2019. január 08.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Ahhoz, hogy a tetőfelújítás sikeres legyen, egyszerre három tényező szükséges: szakértői vizsgálat és részletes tetőszigetelés-felújítási terv, rendszeres műszaki ellenőrzés, valamint tisztességes, hozzáértő kivitelezés. Bármelyik elmaradása szakszerűtlen megoldásokhoz vezethet.

Az 1960-as, 70-es és 80-as években az iparszerű lakásépítés több százezer új lakással örvendeztette meg tulajdonosait. Látványosan emelkedtek a lakótelepi 4–10 emeletes épületek. Ezeknek a többnyire lapostetős épületeknek mára teljesen elavult, meghibásodott tetőszigetelése egyre több gondot okoz. A több mint harminc éves vízszigetelések, bádogosszegélyek és attikalefedések már nem bírják tovább, elkorhadtak, utat engednek a víznek.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Kézenfekvőnek látszik, hogy keresünk egy hozzáértő (szak)kivitelezőt, aki megoldja problémánkat. Sajnos, eltekintve néhány sikertörténettől, igen szomorú tapasztalataink vannak. A tetőfelújítások során szinte sorozatosan ugyanazokat a hibákat követik el: állapotfelmérés, ajánlatadás, felújítás hozzáértő szakértő bevonása nélkül, rábízva a döntést a laikusokra. Nincs szakmai kontroll, a kóklerek (látszólag olcsón) csapnivaló munkát végeznek. Eredmény: igen hamar jelentkező hibák, beázások, élettartam-csökkenés.

Mit lehet tenni, milyen gondolatok mentén lehet elkerülni ezeket a problémákat? Ha nincs mód szakértőt bevonni – pedig ez lenne a legolcsóbb –, akkor milyen segítséget lehet adni azoknak, akik a tetőfelújításra rákényszerülnek? A továbbiakban néhány főbb szempontot szeretnénk ismertetni, hogy az olvasók tájékozottak legyenek a szerkezeti követelmények és a megoldások terén.

A bitumenes lemezzel szigetelt tetőfelületen is lehetnek olyan repedések, felgyűrődések, elhúzódások, amelyek jelzik a felszín alatti rétegek mozgásait. Ezeket a mozgásokat mindenképpen mechanikai rögzítésekkel kell megfogni. Természetesen a tető szegélyei mentén láthatóak a leginkább a meghibásodások. Az eresz és az orom bádogos szerkezete sok esetben elkorhadt, a rávezetett szigetelés elrepedt. Ha középre lejt a tető, az itt látható összefolyók eltömődtek, a növényzet is megtelepedett már.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

A felépítmények (kémények, szellőzők) szegélyezése elvált, lecsúszott, ezeken a helyeken a csapadékvíz akadálytalanul bejuthat a szigetelés rétegei közé. Ezek a kémények és beton fedköveik sokszor szétfagytak, tönkrementek. Ezeket is fel kell újítani.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Ha a lapostető már átázott, akkor a kiszáradás esélye és a hőszigetelés működőképessége nem várható. A téli időszakban a nedvességgel telített rétegek párazárként működve a belső helyiségek felől a tető rétegei közé jutott nedvességet is megkötik, és így annak további felhalmozódása következik be. A nedves hőszigetelés cseréje a szerkeze tek és a tetőfelújítás élettartamát alapvetően meghatározza. Átázott, tönkrement és megroskadt hőszigetelést a tetőben hagyni nem szabad.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Mit lehet látni egy néhány éve „felújított” tetőn? Ha egy felújítóréteggel készült a rászigetelés, az sem lehet hosszú élettartamú, ha gyenge anyagokkal, a nedvesség és a mozgások figyelembevétele nélkül kivitelezték. Sok esetben a tető rétegei között megrekedt nedvesség a napsütés hatására gőzzé válik és felfeszíti az új szigetelést. A gőzhólyagok hamar kipukkadnak, utat engednek a víznek. Ilyenkor szinte kidobott pénz ez a „felújítás”.

A tetőszigetelések lejtésviszonyai is problémát okoznak. Sok esetben csekély mértékű az eredeti lejtés, ha erre a felújítás során nem gondolnak, a tetőn mindenütt tócsákban áll már a víz. Lefolyástalan felületekből áll majd az egész, amelyből hamar lesz beázás.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Elsőként mindenképpen egy szakértői állapotvizsgálat és a kivitelezők versenyeztetésére alkalmas felújítási dokumentáció lenne a célszerű.

A tetőfelújításoknál vizsgálni kell a tető rétegfelépítését és konstrukcióját, a korábban beépített anyagok nedvességtartalmát, a csapadékvíz elvezetésének problémáit, a tető lejtésviszonyait, a kapcsolódó bádogoslefedések, a fémlemez szerkezetek állapotát.

  • Javasolható a tető rétegeinek feltárása, lehetőleg a teherhordó födémig, megvizsgálandó:
    • a meglévő rétegek nedvességtartalma és korhadása, különös tekintettel a hőszigetelésre,
    • a párazáró réteg megléte, illetve működőképessége,
    • a hőszigetelés vastagsága, anyaga, deformációja, nedvességtartalma,
    • a gőznyomást levezető réteg anyaga és működőképessége,
    • az esetleges rábetonozások, cementsimítások és feltöltések állapota,
    • az egyes rétegek egymáshoz való tapadása, illetve a rögzítés állapota.
  •  Felmérendő:
    • a tetőfelület lejtésviszonyai és vízelvezetése,
    • a tetőösszefolyók kiosztása, átmérője,
    • az eresz vagy vápa kialakítása,
    • a bádogos szerkezetek állapota, eresz- és oromszegélyek,
    • attikalefedés, falszegélyek deformálódása és korróziója,
    • a dilatációk helye és kialakítása, esetleg a hiánya miatti repedések,
    • a salak- és a páraszellőzők kiosztása, működőképessége,
    • a csőáttörések és a felépítmények szegélyezése,
    • a csapadékvíz elleni szigetelés állapota, hólyagok, felgyűrődések.
  • Számítással ellenőrizni kell:
    • a tetőfödém teherbírási tartalékát a várható többletleterhelés esetén,
    • épületfizikai számítást kell végezni a hőszigetelés és a páraviszonyok ellenőrzésére,
    • az összefolyók szükséges keresztmetszetét és kiosztását.

 

A hőszigetelés, illetve energiatakarékosság kérdése

Óriási az ország energiaszükséglete, és ennek igen jelentős hányadát éppen a tetőfelületeken elszökő energia adja. A gyakorlatban még ma is az előző szabványban rögzített 0,25 W/m2K körüli értékkel szoktak a tervezők számolni. Ehhez legalább 14-18 cm vastag száraz hőszigetelő réteg alkalmazása volt szükséges. Sok régebbi tetőn nincs ekkora hőszigetelés sem. A most érvényben lévő energetikai előírások szerint legalább 22-26 cm (száraz) hőszigetelés kell az energiatakarékos megoldáshoz. Ez a követelményekben jelenleg U=0,17 W/m2K hőátbocsátási tényezőt jelent, de hamarosan tovább szigorodik a követelmény. Az új építésnél és felújításnál a hőszigetelés fenti értékeinek betartása kötelező, attól eltérni nem szabad.

Ha a felújítandó lapostető már átázott, akkor a kiszáradás esélye és a hőszigetelés működőképessége nem várható. A téli időszakban a nedvességgel telített rétegek párazárként működve a belső helyiségek felől páradiffúzió útján a tető rétegei közé jutott nedvességet is megkötik, és így annak további felhalmozódása következik be. A nedves hőszigetelés cseréje a szerkezetek és a tetőfelújítás élettartamát alapvetően meghatározza. Átázott, tönkrement és megroskadt hőszigetelést a tetőben hagyni nem szabad, annak kiszáradása esélytelen.

 

Bitumenes lemezzel csapadékvíz ellen szigetelt lapostetők felújítása

A tetőfelújítás műszaki szempontból igényes és felelősségteljes feladat. Ezért feltétlen szükséges a felújítás megkezdése előtt szakértői vélemény, illetve szakszerű kiviteli terv és költségvetés elkészítése, hogy a felújítással járó kockázat mérsékelhető legyen. A terveknek nemcsak a kivitelezésnél, hanem az azonos alapokon nyugvó versenyeztetésnél is nagy szerepe van.

Ellenőrizni kell, hogy a hőszigetelő réteg vastagságának megnövelése, a tetőlejtés megnövelése, a páravédelmi réteg beépítésének előírása, a páraszellőzés megnövelése, a tetőösszefolyók cseréje, a falszegélyezések kialakítása, a fallefedések bontása vagy átalakítása szükséges-e. A tervező részéről nyilatkozat szükséges, hogy a meglévő rétegfelépítés a műszaki és az épületfizikai követelményeket egyaránt tartósan kielégíti.

A kavics leterheléssel készülő tetőfelújításoknál a tetőre kerülő többletterhekre ellenőrizendő a födém teherbírása, illetve mechanikai rögzítés esetén a rögzítőelem kihúzóellenállását néhány helyen próbával kell ellenőrizni.

A bádogosszegélyek sok esetben megfelelő állapotúnak látszanak, és sokan gondolják úgy, hogy megtartásukkal is megfelelő szigeteléscsatlakozást lehet készíteni. Azonban megfontolásra érdemes, hogy a több évtizedre szánt szigetelésfelújításnál az új szegélyektől elvárható-e az azonos élettartam, éppúgy, mint a jó modifikált bitumenes lemeztől.

Előzetes próbával kell eldönteni, hogy a tervezett átalakítást és lángolvasztásos ragasztást hogyan vi seli el a régi bádogos szerkezet. Sok esetben törik és reped, vagy deformálódik és alkalmatlanná válik az átalakításra. Attikák esetén gyakran találunk a bádogosszerkezet alatt oxidbitumenes lemezt, sok esetben a bádogosszegély helyett pedig Neoacidból készített szegélyezést. Ezeket minden esetben el kell távolítani.

Az esővíz-összefolyók kivitelezése régebben hagyományos horganylemezzel történt. Figyelmet érdemel az összefolyók szakszerű kicserélése és az ejtővezetékbe csatlakoztatása is. Először az ejtővezeték állapotát és esetleges eltömődését kell megvizsgálni. A dugulás elhárítása, a csövek esetleges kicserélése sokszor igencsak komoly gondot és költséget okozhat.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

Az új esővíz-összefolyó beépítésénél különös gondot kell fordítani a tető felületéhez képest körülbelül 1-2 cm mértékű besüllyesztésére és a csatlakozások tömítésére egyaránt.

A beépítés során először is tartósan plasztikus kitt-tömítést kell készíteni az új összefolyó és ejtőcső közötti hézagba, hogy a csapadékvíz-visszatorlódásnál beázás ne keletkezhessen.

Az új összefolyóelemet is tömített módon kell az aljzatához ragasztani. Erre vagy a hegeszthető alátét bitumenes lemez felületét kell lángolvasztással meglágyítani a tapadáshoz, vagy modifikált hideg bitumenragasztót érdemes alkalmazni.

A páraszellőzők és salakszellőzők szerepe a tető rétegeibe bejutott nedvesség eltávolítása, illetve a tető esetleges beázással történt részleges elnedvesedése esetén a felújítást követő kiszáradásának megoldása. Egyúttal a szigetelés felújítások során beépítendő gőznyomást levezetőrétegeket mindig célszerű kiszellőztetni. Ha nem építünk be egy légréteget, amelyben a pára eljuthat a szellőzőkig, illetve nem szellőztetjük ki a tető rétegeiből a nedvességet, akkor várhatóan hamarosan gőzhólyagok sokaságát fogjuk tapasztalni a szigetelés alatt. Ez a szigetelés idő előtti teljes tönkremeneteléhez vezethet.

A tetőfelújításnál a páraszellőzők beépítésére általános érvényű szabály, hogy egymástól ne kerüljenek távolabb, mint 6-7 méterre, illetve szegélyektől 2-3 méterre.

Csőáttörések szegélyezésénél az 50-100 mm átmérőjű csövek okozzák a legnagyobb gondot, hiszen ezeknél a függőleges felületre ragasztandó szegélyezés és a tetőfelületre ragasztandó gallérozás kapcsolatának vízhatlan kialakítása nagy kivi telezői tudást és gyakorlatot igényel. Erre megfelelően kialakított idomok is kaphatóak.

100 mm-nél nagyobb csőátmérő esetén a csatlakozást a szegélyezés szélének bevagdosásával és tetőfelületi rózsás kiterítésével készítik, amely a tetőfelületi gallérozásra rátakar. Ez viszont sokszor oly kis átfedéssel valósítható meg, hogy ilyen esetben javasolható a két egymás felett készített, eltérő magassági méretű szegélyezés, a bevagdosott részek egymáshoz képest elcsúsztatott (elforgatott) leragasztásával. Elsőnek a megfelelő méretű gallért kell – vízhatlanul – lángolvasztással lehegeszteni, és utána a szegélyezősávokat rátakarással, szintén lángolvasztással ráhegeszteni. Fordított esetben a csomópontban a beázás veszélye megnövekszik. Palaszórással lehet a csomópont esztétikai megjelenésén javítani.

A szigetelésfelhajtások mechanikai megfogása kötelező. A csövek esetén ez csupán egy egyszerű szorítóbilinccsel megoldható, mert az megakadályozza a szigetelés lecsúszását. Falcsatlakozások és felépítmények (kémények, szellőzők) esetében azonban a hajlított alumínium vagy horganyzott acéllemez szorítóprofilok alkalmazása elengedhetetlen. Ezeknek általában egy felső kiperemezésük van, amely fogadni képes a tartósan plasztikus kitttömítést. Az alsó kiperemezés egyrészt vízlecsöppentőként, másrészt merevítésként szolgál.

A fémlemez szorítóprofilok mechanikai rögzítése, megfogása általában 20-25 cm-enként javasolható, a fogadószerkezettől függően beütőszeges dübellel, esetleg korrózió ellen védett facsavar és műanyag dübel rögzítéssel. Léteznek és kaphatók speciális szegélyezőgyártmányok is, amelyek nem csupán mechanikai rögzítési feladatot, hanem teraszoknál, fordított tetőknél a lábazati védelmet is biztosítani tudják.

A felülvilágító kupolák lábazatának egy része alkalmas a szigetelés lángolvasztásos ragasztására, más részének hideg bitumenragasztásos csatlakoztatásával kell számolni. A sarkokon minden esetben külön sarokfolt szabásával és az egyes oldalak szegélyezőelemeinek formára szabásával, áthajtásával lehet szakszerű, vízhatlan csatlakozást készíteni. Többnyire itt is szükséges a szigetelésfelhajtás, a szegélyezés mechanikai megfogása speciális aluidomokkal és tömítőkittel. Vigyázni kell a láng magas hőmérsékletének károsító hatására, mert a kupolák többnyire igen könnyen olvadnak és meggyulladhatnak.

Gondolni kell a tetőn a falazott kémények és szellőzők szétfagyott szerkezeteinek és fedköveinek felújítására is. Egy tetőfelújítás során ezeket is meg kell oldani, ellenkező esetben egy felújított tetőn fognak sérülést okozni a későbbi kivitelezők, és elveszik a garancia.

Hogyan újítsunk fel tetőszigetelést?

A tetőszigetelések felújításánál a szélerők elleni rögzítésmódja többféle lehet:

  • ragasztott,
  • leterhelt,
  • mechanikai rögzítésű.

A ragasztott felújítás egyik gondja, hogy teljes felületi ragasztás esetén a pára nem tud eltávozni, csak ha egy vékony légréteget vagy külön gőznyomást levezető réteget építünk be. Ha ezt kihagyjuk, a tetőn gőzhólyagok keletkeznek és a szigetelés gyorsan tönkremegy. A másik gond az, hogy a korhadt szigetelőrétegek az új szigeteléssel együtt egy erős szélviharban felszakadhatnak. Ennek elkerülésére a másik két rögzítési mód ad lehetőséget.

A leterhelésnél többnyire statikai számításra van szükség, mert az egyes tetőfödémek teherbírási tartaléka számításos ellenőrzés nélkül nem állapítható meg. Körültekintés nélküli leterhelés esetén a tetőszerkezet káros túlterhelése akár a leszakadás veszélyével is járhat.

A mechanikai rögzítés bevált konstrukció, azonban ehhez megfelelő szilárdságú szerkezet szükséges, hogy a rögzítőelem ki ne szakadjon. Ez a rögzítési mód a szigetelést hordozó betét anyagát is meghatározza, mert üvegfátyol betét erre alkalmatlan, átszakad a rögzítőelem feje. Csak üvegszövet (G), illetve poliészterfilc-(PV) betétes anyagok alkalmasak mechanikai rögzítésre. Ennek a rögzítési módnak még külön előnye, hogy az alatta lévő rétegektől független, és azok mozgásait is meggátolja, ezért a legbiztosabb tetőfelújítási megoldásnak tekinthető.

A fenti, viszonylag szűkre szabott leírásból érzékelhető, hogy nem is olyan egyszerű jó tetőszigetelés-felújítást készíteni. Ahhoz, hogy a tetőfelújítás sikeres legyen, egyszerre három tényező szükséges, persze az anyagiakon kívül:

  • szakértői vizsgálat és részletes tetőszigetelésfelújítási terv,
  • rendszeres műszaki ellenőrzés,
  • tisztességes, hozzáértő kivitelezés.

Bármely tényező elhagyása „a lovak közé dobott gyeplő” – vagyis a szakszerűtlen megoldások – fenyegető veszélyével járhat! Nem oda jutunk, ahova igyekszünk. Ráadásul (sok esetben) a pénzünket is kidobtuk az ablakon.

 

Zádor Oszkár
okl. építészmérnök,
okl. épületszigetelő szakmérnök

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás