Négy kilométer virágláda – Metrodom Panoráma lakópark, Újpest

Nem árt, ha építészként tudjuk, a növényekhez, illetve általában az élő környezethez vonzódás nem múló divat, a környezetpszichológia „biofília hipotézis” néven régen ismeri és kutatja a jelenséget. Erich Fromm még 1964-ben írta le a fogalmat, de elmélet 1984-ben lett belőle. Edward O. Wilson írta le a jelenséget, mely szerint „az embereknek evolúciós késztetésük van arra, hogy figyeljenek az élőkre és orientálódjanak az életszerű folyamatokra”. Kísérletek százai igazolták, hogy fotón, terven, a valóságban az emberek a természetet, a növényzetet, a természeti környezetet szeretik jobban. Növények cserépben, virágládában, kertben; állatok társállatként, ketrecben, akváriumban vagy terráriumban – mind-mind nyilvánvaló példái e vonzódásnak. Ennek megfelelően a jelenség nem új, balkonládák, virágvályúk, virágablakok, télikertek régóta részei az építészeti eszköztárnak. Ami új, az az egész homlokzatra kiterjedő, professzionálisan karbantartott zöldhomlokzat, amely már tényleges építészeti elemmé válik. Talán ez a legfontosabb ebben az épületben, de távolról sem az egyetlen tanulságos megoldás.

 

 

A Hajnal Építésziroda – Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter – tizedik nagy léptékű budapesti projektje Újpest Duna felőli szélén épült meg idén, tíz percre Újpest Városközponttól, a Váci út mellett. A területen 1872-ben alapított Wolfner Gyula bőrgyárat. A rendszerváltozás után bezárt, néhány történeti gyárépületből loft irodák lesznek, de a lakópark területén az épületeket már 2008 előtt lebontották. Adott volt tehát egy letisztított, trapéz jellegű terület, amelyre a helyi szabályzat szerint toronyházat lehet építeni, egyfajta városi alközpontot hozva létre.

 

A virágvályú részletrajza

 

Itt szinte bármit lehetett volna építeni, de Hajnalék igazodtak a városi környezethez, és keretesen építették be a területet, négy elemre bontva az épületegyüttest. Két épület a Károlyi István utca, míg a másik kettő a József Attila utca koordinátarendszeréhez igazodik, ezáltal természetes módon alakul ki az épületek közötti trapéz alakú városi tér, melyhez kétszintes árkádsorral csatlakoznak az épületek. Ez az átmeneti tér kávézókkal, éttermekkel teremti meg kora tavasztól késő őszig a városi élet színterét. Belülre került a négy darab 18 szintes torony, itt voltak elhelyezhetőek a szabályozás szerint. Ennek az elhelyezésnek köszönhetően a tornyok nem nyomasztóak, az ember a központi téren csak a környező kétemeletes házak magasságát érzékeli igazán, és azokat is lazítják a cour d’honneurök.

 

 

Nem kevesebb, mint 632 lakás van az együttesben (és 740 parkolóhely), egy új utcáról, az egykori bőrgyárosról elnevezett Wolfner utcáról tárul fel a parkolószint, és új, Váci úti csomópontot is létrehoztak. Így is kerültek még a földszintre gépkocsitárolók. A földszinten kis éttermek, kávézó, az első emeleten irodák vannak, de itt még egy-egy közösségi terem is helyet kapott, ahol zsúrokat, összejöveteleket lehet tartani. A felső szinteken a középfolyosók 10-12 négyzetméteres átriumokat is kaptak kúszónövénnyel, így lettek fénnyel átjártak, barátságosak. Itt a zöld nem csak a látványtervekre korlátozódik. A homlokzatokon a széles – 2,30-as – teraszokhoz virágvályúk csatlakoznak minden második szinten, egy-egy – összesen kétszázhúsz – előnevelt négyméteres fával, kúszónövényekkel. Az összesen 3600 méter hosszban elhelyezett vályúk hőszigeteltek (hogy télen a gyökerek ne fagyjanak el), és csepegtető öntözéssel ellátottak. Közöttük függőleges futtatófalak teremtenek összeköttetést, kialakítva a jellegzetes rajzolatot, ami optikai trükkel csökkenti az épület méretét. Ráadásul ezek mögött a sávok mögött a tárolódobozokban a teraszbútorok is elhelyezhetők, valamint a légkondicionálók külső egységei. A növényeket nem bízták a lakókra: a már említett „alpinista kertészek” gondozzák, és az említett öntözőrendszer látja el őket vízzel és tápanyaggal.

A lakóknak már csak azt kell várni, hogy a növényzet megerősödjön, beköltözzenek a gyíkok, madárdal töltse be a teret, és a gyalogospasszázs folytatásaként elkészüljön a Dunához – a szomszéd telek és a Váci út felett – átvezető gyalogoshíd, melynek létesítését a rendezési terv elő is írja az ottani telek tulajdonosa számára. Akkor majd a tér kövein Újpest nevezetességei közé felkerülhet ez a lakópark is. Mondjuk, az északi összekötő vasúti híd helyett.

Csanády Pál