Korszerűsítették az organikus stílusban épült buzsáki Faluházat
Az épület energetikai korszerűsítésére nyert pályázati forrást az önkormányzat, amelyből a 22 éve épült ház tetőszerkezetének hibáit is kijavították a beruházás során. A tető mérete és – az organikus stílusra jellemző – ívelt formái különleges kihívások elé állították a kivitelezőt. Előáztatott és hajlított faanyagot, egyedi gyártású tetőcserepeket és fújt hőszigetelést is alkalmaztak az építkezés során.
A Balatontól délre, Fonyódtól mindössze 10 kilométerre fekszik a nagyjából 1300 fős Buzsák község. Az itteni kulturális élet központjául szolgáló Faluház 22 évvel ezelőtt épült. Érdekesség, hogy a tervezők egyike a Makovecz-iskola tanítványa volt, így az arra jellemző organikus építészeti stílus a Faluházat is meghatározza. Az épület fontos helyszíne a község életének. Itt tartják a községi iskola testnevelésóráinak egy részét, itt próbál a buzsáki néptánc- és hagyományőrző egyesület, valamint a helyi nyugdíjas kör is itt tartja összejöveteleit. Az említettek miatt kiemelt fontosságú volt, hogy az épület jó állapotú, folyamatosan használható legyen. Az utóbbi időben az üzemeltetés azonban jelentős teher volt az önkormányzatnak, elsősorban a fűtési szezon alatt. A hatalmas terek, a leromlott állapotú nyílászárók és a rosszul kivitelezett korábbi szigetelés miatt a hideg hónapokban szinte lehetetlen volt kifűteni, kellően komfortossá tenni az épületet. Szerencsére az önkormányzat sikerrel pályázott, így állami és részben önkormányzati forrásból 2020 közepén sikerült elkezdeni az épület energetikai korszerűsítését.
Már az előzetes helyszíni szemle során látszott, hogy számos kivitelezési hibát vétettek a korábbi építők, a bontás során derült ki, hogy hol kell átalakítani a szerkezetet
A tetőtér látszó szarufás volt, amely fölött faburkolat takarta a 10 cm-es üveggyapot szigetelést. Már az előzetes helyszíni szemle során látszott, hogy számos kivitelezési hibát vétettek a korábbi építők. Ilyen volt például az, hogy a „kutyaól”-ablakoknál a vápaillesztés rossz volt, így ott a víz be tudott jutni a tetőszerkezetbe, de a tetőfólia is több helyen be volt gyűrve, át volt szögelve, így funkcióját nem tudta ellátni. Szintén a tető beázásához vezetett, hogy a bádogosszerkezetben az 5 cm-es alumínumlemezekre vörösréz lemezeket illesztettek, amelyek között szintén utat talált magának az esővíz. Az átszellőzést sem oldották meg megfelelően. Mindez azt eredményezte, hogy a lécek egy része annyira elkorrodált, hogy néhány helyen szinte omlottak le a cserepek.
A „kutyaól”-ablakoknál rövid lemezes vápákat alakítottak ki
A víz bejutása az épület mindennapos működését is veszélyeztette, mivel egy-egy nagyobb eső után a könyvtár, valamint a számítógépekkel és egyéb elektronikai eszközökkel felszerelt irodák is áztak. Az önkormányzat a felújítást komplexen kezelte: nemcsak a tető szerkezetét szerették volna újjáépíteni, hanem egyúttal a nyílászárókat is lecserélték, új fűtési rendszer és külső hőszigetelés is készült. Először elbontották a régi tetőszerkezet bontandó részét, befóliázták, vízbiztossá tették az épületet. Ezután cserélték a nyílászárókat, majd kiépítették a fűtési rendszert. Ezek a munkálatok nem érintették a tetőt, csőátvezetéseket, áttöréseket nem kellett itt készíteni. Az épület mögött található egy melléképület: a ház fűtését biztosító új aprítékkazánt ebben helyezték el.
A nagy méretű, összetett tető öt ember fél évi munkájának eredményeként készült el
A több mint 1500 négyzetméteres tető igen összetett alakú, többféle hajlásszögű részből áll. Ennek ellenére sikerült a kivitelezőnek egyben kezelnie, azonos rétegrendet alkalmazni az egész épületen. A látszó szarufák és a fölötte lévő deszkaburkolat jellemzően megmaradt, csak lokális javításokat végeztek rajta. A bontás során látszott, hogy hol volt probléma a lécezéssel. Ezeket a helyeket megjelölték, így a későbbi építéskor már rögtön látták, hol kell módosítani az alátámasztáson annak érdekében, hogy a tető síkban fusson. A vízbiztosságot nagyban növeli, hogy a Creaton Trió ragasztósávos fóliával homogén fóliázást tudtak kialakítani, amit a süllyesztett vápák alatt is átvezettek. A fóliára 18 cm vastagságú pallót rögzítettek az élével, ez volt a szigetelés „zsaluja”. Kihívás volt, hogy úgy kellett hatékony hőszigetelést építeni, hogy a meglévő szerkezet magasságát nem nagyon lehetett növelni. Az összetett tetőforma, valamint a geometriai kötöttség miatt a fújt PIR hab szigetelés mellett döntött a megrendelő. Ez a kifújás után megduzzadt, és azokat a tereket is kitöltötte, amelyeket hagyományos módon időigényes lett volna szigetelni. Erre került egy párazáró fólia, majd a 7,5×5 cm-es ellenlécek és a 4x5 cm-es tetőlécek. A léceken rézvörös színű, engóbozott felületű hódfarkú Creaton cserepek kaptak helyet.
A két ökörszemablak kialakításánál a ramonádokat is újra kellett gyártani, mivel a korábbi szerkezetben több helyen törés volt
Szintén nagy kihívás volt a 9 darab „kutyaól”-ablak kialakítása. A korábbi szerkezetet át kellett dolgozni, de ehhez egy kis trükkre is szükség volt. Az épület melletti árokban csörgedező erecskét felduzzasztották, ebben áztatták a beépítésre szánt faanyagot. Ezután lehetett a megfelelő módon meghajlítani, beépíteni a léceket. Hasonlóan jártak el a két ökörszemablak kialakításánál is.
A épület mellett csörgedező erecskét felduzzasztották, ebben áztatták a beépítésre szánt faanyagot. Ezután lehetett a megfelelő módon meghajlítani, beépíteni a léceket
Ezeknél a ramonádokat is újra kellett gyártani, mivel a korábbi szerkezetben több helyen törés volt, éle volt az ívnek, amelyeket így most sikerült kiküszöbölni. A „kutyaól”-ablakoknál rövid lemezes vápákat alakítottak ki. Az ablakok építésekor olyan síkokat is le kellett fedni, amelyek hagyományos cserepekkel nem lettek volna szépen megoldhatóak. A lécezés elkészülte után pontosan lemérték, hogy milyen méretű és alakú cserépre van szükség, a méreteket elküldték a gyártónak, aki pár hét alatt egyedileg legyártotta, majd a helyszínre szállította a szükséges speciális cserepeket.
Az ablakoknál olyan felületeket is le kellett fedni, amelyek hagyományos cserepekkel nem lettek volna szépen megoldhatóak. A gyártó néhány hét alatt egyedileg elkészítette az ide illő speciális cserepeket
A tetőhöz nem készült ereszcsatorna, a számottevő tetőkinyúlás védi az csapadéktól az épületet. A bejárat fölött hófogó rács, a teljes felületen pedig hóvágók kerültek a tetőre
Az óriási tetőszerkezet építése hatalmas mennyiségű anyag beépítését igényelte. A 101 raklapnyi cserépen kívül annak érdekében, hogy biztosan tartós és hosszú távon is állékony szerkezet épüljön, a rengeteg szögön kívül több mint 60 ezer darab csavart is felhasználtak. A torony részen, valamint az íves ablakoknál minden tetőlécet rácsavaroztak az ellenlécekre, majd a cserepeket szintén csavarral rögzítették a tetőlécekhez. Egy ekkora héjazat jelentős mennyiségű esőt, havat gyűjthet össze. Ennek ellenére a tervező nem tervezett az épület köré ereszcsatornát, hanem a számottevő tetőkinyúlással oldotta meg az épület esővíz elleni védelmét. Eresz kizárólag az épület bejáratánál található, nagyjából 16 méter hosszon, de itt is rejtve. Szintén nem volt hóvédelem tervezve, a kivitelező ugyanakkor ragaszkodott hozzá, hogy ezt most beépítsék. A műszaki ellenőr és a megbízó végül hozzájárultak, hogy a bejárat fölött hófogó rács, a teljes tető felületén pedig hóvágók épülhessenek be.
A több mint 1500 négyzetméteres tető igen összetett alakú, többféle hajlásszögű részből áll, ennek ellenére sikerült egységes rétegrendet kialakítani az egész felületen
A hatalmas méretű, összetett tető végül öt ember fél évi munkájának eredményeként készült el. A csapatmunkát segítette, hogy a bádogosmunkákra egy családtagot, Auer Szabolcsot tudta bevonni a kivitelező.
A tető mérete és – az organikus stílusra jellemző – ívelt formái különleges kihívások elé állították a kivitelezőt
A munka szépségét és szakmai színvonalát az ÉMSZ zsűrije is elismerte: az Év Tetője 2021 pályázaton a magastető szekcióban nívódíjat, illetve Aranykalapács vándordíjat ítéltek meg Tóth Árpádnak.
Czitrovszky Balázs
