Hőszigetelések gazdaságossági-megtérülési kitekintéssel
Egy átlagos „kádárkocka” jellegű épület hőszigetelésének gyors előkalkulációját végezve hamar ráeszmélhetünk, hogy nem mindegy, mivel kezdjük az adott épület energiahatékony felújítását.
Az épületeken leglátványosabb a külső falak utólagos szigetelése lehet – ám ez sajnálatosan a legkevésbé gyorsan megtérülő beruházás is egyben. Egy normál méretű, minden különlegességtől mentes családi ház esetében körülbelül 160 négyzetméternyi homlokzat szigeteléséről beszélhetünk, 15 cm vastagságban. Ez 2023-ban a legalacsonyabb áron elérhető polisztirol szigetelőtáblák felhasználásával és a legjutányosabb munkadíjak kialkudásával sem úszható meg nettó 5 millió Ft alatt. És ez még csak a falszigetelés! A nyílászárók – korszerűtlen ablakok és ajtók – cseréje további tetemes költséggel jár, de ezt a két munkálatot mindenképpen együtt érdemes elvégeztetni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy költséghatékonysági és megtérülési szempontból javasolt a padlásfödém és a pincefödém együttes szigetelése. A kettő kombinációjával hasonlóan alacsony hőveszteség érhető el, mint ami a teljes homlokzat szigetelésével lenne elérhető – azonban a kettő összköltsége nemhogy nem haladja meg, de meg sem közelíti a külső falnál kalkuláltakat.
Átlagos családi háznál nagyjából 100 négyzetméternyi padlásfödém szigetelésével kell számolni. Legegyszerűbb megoldásként – nem járható padlásfödémre – a legmagasabb hővezetési tényezőjű szálas ásványgyapot szigetelőanyagból (például Ursa DF 39) már elegendő 30 cm vastagság – alacsonyabb lambdájú anyagból pedig ennél kevesebb is bőven elég. E megoldás további előnye, hogy a zárófödém szigetelése nem ördöngösség, semmiféle különleges szaktudást nem igényel, így akár a szigetelés munkadíja is megtakarítható: elvileg 400-500 ezer forint körüli összegből már kihozható.
Az alulról hűlő helyiségek födéme – eleve a helyiség földszint alatti elhelyezkedéséből, továbbá a használat céljából eredően is – számos fizikai-környezeti tényezőnek ki van téve. Szigetelésének lényegesen ellenállóbbnak és öntartónak kell lennie, mint egy egyszerű padlásfödémé, ez pedig speciálisabb anyagválasztást kíván. A beépítendő szálas ásványgyapot tábla így nyilván az alapnál magasabb árkategóriájú lesz, de egy pincefödém többnyire nem több 80 m2-nél, így ennek az épületrésznek a szigetelési költsége még profi anyagok alkalmazásával sem haladja meg az egymillió forintot. Hozzá kell tenni, hogy a pincefödém szigetelési költségét az is nagyban befolyásolja, hogy milyen installálási módszert alkalmaznak: dübelezést vagy a jelenleg legkorszerűbb és kedvezőbb árú ragasztást. A tapasztalatok szerint több százezer forintban mérhető a különbség a két megoldás között: amennyiben – például az Ursa Tectonic „Ceiling” – ásványgyapot táblákat négyzetméterenként 4 dübellel, speciális fúrószerszámmal, kemény fizikai munkával rögzítik a mennyezetre, a munkadíj akár másfélszerese is lehet a könnyebben végezhető, egyszerűen – körülbelül 4 kg/m2 – ragasztóval történő felrakás költségének. A csak ragasztással rögzített felületeknél ráadásul a pontonkénti dübelezés indukálta pontonkénti hőveszteség sem jelenik meg a szerkezetben.
A legmodernebb Ursa szigetelési módszerek nemcsak egyszerű és gyors kivitelezést ígérnek, hanem mind költséghatékonysági, mind minőségi – azaz teljesítmény – szempontból is kiemelkedőek.
