Betonjavító rendszerekkel jelentősen lassítható a házak állagromlása

Hasonlóan a többi ásványi építőanyaghoz, bizonyos időnként a betonnak is szüksége van karbantartása, illetve az elhasználódás mértékétől függően javításra, cserére. Az épület használhatósága és a – teljes épületre vonatkoztatott – várható élettartam szerint a betonszerkezetek helyreállítása 10-15, végső esetben 30-40 évente szükséges.

A szerkezeti teherbírás javításától az esztétikai helyreállításig széles spektrumon mozoghat az építési tevékenység, de egyszerű felületi helyreállításokkal is sokat lehet segíteni egy épületszerkezet állapotának konzerválásán. Minden helyreállítási stratégia alapvető célja, hogy a későbbiekben minél jobban megvédjük az épületet a környezetei hatásoktól. A korrekt helyreállítás alapvető feltétele az adott feladatra alkalmas és arra méretezett építőanyag használata. A nem megfelelő termék alkalmazása nem hoz megfelelő eredményt, sőt akár ronthat is a kiindulási állapoton.

Lakóépületeknél a leggyakrabban javítandó elemek a környezeti hatásoknak közvetlenül kitett részek, valamint a tartós használat miatt jelentős terhelésnek kitett elemek, illetve ezek kombinációi.

Leginkább elhasználódó szerkezetek:

• lábazat – csapóesőnek, mechanikai és az elvárható használaton túl egyéb igénybevételeknek is ki van téve;
• erkély, függőfolyosó – a közlekedés elemei, fej fölötti szerkezetek, ezért tartóssága életvédelmi szempontból elsődleges;
• homlokzati díszek (párkány, ablakkeret stb.) – egyes elemei tűzvédelmi és biztonságtechnikai szempontból is fontosak, de az erkélyekhez hasonlóan életvédelmi szempontok is felmerülnek;
• lépcső, rámpa – gyakran jelentős környezeti igénybevétel mellett mechanikai és dinamikai terhelés is éri; a közlekedés biztosítása miatt helyreállításuk fontos, de az alkalmazott anyagok szilárdsági szempontból is kiemelt fontosságúak.

Állagvédelem szempontjából ezeket az épületszerkezeteket érdemes szem előtt tartani és felújításukról már a tönkremenetelük előtt tervet készíteni.

A vasbeton szerkezeteket nagyon fontos megfelelő anyagokkal javítani, mert a legtöbb esetben olyan elemeket kell felújítani, amelyek közvetlenül veszélyeztethetik a testi épséget

A vasbeton elemek korróziója több károsodásból tevődik össze, de a leggyakoribb probléma a betonrészek karbonátosodása és az acélbetétek oxidációs korróziója. A két jelenség összefügg egymással. A karbonátosodáshoz CO₂-ra van szükség, az acél korróziójához vízre és O₂-ra. A karbonátosodás miatt csökken a pH, ezért megindul az acélbetétek „rozsdásodása”. Az acél korróziója térfogat-növekedéssel jár, ami a betont megrepeszti, így a károsítók még könnyebben eljutnak az acélbetéthez, ezért a tönkremenetel gyorsul.

Vasbeton szerkezetek esetén az általános bevonati rendszerektől eltérő, azoknál nagyobb teherbírású és bizonyos esetekben más feldolgozási módszerű anyagokra van szükség. Lakóépületeknél – ha nincs szükség szerkezeti megerősítésre – az általános kézi betonjavító rendszerek alkalmazása a legkifizetődőbb. Ezek a rendszerek egymással könnyen összeépíthető, nagy teljesítményű elemekből állnak (mint például Sakret MKH korrózióvédő és tapadóhíd, Sakret PCC1, Sakret PCC4 durva javítóhabarcs, Sakret PCC05 simítóhabarcs). Feladatuk a CO₂-behatolás csökkentése és az acélbetétek megóvása a korróziótól. Alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető az állagromlás üteme.

A felújítás módszere, az állványozás technikája, a kivitelezés menete – például a közlekedés folyamatos fenntartása mellet – összetett feladat, ezért a betonszerkezetek javításához ajánlott szakemberek segítségét kérni