2017. február 13.

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) hivatásának tekinti a szakipari munkák színvonalának emelését mind a tervezés, mind a kivitelezés terén. A törvények, valamint alattuk a szabványok jelentik a legmagasabb szintű szabályozási iratokat, azonban ezek a gyakorló szakemberek számára alig tartalmaznak konkrétumokat. Ezt a hiányosságot felismerte az ÉMSZ, és a nemzetközi szakmai szövetségek ajánlásainak, valamint a hazai műszaki tapasztalatok összegzésének felhasználásával szabálygyűjteményt jelentetett meg.

Az építőanyagok választékának gazdagsága, a műszaki megoldások változatossága megkívánta, hogy egy-egy részterületet felölelő szakmai szabálygyűjteményeket is kidolgozzunk, bemutatva ezekben az irányelvek gyakorlati alkalmazását. A Bádogosmunkák tervezési és kivitelezési szabályai, a Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai, a Műanyag és gumialapú lemezekből készülő csapadékvíz-szigetelések tervezési és kivitelezési szabályai (2011), majd pedig a Szálerősítésű cement tetőfedések tervezési és kivitelezési szabályai (2013) után idén megjelent a Bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz-szigetelések tervezési és kivitelezési szakmai szabályai. A könyv szerkesztőbizottságában szereplő tagok a tervezés, szakértés, kivitelezés és anyaggyártók képviselőinek köréből kerültek ki, hogy minél szélesebb szakmai tapasztalatokon alapuló ismereteket tudjunk közreadni.

A bitumenes szigetelőlemezek műszaki tulajdonságaik alapján széles minőségi skálán helyezhetők el, e cikk keretében az olvasó ahhoz kap segítséget, hogy mindig a felhasználásnak megfelelő típusú, hordozórétegű és védőrétegű bitumenes lemezt tudja kiválasztani, betervezni, illetve a kivitelezéshez felhasználni.

 

1. A bitumenes szigetelőlemezek csoportosítása A bitumenes lemezek alapanyaguk szerint lehetnek

  • oxidált vagy
  • modifikált, azaz polimer bitumenes lemezek.

A bitumenes lemezek bedolgozásuk szerint lehetnek

  • vékony- és vastaglemezek, melyeket forró bitumennel ragasztanak le,
  • hegeszthető vastaglemezek, melyeket többféle hordozóréteggel gyártanak és lángolvasztással ragasztanak le vagy mechanikailag rögzítenek,
  • öntapadó lemezek, teljes felületen vagy sávokban történő leragasztással.

1.1 Oxidált bitumenes lemezek

Az oxidált bitumenes lemezek a mai műszaki-megbízhatósági követelményeknek egyre kevésbé felelnek meg, ezért ezek alkalmazása a lapostetők szigeteléséhez – a hazai és nemzetközi irányelvek értelmében – nem javasolt. Oxidált bitumenes lemezeket csak páravédelmi rétegként javasolt beépíteni.

1.2 Modifikált bitumenes lemezek

Elasztomerrel modifikált bitumenes lemezek: Ezek jellemző tulajdonsága a nagy rugalmassági tartomány (hordozórétegtől függően), az alacsony hideghajlíthatóság, magas tapadási érték, gyors bedolgozhatóság. Ezek a lemezek nem UV-állóak, zárórétegként felületvédelem nélkül nem építhetők be!

Plasztomerrel modifikált bitumenes lemezek: Jellemző tulajdonságuk a magasabb hőállóság, jó bedolgozhatóság. A modifikáló anyag mennyiségének, minőségének függvényében a hideghajlíthatóság-hőállóság nagyobb tartományban változtatható, esetenként ezek a lemezek akár UV-állóak is lehetnek.

1.3 Öntapadó modifikált bitumenes lemezek

Az öntapadó bitumenes lemezek egy hordozórétegből és annak mindkét oldalán lévő modifikált bitumenes rétegből állnak, az alsó (és egyes lemezek esetében a felső) bitumenes réteg hidegen is tapadóképes, egy lehúzható fóliával takarva. Léteznek olyan öntapadó bitumenes lemezek is, melyeknek felső rétegéül más modifikálású bitument – vagy akár műanyagot is – alkalmazhatnak.

1.4 Kiemelkedő minőségű bitumenes lemezek

A kiemelkedő minőségű bitumenes lemezek olyan bitumenes lemezek, melyeket abból a célból fejlesztettek ki, hogy a magasabb minőségi követelményeknek is megfeleljenek. Ezeknek a lemezeknek a műszaki tulajdonságai meghaladják egy átlagos modifikált bitumenes lemez tulajdonságait. Ezeket a lemezeket elsősorban az egyrétegű szigetelések céljaira fejlesztették ki. A gyártás során használt SBS-sel vagy APP-vel modifikált bitumen kiváló hőállóságot, hideghajlíthatóságot (elasztomereknél ≤ -25 °C, plasztomereknél ≤ -20 °C), valamint öregedésállóságot biztosít. Mesterséges öregítés után hideghajlíthatóságuk legfeljebb 5 °C-kal változik. Kombinált hordozórétegük következtében méretstabilitásuk kiváló, és/vagy szakítószilárdságuk vagy szakadási nyúlásuk növelhető.

 

2. A bitumenes szigetelőlemezek alkotóelemei

2.1 Hordozóréteg

  • Üvegfátyol

Elemi üvegszálból készült nemszőtt fátyol, ahol a rendezetlen szálakat műgyantakötéssel rögzítik egymáshoz. Készülhet szálerősítéssel is. Általában az üvegfátyol szélénél, illetve az anyag teljes szélességében hosszirányú sodrott üvegszálakkal erősítik meg az üvegfátyol hosszirányú szakítószilárdságát. Az üvegfátyol korhadásmentes hordozó, melynek szakítószilárdsága hosszirányban 300 N felett, keresztirányban 200 N körül van. A szakadási nyúlása alacsony, mindkét irányban 2-4 %, ezért az ilyen hordozójú szigetelőlemezek csak mozgásra nem hajlamos épületszerkezetben alkalmazhatók, ezek a lemezek mechanikai rögzítésű rétegfelépítésnél sem használhatók. Jellemző felülettömeg: 60-80 g/m2.

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény
 

A bitumenes szigetelőlemezek alkotóelemei

 

  • Üvegszövet

Végtelen elemi üvegszálból készülő termék, melyet szövési eljárással állítanak elő. Hosszirányú, sodrott elemi szálak kötege közé keresztirányban elemi szálak kötege van beszőve. Az üvegszövet mindkét irányban magas, 1000 N feletti szakítószilárdsággal rendelkezik, szakadási nyúlása viszont alacsony: 2-4 %. Az üvegszövet-hordozóval készült bitumenes lemezek mechanikai rögzítésre alkalmasak. Jellemző felülettömeg: 100-300 g /m2.

  • Poliészter fátyol

Végtelen vagy vágott poliészter elemi szálakból készült termék. A szálakat tűnemezeléssel rögzítik egymáshoz. A termék szakítószilárdságát a szálak vegyi rögzítésével és/vagy hőrögzítéssel növelik. A poliészter fátyol szakítószilárdsága viszonylag magas, 500 N felett van (a termék vastagságából és a készítési technológiától függően), melyhez jó, általában 30 % feletti szakadási nyúlás is párosul. Jellemző felülettömeg: 120-250 g/ m2.

  • Méretstabilizált poliészter fátyol

A poliészter fátyol méretállandóságát sodrott üvegszálak vagy üvegháló alkalmazásával javítják (ezeket az anyagokat az elemi poliészterszálak közé helyezik, és utána történik a tűnemezelés). Az így készült poliészterfátyol-hordozójú bitumenes lemez méretváltozása (zsugorodása) kedvezőbb, 0,3 % alatt van. Ha a poliészterfátyol továbbszakítási ellenállása szegszáron is megfelelő (150 N felett), akkor az ilyen hordozóval készült bitumenes szigetelőlemez mechanikailag is rögzíthető.

  • Speciális hordozók

Különleges célokra a hordozóanyagokat egyedi tulajdonsággal gyártják:

• Poliészter fátyolba nagyobb mennyiségű üvegszálat keverve olyan hordozó jön létre, amely magas nyúlással és szakítószilárdsággal rendelkezik, de az üvegszál miatt tűzgátló szerepe is van a hordozónak.

• Ha a poliészter fátyolhoz alufóliát kasíroznak gyártás közben, akkor az alufólia a jó hővezetése következtében tűzgátló szerepet ad a hordozónak.

• Ha az üvegfátyolhoz alufóliát társítanak gyártás közben, akkor párazáró bitumenes lemezek hordozórétegeként alkalmazzák.

• Ha a hordozót (általában poliészterfátylat) rézfóliával kasírozzák, vagy rézzel gőzölik, akkor a hordozó gyökérállóságot biztosít a belőle készült bitumenes lemeznek.

Papírbetétes bitumenes lemezek tetőszigetelésbe semmilyen módon nem építhetők be!

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény 

A szükséges ragasztóanyag mennyisége

 

2.2 Elválasztóanyagok

A bitumenes szigetelőlemezek alsó oldalát az öszszeragadás megakadályozására meg kell hinteni. Hintőanyagként általában 0,5 mm alatti szemnagyságú ásványi anyagokat (finomhomok, talkumliszt) alkalmaznak, de az elmúlt időszakban egyre jobban elterjedt a vékony (10 mikron alatti) polietilén, illetve polipropilén fólia alkalmazása. Fóliaborítású lemezek ragasztásos rögzítésre nem alkalmasak, csak lánghegesztéssel vagy mechanikai rögzítéssel építhetők be. A fóliának a lánghegesztés során el kell tűnnie, bele kell olvadnia a bitumenbe. (Ezt azért fontos kiemelni, mert sajnos gyakran találkozni olyan kivitelezéssel, amikor a feltárás után a fólián lévő felirat még olvasható.) Forró bitumenes ragasztási eljárással csak ásványiőrlemény- (homok-, illetve talkum-) hintésű lemezt lehet beépíteni, ugyanis a fóliaborítás megakadályozza a tapadást, beépítés után is elválasztórétegként működik.

 

3. A szigetelés rögzítése szélszívással szemben

A csapadékvíz-szigeteléseket a szél szívóhatása ellen a következő módok valamelyikével kell rögzíteni:

• leragasztással,

• mechanikai rögzítéssel,

• leterheléssel.

Előfordulhat bizonyos esetekben, hogy a fenti rögzítési módokat kombinálni kell, azaz például a tető egy részén a szigetelést ragasztással, egy másik részén pedig mechanikailag kell rögzíteni. A leterheléssel történő rögzítést a mechanikai rögzítéssel együtt is lehet alkalmazni.

A szükséges megoldást és a kivitelezés módját a tervezés során kell meghatározni, mert a rögzítés lehetséges módja függ az épület magasságától, elhelyezkedésétől, alaprajzi adataitól, a tető rétegfelépítésétől, a szigetelés aljzatszerkezetétől, a választott csapadékvíz-szigetelés anyagától. A rögzítés kiválasztott módját a költségvetésben, műszaki leírásban is részletezni kell. A szélszívással szembeni rögzítés a teljes rétegfelépítésre vonatkozik, azaz a tető minden rétegét rögzíteni kell. Ez értelemszerűen a ragasztással rögzített rétegeknél a legfontosabb: minden réteget megfelelő mennyiségű ragasztóval vagy kiegészítő mechanikai rögzítéssel kell biztosítani.

3.1. Rögzítés ragasztással

Minden ragasztandó réteget annyi ragasztóval kell lerögzíteni, amennyivel a megfelelő tapadás biztosítható, és a réteg a szélterhelésnek ellenáll. Amennyiben nem biztosítható a kellő tapadószilárdság, akkor kiegészítő intézkedések, például mechanikai rögzítés is szükséges. A ragasztás előtt a felületeket kellősíteni kell. A ragasztóanyag mennyiségére az 1. táblázat ad tájékoztatást (a megadott adatok új épületnél érvényesek, felújításnál a gyártó alkalmazástechnikai előírásait kell figyelembe venni az aljzat felületének ismeretében).

3.2 Mechanikai rögzítés

Csapadékvíz-szigetelést csak olyan aljzatnál szabad mechanikailag rögzíteni, amely a rögzítőelemeket teljes bizonyossággal képes hosszú távon megtartani. Mechanikai rögzítésre olyan csapadékvíz-szigetelőlemez alkalmazható, melyet a gyártó erre a felhasználásra javasolt. A hordozóréteg üvegszövet, poliészterfátyol vagy méretstabilizált poliészterfátyol legyen.

A mechanikai rögzítőelemek számának tájékoztató jellegű mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény 

A mechanikai rögzítőelemek szükséges mennyisége – tájékoztató adatok

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény 

Mechanikai rögzítés az átlapolásokban, kétrétegű szigetelés esetén

 

3.3 Rögzítés leterheléssel

A leterhelőréteg anyaga lehet:

• 16/32 mm méretű gömbölyű szemű, mosott kavics legalább 5 cm vastagságban terítve,

• lapburkolat kavicságyazaton, kőzúzalékon vagy a csapadékvíz-szigetelés felületére fektetett védő-elválasztó rétegen (például 40×40×5 cm méretű fagyálló beton vagy műkő járólapokból),

• a hasznosított tetők burkolati rétegei (például teraszok, parkolótetők, zöldtetők).

A leterhelőréteg mennyiségére az alábbi táblázat ad tájékoztatást.

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény 

A leterhelőréteg szükséges vastagsága

 

4. Kétrétegű bitumeneslemez-szigetelés

A bitumenes lemezzel készülő tetőszigetelések leggyakrabban 2 rétegű szigetelések, egy alsó rétegből és egy zárólemezből készülnek. A kétrétegű bitumeneslemez-szigetelések alkalmazása esetén a két réteg szigetelőlemez összvastagsága rendkívül lényeges.

Javasolt rétegvastagságok:

I A: mechanikai és hőterhelés esetén 8,5

I B: mechanikai és hőterhelés esetén 8,0

II A: mechanikai és hőterhelés esetén 8,0

II B: mechanikai és hőterhelés esetén 7,5

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény

A lemezek fektetése 2 rétegű szigetelés esetén

 

5. Egyrétegű bitumeneslemez-szigetelés

Bitumenes lemezzel abban az esetben készíthető egyrétegű szigetelés, ha azt a lemezt erre a felhasználásra fejlesztették és minősítették. A lemez anyagára vonatkozó műszaki követelmények az alábbiak (ld. az 1. mellékletben található táblázatot is):

  • Hordozórétege méretstabilizált poliészter fátyol legyen.
  • Hőállósága elasztomer lemez esetén legalább 100 °C, plasztomer lemez esetén legalább 130 °C legyen.
  • Hideghajlíthatósága elasztomer lemez esetén -20 °C, plasztomer lemez esetén -15 °C legyen.
  • Vastagsága legalább 5,0 mm legyen.
  • Szakítóerő hosszirányban legalább 800 N, keresztirányban legalább 700 N legyen.
  • Szakadási nyúlása mindkét irányban legalább 40 % legyen.
  • A szigetelőlemez fényvédelemmel ellátott, vagy különlegesen UV-álló legyen.

Az egyrétegű szigetelőlemez készítésénél a következő követelményeket is be kell tartani:

  • A lejtés a tető minden pontján (a vápákban is) legalább 2 % legyen.
  • Az átfedések hosszirányban, mechanikai rögzítés esetén legalább 130 mm szélesek, ragasztással történő rögzítés esetén 100 mm szélesek legyenek. Keresztirányban a toldások szélessége legalább 150 mm legyen. A gyártók előírásait figyelembe kell venni.
  • A szigetelés aljzata olyan legyen, aminek dilatációs mozgásával nem kell számolni.
  • A vízszintes és függőleges felületek csatlakozásainál, valamint a részletképzéseknél mindig 2 réteg szigetelés készüljön, a járósávokat egy külön réteggel kell kialakítani.
  • A gyártó a vízzáróságra legalább 10 év garanciát vállaljon.

 

6. Részletképzések, csatlakozás épületszerkezetekhez

A szabálygyűjteményben szereplő rajzok csak elvi ábrák, melyek természetesen nem helyettesíthetik egy-egy tetőszigetelési feladat kiviteli részletterveit. A tervezők felelősségét, a kivitelezés és ellenőrzés szakszerűségét továbbra is a munkában résztvevőknek kell vállalniuk. E cikk keretében nincs mód az összes, a könyvben megjelent részlet bemutatására, most csak a sarokképzéseket és hajlatrögzítéseket ismertetem, mivel tapasztalatom szerint ezek helyes kialakítása kulcsfontosságú minden további részletképzésnél is.

Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény  Megjelent a bitumenes lemezekkel készülő szigetelésekről szóló új szabálygyűjtemény

Hajlatképzés

 

A bitumenes lemezzel szigetelt tetők hajlataiban, a függőleges csatlakozások mentén mindig hajlatéket kell elhelyezni. A hajlaték mérete 50×50 mm, 50×100 mm, vagy 100×100 mm lehet, anyaga általában a hőszigetelés anyaga (polisztirolhab vagy ásványgyapot). Fordított tetőknél, amikor a szigetelés aljzata beton, a hajlaték készülhet betonból vagy habarcsból is. Amennyiben a hajlaték polisztirolhab, akkor lángolvasztásos ragasztás csak abban az esetben végezhető, ha előtte egy réteg bitumenes lemezt ragasztanak rá. A hajlaték biztosítja a szigetelőlemezek megfelelő ívben történő felhajtását és a kritikus sarokpont védelmének lehetőségét. (4. ábra)

A hajlatokban a függőleges felületek szegélyezésének rétegeit és a tetőfelület rétegeit ollós kapcsolattal kell egymáshoz csatlakoztatni. Az alátétlemezt a vízszintes irányú erők felvételét biztosító perem menti rögzítéssel kell az aljzathoz erősíteni, ez a rögzítés független a tető rétegeinek szélszívással szembeni rögzítésétől!

Természetesen sokféleképpen lehet a belső sarkokat kialakítani, az 5. ábrán látható fotó egy esztétikusan kivitelezett belső sarkot ábrázol.

Reméljük, hogy a szakmai szabálygyűjtemény segíti a tervezőket, kivitelezőket, beruházókat és műszaki ellenőröket mindennapi munkájukban.

 

Csobajiné Tóth Judit
A szabálygyűjtemény szerzője

Az ábrákat készítette: Isomédia Kft.

nyerjenabaumittal

nyerjenabaumittal

nyerjenabaumittal

 

nyerjenabaumittal

hírlevél-feliratkozás