Csúszózsaluval készülnek a biogáztelepek és szennyvíztisztítók silói
![Csúszózsaluval készülnek a biogáztelepek és szennyvíztisztítók silói Csúszózsaluval készülnek a biogáztelepek és szennyvíztisztítók silói](admin/data/file/3866_altaform0.jpg)
Az elmúlt években az Altaform Kft. többször épített olyan henger alakú vasbeton silót, ami valamilyen szerves anyag zárt rendszerű rothasztására szolgál. Ilyen építményekre leginkább szennyvíztisztító telepek, valamint a biogáztelepek építésénél, illetve korszerűsítésénél van szükség.
A szennyvíztisztítás alapvető folyamatát – kissé leegyszerűsítve – az alábbiak szerint lehetne meghatározni: a tisztítóba érkező szennyvizet valamely összetett technológiai rendszerrel megtisztítják, majd a tisztított vizet elvezetik a telepről. A technológia során úgynevezett szennyvíziszap (a szennyvízből kiválasztott massza) keletkezik. A szennyvíziszap veszélyes anyag, ami a szennyvíz jellegétől függően különböző összetételű lehet, de jellemzően nagy arányban tartalmaz szerves anyagokat, ami miatt folyamatosan rothadó, intenzíven kellemetlen szagot árasztó iszapszerű anyaggá válik. Sajnálatos módon a szennyvíziszapról sokáig nem gondoskodtak megfelelően – ez a sűrítmény általában nyílt tárolással került ki valamilyen szabad területre, és ha már odáig eljutott a beruházó, hogy nyárfaerdőt telepített az iszappal elárasztott részre, akkor újságcikkek jelentek meg, hangsúlyozva a megoldás környezetbarát jellegét.
Az uniós csatlakozás közeledtével vezették be azokat az európai szabványokat, melyek a szennyvíziszap zárt rendszerű kezelését kötelező jelleggel írják elő. Azóta minden új beruházásnál, illetve minden felújításnál és bővítésnél kötelező jelleggel meg kell építeni a rothasztósilókat is. Ezek általában kettesével épülnek; amíg folyik az egyik siló feltöltése (jellemzően harminc vagy negyvenöt nap alatt), addig a másik tartályban lejátszódhat a szükséges mértékű rothasztás. A folyamat során keletkező gázokat felfogják és fűtőanyagként különböző célra használják, míg a már tovább nem rothadó, immár veszélymentesnek minősíthető anyag megfelelő technológia szerint kihelyezhető a környezetbe. A szennyvíztisztítókon kívül a biogáztelepeken is nagy szükség van vasbeton silókra. A biogáztelepek elsődleges feladata az anyagok rothadásakor keletkező gázokból energiatermelésre felhasználható biogáz előállítása. Míg egy szennyvíztisztítónál a kötelező feladat, a szennyvíziszap megfelelő körülmények között történő kezelése során csak mintegy melléktermékként termelődik biogáz – néha gondot is okoz a megfelelő felhasználási terület megtalálása –, addig a biogáztelep létesítésének elsődleges célja biogáz termelése valamely helyi adottság miatt rendelkezésre álló, nagy tömegű biomasszából vagy egyéb szervesanyag-tömegből.
A Kaposvári Cukorgyár biogáztelepének silói: a mintegy 20 méter
átmérőhöz 30 méter köpenyfal magasság társul
Zárt rendszerű rothasztás vasbeton silókban
A céltól és a hangsúlyoktól függetlenül viszont a zárt rendszerű rothasztás igénye azonos építési feladatot fogalmaz meg mindkét esetben: építeni kell két egyforma, lefedhető vasbeton silót, melyek alkalmazhatók a tervezett folyamatokra. A silók mérete az adott feladattól függ, de általában 15-20 méter átmérőjű, nagyjából 20 méter magasságú silókra van szükség.
A silók megépítésének egyik legcélravezetőbb módja a csúszózsaluzatos építési technológia, ami folyamatos, napi 24 órás betonozás mellett, nagyjából 7-10 nap alatt eredményez homogén, munkahézag mentes vízzáró betonfalat. Mivel e technológiával a külső és belső zsalut nem köti össze átfogó csavar (a csúszózsalus keretek gondoskodnak a mérettartásról), nincs szükség az átkötések helyének utólagos eldolgozására. Az így készülő vasbeton hengeren a csúszás során kialakíthatók a csatlakozó vasbeton szerkezetek (a tölcsér, a kupola stb.) csatlakozási pontjai, illetve elhelyezhetők a feszítés pászmái és szerelvényei. A csúszás során a szükséges acélszerelvények (bebúvónyílások, csőtartók stb.) is bebetonozhatók.
Az eddig elkészült létesítmények magukért beszélnek: Kaposváron az ország legnagyobb rothasztósilóinak egyike épült, de a dunakeszi, szegedi, zalaegerszegi, győri és a régebbi kivitelezésű nyíregyházi csúszott szerkezetek is így készültek – gyorsan és gazdaságosan.
Rothasztótornyok – Győr