Passzív hűtéssel a hőguta ellen – nem csak passzívházakban
A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fűteni, nyáron pedig hűvös, minden aktív hűtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hűs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel.
A passzív hűtés – vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban – nem újkeletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolja az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerű módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hűvös nyáron.
A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek - részben árnyékolók nélkül –, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hő formájában hagyja el a készüléket.
A passzívházakban – melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői – már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hűtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthető. Az első passzívház 1992-ben épült Darmstadt városában, azóta több mint 32 ezer ilyen épület lakói élvezik az alacsony energiaköltség mellett a kellemes nyári hűvöset.
Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerű viselkedést.
Így alkalmazzuk a passzív hűtést
Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. A passzívházakban a hőszigetelés 30-50 centiméter is lehet.
Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehűl a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalábbis buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévő ablakok is nyitva legyenek.
Napközben lehetőleg ne szellőztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben.
Szereljünk fel minden ablakra – lehetőleg külső – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redőnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetősen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása – amellett, hogy pénzbe kerül – jelentős mennyiségű hőt ad le a helyiségben.
Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet. Ne felejtsük eltávolítani a fóliát, mielőtt elkezdünk fűteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra.
Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthető lapos monitorral és billentyűzettel, így még konfortosabb is és takarékosabb.
Árnyékolók egy passzívházban: beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat, így az épület nyáron is kellemesen hűvös marad (Fotó: Sariri-Baffia Enikő)
A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hőmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hűtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítő pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hűtésre. Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hűtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csőkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. A csőben fagyálló folyadék kering, amely felveszi az épületben keletkező hőt, és leadja a talajban, ahol 2-3 méteres mélységben nyáron is 10 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.
Passzív hűtés egy passzívházban: csőkígyó a talajban, amely fölveszi a betonfödémből származó hőt (Fotó: Boros Károly)
Amennyiben szellőztető berendezés is üzemel az épületben – ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka –, akkor a szellőző levegő is hűthető a csőkígyó segítségével. Utóbbi lehetőség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegővel szállított hűtés csak minimális teljesítményre képes – ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hőigényű épület esetében kevésnek bizonyul. A betonmaghűtés is csak akkor elegendő, ha legalább alacsony energiaigényű házról van szó.
Ez utóbbi passzív hűtési eljárások minimális áramigénnyel működnek – töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának –, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben – például irodaházak esetében – bevált módszer a szondás hőszivattyús rendszer kiépítése a fűtésre és a hűtésre. Nyáron az épületből elvont hő a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fűteni is. A fűtés és a hűtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészeti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb. Ennek ellenére rohamosan terjed az ilyen irodaházak száma.
Energon irodaház Ulmban szondás hőszivattyúval: a talaj fűti és hűti az épületet. Ezen kívül nagy szerepet játszik benne a passzív hűtés is. Az épület minősített passzívház (Forrás: Energon fotóarchivum)
Passzívház standard szerint tervezett, kivitelezett óvoda Bad Sodenben (Németország), a katolikus egyház tulajdonában áll. Passzív hűtés egy minősített passzívházban: A tűzvédelmi balkon árnyékolja az üveghomlokzatot, nyáron ez kiegészül a vászonból készült napellenzőkkel; alatta kellemesen hűvös tér keletkezik. Az ajtók felett nyitható ablakszárny található, amely automatikusan kinyílik éjszaka. Az épület önmagát hűti kellemes 25-26 Celsius-fokra. Egyéb árnyékoló, vagy aktív hűtés nem készült az épületben. (Fotó: Thomas Ot)
A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva – következő felújítás alkalmával – lesz lehetőség. Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2-kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitűzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérmi.
Sariri-Baffia Enikő
okl. építőmérnök, passzívház-minősítő és oktató
(Forrás: Green Press Hírügynökség)
