Újra fémlemez fedés került a műemléki épületre
A kecskeméti Katona József Színház tetőfelújításakor a palafedés és az átázott deszkázat eltávolítása után régi szépségében állították helyre a több mint százéves színházépület tetőfedését: az összetett tetőidomra kettős állókorcos titáncink fedés, változatos formájú tetőablakok és különleges díszítőelemek kerültek.
A kecskeméti Katona József Színház a 19. század végén épült (1896-ban, épp egy időben a Parlamenttel), neobarokk stílusban. Az idők során megrongálódott fémlemez tetőhéjazatot korábban palafedésre cserélték, és ehhez az 1985 és 87 között zajló rekonstrukció alkalmával sem nyúltak hozzá. A mind gyakoribb beázások azonban szükségessé tették a tetőfelújítást – ennek során most az eredeti állapotnak megfelelő fémlemez fedést készítettek, előpatinázott Rheinzink titáncinklemezből.
Az új Rheinzink blue-grey fedés antikolt felülete kiválóan illeszkedik az épület műemléki jellegéhez, mivel természetes felületű, festékbevonat nélküli lemezből készült. Ennek köszönhető, hogy a tető díszműbádogos elemeit is műemléki szempontból az eredetihez hűen tudták elkészíteni (fotó: Rheinzink)
Az összetett, manzard jellegű tetőidom palafedésén kívül ki kellett cserélni a – beázások következtében tönkrement – teljes deszkázatot is. A kivitelező Pléh-Mester Kft. mintaszerű gondossággal készítette el a kettős állókorcos fedést, valamint a nagyméretű koronázó főpárkány bádogosmunkáit.
Drónról készült kép (fotó: Lapifilm Stúdió)
Nagy műgonddal készültek az ovális, íves és szögletes álló tetőablakok, díszedények, fáklyák, csúcsdíszek díszműbádogos munkái is. Mint Kérges Zsolt bádogosmester lapunknak elmondta, a Pléh-Mester Kft. az összesen 1650 négyzetméternyi tetőfelület kivitelezésére mintegy 24 ezer munkaórát fordított; egy éven át tartott a munka, s egyszerre legalább 10 ember dolgozott a tetőn. 4-5 mázsa forrasztóónt és 14-15 tonna fémlemezt építettek be.
„Elvárás volt a bádogos mestervizsga, valamint a szakterületen szerzett legalább tízéves gyakorlat. Előny volt az is, hogy helybeli vállalkozásnak számítottunk, a közeli Tiszakécskén van a székhelyünk” – válaszolta Kérges Zsolt azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy hogyan sikerült elnyerniük ezt a rangos munkát. A mester még hozzátette, hogy a Rheinzink-bádogosképzésen is minősítést szerzett, és dr. Birghoffer Péter, a Rheinzink Hungaria Kft. igazgatója is őt ajánlotta a kivitelezőnek. Azt, hogy rászolgáltak a bizalomra, ékesen bizonyítja: a Pléh-Mester Kft. az ÉMSZ Év Tetője pályázatán kategóriadíjat nyert ezzel a munkával.
Érdemes kiemelni a felújítást tervező építész, Boros Pál nevét is (Építészműhely Kft., Kecskemét), hiszen legfőképpen az ő szellemi teljesítménye tette lehetővé, hogy a Fellner-Helmer építészpáros által Európa-szerte tervezett Monarchia korabeli színházak e kiváló példája az új tetővel új életre kelhessen.