2012. június 12.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

A budai hegyekben épült ikerház esetében ellentmondásoktól mentesen fonódik össze az építészeti gondolat az előrelátó, energiatudatos tervezéssel. Ez a hatalmas életteret biztosító ikerház könnyeden simul bele a fákkal borított hegyoldalba, kihasználva a természet adta lehetőségeket: a napot, az árnyékot és a talaj hőjét.

Az épület szerkesztési elveit tekintve egyfajta „parasztház”, a maga linearitásával, és két-szintes megjelenésében, a terepre a lehető legtökéletesebben ráültetve. Ugyanakkor anyaghasználatában és energiaellátásában korszerű (acél héjalás, acél oszlopok, üvegfalak, üvegfödém, gépi mozgatású árnyékolók, számítógépes vezérlés stb.), amit az utcai, tömör, bontott tégla homlokzat a maga „földből vétetett” jellegével ellensúlyoz.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

Oszlopokkal, mobilárnyékolókkal, erkélyekkel tagolt délkeleti homlokzat

Az épület túlmutat a formák átgondolt ötvözésén. Az anyagok, felületek használatában megjelenő kontraszt tovább színesíti az épületet; kellemesen játékosak a homogén, durva téglaburkolatba integrált apró, könnyed, sima üvegfelületek.

 

Az épülettájolás fontossága

A tudatos építés már a telek kiválasztásakor elkezdődik. A megrendelő számára ebben az esetben kifejezetten szerencsés volt a telek adottsága. Az épületet ugyanis lehetett úgy tájolni, hogy az északi irányba zárt, déli irányba, a kert felé pedig nyitott lehessen. Tekintve, hogy az utca északról határolja az épületet, így még az esetleges kellemetlen zajok nagy részét is ki lehetett szűrni.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

Az épület tájolása a napjárás figyelembe vételével történt

 

Hogyan tervezhetünk energiatudatosan?

Néhány alapvető elv figyelembevételével nem csak az életminőséget javíthatjuk, de a rezsiköltségeket is jócskán csökkenthetjük. Azzal, hogy a benapozást igénylő helyiségek – nappali, étkező, közösségi terek – dél-nyugati irányban nyitottak, a két emelet magas üvegfelületen elegendő napfény érkezik a belső térbe, így naposabb, melegebb helyiségeket lehetett kialakítani. A kültéri mobil árnyékolók segítségével pedig a melegebb napokon is jól szabályozható a napsugárzás mértéke.

További kialakításban rejlő lehetőség az is, hogy a tetőidom a zárt hasábként kialakított épülettől elemelt szerkezettel épült. E megoldás következtében a tetőhéjazat és a hőszigetelés között kialakult nagyobb légtér kellően át tud szellőzni, elkerülve a túlzott hőterhelést, jelentősen csökkentve a felső szintek nyári túlmelegedését.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

Ugyancsak az épület hűtését segíti a pincefal melletti földvisszatöltésben elhelyezett talajkollektor. Az itt lévő sziklás talaj nem engedte a nagyobb felületű, kertben elhelyezhető kollektor kialakítását.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

A tervezői átgondoltság eredménye a passzív napenergia-hasznosítás, amellyel a pinceszinten található medence vizének fűtését részben megoldották. A terasz felől érkező napsugárzás az üvegfödémen keresztül, majd a reflektáló tükrökön továbbverődve jut el a medencéhez, így hozzájárul a víz kellemes hőfokának fenntartásához.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

 

Gépészetben rejlő lehetőségek

A gondos telekválasztáson, tudatos tájoláson és formatervezésen túl a megfelelő gépészeti rendszer kialakítására is ügyelnünk kell akkor, amikor energiatudatos épületet szeretnénk létrehozni. A napkollektorok céljára célszerű eleve kialakítani a megfelelő helyet, még akkor is, ha majd csak egy későbbi fázisban tervezzük azok beszerzését.

Ennek az épületnek az esetében sem építették be azonnal ezeket az elemeket, de mivel a tervben már szerepeltek, így amikor a későbbiekben lehetőség nyílt a kollektorok beszerelésére, ez könnyedén kivitelezhető volt. A 6 darab, nagyjából 20 m2 felületű rendszer az év 9 hónapján összesen 450 kW többletteljesítményt nyújt; ez naponta átlagosan 1,15 kW-ot jelent.

A sziklás terület miatt az eredetileg tervezett – hőszivattyúval és csatlakozó talajszondával kialakított – energiaellátást nem lehetett kiépíteni, és a talajkollektoros megoldás is teljes talajcserét igényelt volna. Így kondenzációs falikazán mellett döntöttek, mely még így is 40%-os energia-megtakarítást eredményez a hagyományos gázkazánokhoz képest. Egy kiegészítő, hűtésre használható talajkollektort viszont ki tudtak alakítani az alapozás körüli sávban, hiszen itt mindenképpen szükség volt talajmunkára. Ez a három, egymás feletti sorban kialakított rendszer az elhelyezés hátrányaiból fakadóan nagy melegben csak 4-5 napig biztosítja a hűtést; ezután a talaj már annyira átmelegszik, hogy a rendszer ideiglenesen leáll.

 

A működő ház

Az épület hőmérsékletszabályozásáért és melegvízellátásáért felelős gépészeti rendszerét egy központi hőmérsékletérzékelővel ellátott vezérlő szabályozza. A melegvizet a kondenzációs falikazán és a vákumcsöves napkollektor állítja elő, és ezt az erre a célra kialakított 1250 liter űrtartalmú hőszigetelt puffertárolóban tárolják. A radiátor, a padlófűtés, illetve a légkondicionáló ezt a melegvizet használja, és nem utolsó sorban a használati melegvizet is ezek segítségével állítják elő. Utóbbit az erre rendszeresített HMV-tárolóban tárolják.

A legfőképpen hűtésre használt talajkollektor a fan-coil egységre kapcsolódik rá.

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

 

Kisebb költség, magasabb komfort

Alkalmunk nyílt röviden beszélgetni a ház egyik lakójával, aki megerősítette: az ily módon végrehajtott tudatos, átgondolt tervezés és megvalósítás eredményeként nem csak a ház működtetésével járó kiadásokat csökkenthetjük, de életminőségünket, komfortérzetünket is javíthatjuk.

 

Beke Dorka

 

 

Források:

A SZIE-YMÉK építészhallgatói által készített írásos és képi anyaggyűjtés

Dr. Tóth Elek DLA egyetemi docens Geotermikus energia című előadása

 

A parasztházak logikájával, high-tech megoldásokkal

Építész tervező: Kapy Jenő

Építész munkatárs: Sziksz Tibor

Kivitelező: Gétai Viktor

 


Alapfogalmak:

HŐSZIVATTYÚ

Egy átlagos hűtőszekrény méretével rendelkező berendezés, mely az alacsony energiatartalmú megújuló forrásokból – talajhő, víz, levegő – nyer hőenergiát, hőtermelés nélkül. Külső energiabefektetés szükséges működtetéséhez – elektromos energia, gáz –, melynek felhasználásával a viszonylag alacsony hőmérsékletszintű környezeti hőből nagyobb hőmérsékletű közeget állít elő, és így összességében jelentős energiamegtakarítást eredményez. Használható hűtésre, fűtésre és használati melegvíz előállítására. Működése a hűtőgép működési elvét követi.

TALAJSZONDA

A Föld felszínéhez közeli geotermikus réteg hőjének felszínre szállítását hivatott megoldani. Egy 15 cm átmérőjű, méretezéstől függően 60-200 méter mély fúrt lyukba 2-4 műanyag csövet tartalmazó U alakú szondát vezetnek le, amelyben általában a környezetre ártalmatlan víz és propilénglikol elegyéből előállított fagyálló folyadék kering. E folyadék felveszi a talaj hőjét (kb. 10-12°C) és ezt vezetik a hőszivattyú párologtató hőcserélőjébe, ahol kinyerhető az így szerzett energia. Télen a talaj hőenergiáját nyeri ki ily módon, nyáron pedig az épületből elvont hő elnyelésével segíti az épület hűtését.

Értékelés: Mivel függőlegesen kialakított rendszer, így helyigénye nagyon kicsi. Energiakaró alkalmazásával a nyári hőenergia tárolható, és télen felhasználható. Magyarország 1-2000 méter mély rétegeiben jelentős hőenergia található, 50-60°C/km, szemben Európa többi országával, ahol ez az érték kb. 30 °C/km. Kialakítása drága, megtérülése főleg nagyobb épületek, középületek esetében gyors.

TALAJKOLLEKTOR

A földfelszínnel párhuzamosan, a fagyhatár alatt kialakított több száz méter hosszú, padlófűtésszerűen lefektetett csőrendszer. Ebben kering a fagyálló folyadék, mely a körülbelül 7-10°C hőmérsékletű talaj hőjét a hőszivattyú párologtató rendszerébe szállítja, ahol a kinyert hő fűtésre használható. Alkalmazásával négyzetméterenként 20-30 Watt energia nyerhető, de ezt a talaj minősége, nedvességtartalma, hővezetése befolyásolhatja.

Értékelés: Nincs szükség költséges fúrásra, de nagy területet igényel – a fűtendő alapterület kb. kétszeresét. A felhasznált területen mély gyökérzetű növény nem telepíthető. Lakóházak esetén a beruházás gyorsabban megtérül. A nagy talajmunka miatt új építésű házak esetén célszerű kiépíteni.

 

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás