Hőszigetelés a környezetvédelemért

Az IEA felmérése szerint 2030-ra a világ energiafelhasználása a mostani energiafelhasználás 60 százalékával növekedhet: a fejlett országokban a fejlett technológiáknak köszönhetően stagnálás várható, viszont a fejlődő országok energiaigényei a sokszorosára fognak dagadni. A fosszilis energiahordozók túlsúlyának arányai a megújuló energiahordozókkal szemben megmaradnak, bár kis mértékben növekedhet a megújuló energiahordozók részaránya.

Racionalizálni kell a szükséges energiahordozók felhasználását, optimálisan kiaknázni a lehetséges megújuló energiaforrásokat, egyben csökkenteni a környezetszennyezést.

Évek óta előszeretettel használjuk a környezetvédelem, a hosszú távú fenntarthatóság és ökológia szavakat. A fenntartható fejlődés kielégíti az emberiség különböző szükségleteit oly módon, hogy az eljövendő generációk számára is biztosítsuk szükségleteik kielégítését – a jelenlegi erőforrásokból felhasznált fosszilis energiahordozókra (szén, kőolaj, földgáz) támaszkodva.

Neves építőanyag-gyártó lévén az Ursa elsődleges céljai között szerepel, hogy jövőbe néző tervezéssel, minőségi szigetelőanyagok gyártásával és azok előnyeinek széles körű megismertetésével nagyban hozzájáruljon ahhoz a globális törekvéshez (EPBD direktíva), mellyel épületeinkben 2020-ra közel nulla energiafogyasztást lehessen elérni és ezzel párhuzamosan az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is jelentősen csökkenteni.

A környezet, a társadalom és a gazdaság hármasa képezi az alapját annak a körnek, mely elemeinek tényeire és összefüggéseire alapozva publikálta az Ursa első Fenntarthatósági Jelentését. Elérkezett az ideje annak is, hogy előtérbe kerüljenek az Ursa méltatlanul ritkán emlegetett nemzetközi díjai is, melyek a termékeinek környezetbarát voltát tanúsítják, és melyek közül csak egy a DGNB, a BREEAM és a LEED nemzetközi sémák elemeit ötvöző III. típusú EPD-minősítés (Environmental Product Declaration = Környezetvédelmi Terméknyilatkozat).

Egy felmérés alapján az EU-s „átlagépületek” felelősek az energiafelhasználás körülbelül 42 százalékáért. Emellett a közlekedés 30 százalékot vesz igénybe, az ipar pedig 28 százalékát használja fel az összes elfogyasztott energiának.

Meglévő épületeinket épületenergetikai szemlélettel kell korszerűsíteni-felújítani, új épületeinket pedig már eleve nagyon jó épületenergetikai minőségben szabad csak megépíteni.

Varga Tamás
alkalmazástechnológus