Egyedi csarnokok rendszerelemekből
Az utóbbi évtizedekben az építési rendszerek gyors térhódításának lehettünk szemtanúi. Különösen igaz ez az üzleti célú, így a kereskedelmi és ipari beruházásokra, ahol egy-egy műszaki hiba, időbeli csúszás, állagromlás profitcsökkenést okozhat a beruházóknak – ilyen esetekben nincs helye a kísérletezgetésnek.
A megbízható anyagokat, kidolgozott szerkezeti megoldásokat, előre pontosan kalkulálható költségeket, szakszerű kivitelezést és hosszú távú garanciát kínáló „rendszergazdák” szolgáltatásaira mutatkozó igényt a Ruukki csarnokrendszerei az átgondolt szerkezetekkel és az egyedi igényekhez való igazodással elégítik ki.
A Ruukki-csarnokok szerkezeti jellegzetességei
A főtartók lehetnek rácsos kialakításúak (ezek acél zártszelvényekből készülnek), de gyárthatók tömörgerincű csarnokkeretek is, I gerendákból vagy zártszelvényekből, változó vagy állandó keresztmetszettel.
Az oszlopok hasonlóképpen lehetnek I szelvényűek, de a rendszer részei a rácsos kivitelű oszlopok is. A kiváló minőségű – és a teherbírási igényekhez igazodó, nagy szilárdságú – finn acélból készülő szerkezetek egyrészt rendelkeznek az alapanyagból adódó kedvező tulajdonságokkal (viszonylag kis súly, gazdaságos szállíthatóság és mozgathatóság, egyszerű alakíthatóság, szerelt jellegű építhetőség, pontos méretre gyártás). Másrészt rendelkeznek olyan, a fejlett gyártástechnológiából következő előnyökkel is, mint az eltérő méretű, illetve kialakítású tartók előállíthatósága, amely adott esetben a későbbi hozzáépítés lehetőségét is tartalmazhatja.
Ami a másodlagos szerkezeteket illeti, alapvetően kétféle megoldás képzelhető el: szelemeneket tartalmazó, valamint azok nélküli építés. A szelemenek többnyire Z vagy C (ritkábban Ω vagy Σ) pofilúak lehetnek, és bizonyos esetekben rácsos kialakításúak is szóba jöhetnek. Ezeket csavarokkal rögzítik a főtartókhoz, majd jellemzően trapézelemek adják a tető-, illetve falfelületeket, melyekre burkolatként függőleges vagy vízszintes rendszerű hullámlemezek, vagy pedig tálcás, illetve sávos burkolórendszerek kerülhetnek. A másik esetben szelemenek alkalmazása nélkül, a trapézelemek maguk kapnak statikai szerepet, ezeket közvetlenül a főtartókhoz csavarozzák. A tetőn erre kerülhet üveggyapot hőszigetelés, majd újabb trapézlemez héj, illetve – fokozott vízszigetelési igény esetén – lépésálló kőzetgyapot hőszigetelés, majd bitumenes (vagy más) csapadékvíz- szigetelő lemez. Ezen kívül homlokzaton és tetőn is lehet alkalmazni C kazettákat. Ezek sajátossága, hogy kész beltéri felülettel gyártják őket, korrózióvédelmet, festést nem igényelnek. Csekély önsúllyal rendelkeznek, szerelésük gyors és könynyű, beépítésük után az épületen belüli munkák azonnal elkezdődhetnek, párhuzamosan a külső burkolat végső kialakításával. A kazettába kerülő hőszigetelés és a homlokzatburkolat között átszellőző réteg is kialakul, ami növeli a héjazat hatékonyságát és élettartamát.
