2023. január 16.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének kérdései

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének kérdései

A létesítmények hasznos tereinek növelésére az a leggyakoribb megoldás, hogy számos helyiséget a térszint alá építenek. Ily módon ezek felső födémszerkezetét sokszor térburkolattal, parkolótetőként vagy zöldtetőként tervezik és kivitelezik. Ez azonban számos műszaki problémát vet fel – ezekre mutatunk néhány példát az alábbiakban.

Szakszerűtlenül kivitelezett zöldtető

Már az 1960-as években készült tervekben is lehetett találkozni az épülethez csatlakozó teremgarázsok műszaki megoldásával; akkoriban a födém zöldtetőszigetelését az fenti ábrán is látható módon, négy réteg forró bitumennel kent csupaszpapírral oldották meg, a gyökérállóságot pedig lebetonozással biztosították. A terv és a valóság azonban egymástól jócskán eltértek.

Mint az alábbi ábrán látható, az attika nem fordult be, befejezetlen, a vízszigetelést emiatt nem volt mire felhelyezni, felragasztani.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

A szigetelést tartó fal felső lezárása pedig ijesztő szakszerűtlenséget mutat. Akkoriban még nem alakultak ki a zöldtetők szigetelésének hazai megoldásai, és nem voltak elérhetők a megfelelő szigetelőanyagok sem.

Tervezési és kivitelezési hibák, tanulságok, jó megoldások

A tervezett megoldás megfelelő végrehajtása még így is tartós eredményt hozhatott volna, de a szakszerűtlen és felügyelet nélküli kivitelezés hibás, befejezetlen állapothoz vezetett. A megrendelő pedig laikusként kénytelen volt a kialakult helyzetbe és az ebből következő beázásokba beletörődni.

 

Garázsbehajtó-problémák

A tévedések és figyelmetlenségek már a tervezés szakaszában is megfigyelhetők. Az egyik ezek közül, hogy a garázsokat, illetve lehajtókat túl nagy lejtéssel tervezik.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Az ábrán látható háznál az 5 méteres előkertben kialakított lehajtó lejtése 15 százaléknál nagyobb, így előfordulhat, hogy a személygépkocsi alváza hozzáér a betonburkolathoz a rámpa tetején vagy az aljánál, a garázskapunál.

Az az optimális megoldás, amit az alábbi ábrán láthatunk: ha a garázskapura rávezető térbeton kifelé lejt, így a kapu elől a közterület felé vezeti el a csapadékvizet.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Hibás a terv, ha a rámpára jutó csapadék gyűjtésére és elvezetésére nem kínál megoldást, hiszen ebben az esetben a garázsba akadálytalanul befolyhat a víz.

Ugyanilyen fontos tervezési szempont, hogy a garázskapu felett legyen minimum 1,5 m széles fedés. Ez adódhat az épület felső szintjeinek tömegéből, vagy lehet egyéb épített szerkezet (előtető). A csapóeső ugyanis jelentős károsodást okozhat néhány éven belül a faanyagú vagy lamellás szerkezetű kapu/ajtó felületén.

 

Szigetelőanyag-választás

További fontos feladat a tervezéskor, illetve a kivitelezéskor a vízszigetelő anyagok kiválasztása. Az 1980-as évek végétől a hazai kivitelezői gyakorlatban is elterjedtek a gyökérvédő képességgel rendelkező anyagok. Ezt főként a bitumenes anyagok választékában lehetett látni; az ilyen anyagok gyártói többféle gyökérálló lemezt is ajánlottak a kétrétegű, modifikált bitumenes vízszigetelésekhez. A legagresszívabb gyökérhatások ellen például rézfólia hordozóbetétes modifikált bitumenes lemez beépítését javasolták.

Amíg a fal- és padlószigetelést az alépítményi szigetelések alkalmazástechnikai követelményei szerint tanácsolták megoldani, a födémek vízszigetelését a zöldtetők tervezési és kivitelezési követelmények teljesüléséhez igazították. (Lásd: Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei, ÉMSZ, 1999.)

És mi a teendő a fal és a födém csatlakozásánál? Itt a tervezőnek a környezeti hatások figyelembevételével kell döntenie arról, hogy a gyökérálló vízszigetelő lemez milyen mértékben legyen ráépítve a függőleges falra.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

A teraszfödém és falcsatlakozásának terve, helyesen megoldva

 

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

A valóságban ez nem sikerült

A sikertelenül elkészített csomópontban könnyen felismerhető, hogy a beázást okozó csapadékvíz miként oldja ki a födém vasbeton szerkezetének szabad mésztartalmát, amely aztán meszes csurgalékként megjelenik a felületen.

A födém és a fal csatlakozásánál, a teremgarázs belső falán a csomópont hibás kivitelezéséből adódó beázás látható az alábbi ábrán is.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

A vízszigetelő anyag kiválasztásakor a legnagyobb hiba talán az, ha a bitumenes lemez alapanyaga oxidbitumen a modifikált bitumen helyett, illetve ha a választott szigetelőanyag nem rendelkezik gyökérálló képességgel.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Ezen az ábrán egy feltárt teremgarázsfödém vízszigetelése látható. A kilencéves szigetelés repedezett, tönkrement állapota jellegzetesen az egykori hibás anyagválasztásra utal.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Ezen az ábrán látható, hogy a lábazat szigetelése mögé agresszíven benőtt a növény gyökere; az oxidbitumenes vízszigetelést jelentős mértékben széttépte, ezzel nagymértékű felületi károsodást és beázást okozott.

 

Vízzáró betonlemez?

Az alábbi ábra egy újabb, gyakran előforduló hibát mutat: a vízzárónak minősített vasbeton alaplemezre ráépített pillérek felázását.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Az alaplemezek esetében a vízzáró beton alkalmazását jellemzően azért választja a beruházó, hogy megtakarítsa a vízszigetelés beépítésének költségét. Csakhogy a felmenő falak és a pillérek már nem vízzáró minőségűek, hanem hagyományos nagyszilárdságú vasbetonból készülnek. Mivel a „vízzáró” beton csekély mértékben engedhet át nedvességet (0,25 liter vizet egy négyzetméternyi felületen, 24 óra alatt), a vízzárósággal nem rendelkező pillérek az alaplemezből vizet vehetnek át, illetve szívhatnak fel kapillárisan. Emiatt alakul ki a pillérek felnedvesedése.

Kedvező megoldás lehet – nem talajvizes, hanem inkább rétegvíz- vagy talajnedvesség-terhelésű talajok esetében –, ha az egyenes rétegrendű padló- és a fordított rétegrendű falszigetelés kombinációja készül el.

Térszint alatti épületrészek, teremgarázsok vízszigetelésének időszerű kérdései

Így a terhelhető XPS hab hőszigetelés folyamatosan körülveszi az alépítményt. Itt ügyelni kell arra is, hogy a hegeszthető bitumenes lemezek helyett öntapadó lemezeket alkalmazzunk ezekben a csomópontokban, tekintettel a habhőszigetelések hőérzékenységére.

Haraszti László
okl. építészmérnök, szakmérnök,
igazságügyi műszaki szakértő

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv: elkészült a tervezési segédlet

A jövő nemzedékek szószólója alapjogi összefoglalója a területhasználat települési szintű szabályozásának átalakításáról

A háborús veszélyhelyzet alatt a közbeszerzéseknél is lehet árat emelni

Veszélyhelyzeti rendelet írja felül az Építési törvény egyes rendelkezéseit (3. rész) - Településtervek határideje

Veszélyhelyzeti rendelet írja felül az Építési törvény egyes rendelkezéseit (2. rész) - Településrendezési illeszkedés

épjog