2023. mjus 02.

Hõszigetelések gazdaságossági-megtérülési kitekintéssel

Hõszigetelések gazdaságossági-megtérülési kitekintéssel

Egy átlagos „kádárkocka” jellegû épület hõszigetelésének gyors elõkalkulációját végezve hamar ráeszmélhetünk, hogy nem mindegy, mivel kezdjük az adott épület energiahatékony felújítását.

Az épületeken leglátványosabb a külsõ falak utólagos szigetelése lehet – ám ez sajnálatosan a legkevésbé gyorsan megtérülõ beruházás is egyben. Egy normál méretû, minden különlegességtõl mentes családi ház esetében körülbelül 160 négyzetméternyi homlokzat szigetelésérõl beszélhetünk, 15 cm vastagságban. Ez 2023-ban a legalacsonyabb áron elérhetõ polisztirol szigetelõtáblák felhasználásával és a legjutányosabb munkadíjak kialkudásával sem úszható meg nettó 5 millió Ft alatt. És ez még csak a falszigetelés! A nyílászárók – korszerûtlen ablakok és ajtók – cseréje további tetemes költséggel jár, de ezt a két munkálatot mindenképpen együtt érdemes elvégeztetni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy költséghatékonysági és megtérülési szempontból javasolt a padlásfödém és a pincefödém együttes szigetelése. A kettõ kombinációjával hasonlóan alacsony hõveszteség érhetõ el, mint ami a teljes homlokzat szigetelésével lenne elérhetõ – azonban a kettõ összköltsége nemhogy nem haladja meg, de meg sem közelíti a külsõ falnál kalkuláltakat.

Átlagos családi háznál nagyjából 100 négyzetméternyi padlásfödém szigetelésével kell számolni. Legegyszerûbb megoldásként – nem járható padlásfödémre – a legmagasabb hõvezetési tényezõjû szálas ásványgyapot szigetelõanyagból (például Ursa DF 39) már elegendõ 30 cm vastagság – alacsonyabb lambdájú anyagból pedig ennél kevesebb is bõven elég. E megoldás további elõnye, hogy a zárófödém szigetelése nem ördöngösség, semmiféle különleges szaktudást nem igényel, így akár a szigetelés munkadíja is megtakarítható: elvileg 400-500 ezer forint körüli összegbõl már kihozható.

Hõszigetelések gazdaságossági-megtérülési kitekintéssel

Az alulról hûlõ helyiségek födéme – eleve a helyiség földszint alatti elhelyezkedésébõl, továbbá a használat céljából eredõen is – számos fizikai-környezeti tényezõnek ki van téve. Szigetelésének lényegesen ellenállóbbnak és öntartónak kell lennie, mint egy egyszerû padlásfödémé, ez pedig speciálisabb anyagválasztást kíván. A beépítendõ szálas ásványgyapot tábla így nyilván az alapnál magasabb árkategóriájú lesz, de egy pincefödém többnyire nem több 80 m2-nél, így ennek az épületrésznek a szigetelési költsége még profi anyagok alkalmazásával sem haladja meg az egymillió forintot. Hozzá kell tenni, hogy a pincefödém szigetelési költségét az is nagyban befolyásolja, hogy milyen installálási módszert alkalmaznak: dübelezést vagy a jelenleg legkorszerûbb és kedvezõbb árú ragasztást. A tapasztalatok szerint több százezer forintban mérhetõ a különbség a két megoldás között: amennyiben – például az Ursa Tectonic „Ceiling” – ásványgyapot táblákat négyzetméterenként 4 dübellel, speciális fúrószerszámmal, kemény fizikai munkával rögzítik a mennyezetre, a munkadíj akár másfélszerese is lehet a könnyebben végezhetõ, egyszerûen – körülbelül 4 kg/m2 – ragasztóval történõ felrakás költségének. A csak ragasztással rögzített felületeknél ráadásul a pontonkénti dübelezés indukálta pontonkénti hõveszteség sem jelenik meg a szerkezetben.

A legmodernebb Ursa szigetelési módszerek nemcsak egyszerû és gyors kivitelezést ígérnek, hanem mind költséghatékonysági, mind minõségi – azaz teljesítmény – szempontból is kiemelkedõek.

hrlevl-feliratkozs

épjog