában kell lennünk néhány alapfogalommal. A fent említett léghangok és lépéshangok (azaz testhangok) közötti aszerint teszünk különbséget, hogy a levegőben, vagy épületszerkezeteken keresztül terjed-e a hang.

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

Épületen belüli hangszigetelési követelmények

 

A léghanggátlás mértékének meghatározására szolgál a táblázatban is szereplő Rw érték: ezt az adott szerkezet egyik oldalán beeső és a másik oldalán kisugárzott hangenergia hányadosából számítják. Minél nagyobb ez az érték, annál jobb a hangszigetelés, tehát a táblázatban szereplő követelményértékek a minimális mértéket adják meg. Megjegyezzük: a tervezés célja nem feltétlenül csak az, hogy ezeket a minimális értékeket teljesítsük. A jobb hangszigetelés javíthatja az adott épület komfortját, értéként, használati minőségét. Az Rw érték az adott szerkezetre laboratóriumi körülmények között jellemző, az Rw’ pedig a helyszíni, valós léghanggátlási érték, ami a többi szerkezeti elemhez való csatlakozástól, a beépítési körülményektől is függ. A C tényező az emberi hangészlelés bizonyos sajátosságainak megfelelően módosítja ezeket az értékeket. Az LNW, illetve LNW’ a lépéshangokra jellemző: ez az úgynevezett lépéshangnyomásszint. Minél kisebb ez az érték, annál kedvezőbb az adott szerkezet hangszigetelési szempontból, tehát a követelményszintek a táblázatban a maximális megengedett értékeket adják meg.

Nézzük meg ezután: milyen hanggátlási értékeket kell teljesítenie egy társasház lakásbejárati ajtójának? Mint a táblázat utolsó két sorából kiderül, ez attól is függ, hogy a lakásnak van-e előszobája. Ha van, akkor 25 dB-nél, ha nincs, akkor 33 dB-nél nagyobbnak kell lennie az adott nyílászáróra jellemző léghanggátlási értéknek. Mint tudjuk, az utóbbi eset egyáltalán nem tekinthető ritkának; az új építésű társasházak alaprajzi kialakítása gyakran olyan, hogy a lakóhelyiségből közvetlenül a folyosóra nyílik a bejárati ajtó.

A Hörmann cég olyan minőségi bejárati ajtókat forgalmaz, amelyeknél – a biztonsági és hőszigetelési szempontok mellett – rendkívül nagy figyelmet fordítanak a hanggátlási paraméterekre is.

Néhány részletrajz a Hörmann TPS kültéri bejárati ajtókról:

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

Kettős tömítettség a lap alján és a sarkoknál

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

Műanyag ráfutó-ütköző küszöb

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskorAz ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

A megfelelő ajtólap-küszöb pozíció eléréséhez 3-dimenziós pántok segítenek

 

A Hörmann OIT ajtóinak megfelelő változata beltéri bejárati ajtóként funkcionálhat, tömör forgácslap betéttel, automata küszöbbel RwP = 38dB értéket tud teljesíteni.

 

Ipari ajtók

A Hörmann ipari ajtókat is forgalmaz, melyek hanggátlási követelményei adott esetben magasabbak lehetnek, mint a lakossági felhasználásra szánt ajtóknak.

Ipari ajtók esetében a következő jellemző tulajdonságokkal találkozhatunk:

• süllyeszthető padlótömítéssel: 32 dB,

• alumínium ráfutóküszöbbel: 39 dB,

• ütközőküszöbbel: 42 dB.

A fenti küszöbmegoldásokat kombinálva és megfelelő szárnykialakítással 50-53dB-es ipari ajtókat kaphatunk.

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

Példa alsó lezárások kialakítására

Az ajtók hanggátlását is figyelembe kell benni a tervezéskor

Példák a falctömítések kialakítására

 

A Hörmann legújabb fejlesztései közé tartozik az a speciális ajtó, amelyet az idei müncheni Bau szakkiállításon mutattak be, s amelynek maximális hanggátlási értéke 61 dB.

Az ipari ajtók jellegzetessége még, hogy a különböző speciális funkciók ötvözhetőek, tehát pl. lehet egy ajtó egyszerre 90 perces tűzgátló ajtó, WK2 biztonsági ajtó, vészkijárati pánikzáras ajtó, hő-, és hangszigetelt ajtó. Fontos megjegyezni azonban, hogy a funkciók tekintetében kompromisszumokra kényszerülhetünk, pl. egy ütközőküszöbbel ellátott ajtó nem lehet vészkijárati ajtó, mert így nem biztosítanánk az akadálymentes közlekedést.

 

A hanggátlást befolyásoló tényezők

Összegezve: egy ajtó hanggátló hatása természetesen csak akkor érvényesül, ha a nyílászáró teljes szerkezeti kialakítása megfelelő. A befolyásoló tényezők általánosságban az alábbiak:

• az ajtószárny tömege,

• az ajtószárny felépítése, azaz rétegrendje,

• a tok és a fal összeépítésének módja,

• a szárnyak és a tok közti tömítés minősége (erre is közlünk mellékelten sematikus ábrákat a Hörmann kiadványából),

• a szárny és a küszöb közti tömítés minősége,

•az ajtószárnyba beépített hanggátló anyag minősége,

• a zárszerkezet minősége.

Sőt, önmagában a fentiek figyelembe vétele sem feltétlenül elég; az épület egészének kialakítása – az épületgépészetet is beleértve – rendszerszemlélettel, a hangtechnikai szempontok figyelembe vételével kell hogy történjen.

A kivitelezés során tehát a következőket is szem előtt kell tartani:

• A beépítési útmutató előírásait, a szerelési és beépítési utasításokat be kell tartani. A tok és a fal közti rést teljes terjedelmében ki kell tölteni. A fa tokokat legalább egyik oldalon, Rw,P = 37 dB-től mindkét oldalon rugalmas tömítőanyaggal (pl. szilikonnal) kell szigetelni. Ha az acéltok nem lesz kivakolva, akkor mindkét oldalon rugalmas tömítőanyaggal kell szigetelni.

• A könnyű gipszkarton falakba való beépítéskor az Rw,P = 42 dB-es ajtóelemek tokjait gipszkarton lapokkal ki kell bélelni. A maximális légrés a padlónál 7mm, egy Rw,P = 48 dB-es ajtóelemnél pedig csak 6mm.

• A beépítési helyen való Rw = 32 dB (Rw,P = 37 dB)-es hanggátláshoz a padló anyagát az ajtó vonalában egy megfelelő hanggátlású aljzatelválasztással kell kialakítani a lépéshang terjedésének megakadályozása céljából.

• Szőnyegpadló használatakor a burkolatot az ajtónál küszöbbel kell elválasztani.

• Az automata padlótömítést gondosan állítsuk be! A nyomásnak az ajtó teljes szélességében egyenletesnek kell lennie. A tok falnyílásba való nem előírásszerű beépítésekor a hanggátlási érték csökkenésére kell számítani.

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

A TÉKA új beépítési magasság-számítása

Szellőztető rendszer alkalmazása esetén a TÉKA szigorú keretek közé szorítja a helyiségek relatív páratartalmát

A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása az ügyféli jogokat és a társadalmi nyilvánosságot korlátozó szabályozásról

04.2.2.6. Minden, amit a tervezők 2025. január 15-étől kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet! (Frissítés: 2024.10.29.)

Az új Eljárási kódex, az új OTÉK (TÉKA) és az egyéb új építési jogi jogszabályok – ÖSSZEFOGLÓ CIKK (Frissítve: 2024.10.02.)

épjog