2011. május 16.

Csúszózsaluval készülnek a biogáztelepek és szennyvíztisztítók silói

Csúszózsaluval készülnek a biogáztelepek és szennyvíztisztítók silói

Az elmúlt években az Altaform Kft. többször épített olyan henger alakú vasbeton silót, ami valamilyen szerves anyag zárt rendszerű rothasztására szolgál. Ilyen építményekre leginkább szennyvíztisztító telepek, valamint a biogáztelepek építésénél, illetve korszerűsítésénél van szükség.

A szennyvíztisztítás alapvető folyamatát – kissé leegyszerűsítve – az alábbiak szerint lehetne meghatározni: a tisztítóba érkező szennyvizet valamely összetett technológiai rendszerrel megtisztítják, majd a tisztított vizet elvezetik a telepről. A technológia során úgynevezett szennyvíziszap (a szennyvízből kiválasztott massza) keletkezik. A szennyvíziszap veszélyes anyag, ami a szennyvíz jellegétől függően különböző összetételű lehet, de jellemzően nagy arányban tartalmaz szerves anyagokat, ami miatt folyamatosan rothadó, intenzíven kellemetlen szagot árasztó iszapszerű anyaggá válik. Sajnálatos módon a szennyvíziszapról sokáig nem gondoskodtak megfelelően – ez a sűrítmény általában nyílt tárolással került ki valamilyen szabad területre, és ha már odáig eljutott a beruházó, hogy nyárfaerdőt telepített az iszappal elárasztott részre, akkor újságcikkek jelentek meg, hangsúlyozva a megoldás környezetbarát jellegét.

Az uniós csatlakozás közeledtével vezették be azokat az európai szabványokat, melyek a szennyvíziszap zárt rendszerű kezelését kötelező jelleggel írják elő. Azóta minden új beruházásnál, illetve minden felújításnál és bővítésnél kötelező jelleggel meg kell építeni a rothasztósilókat is. Ezek általában kettesével épülnek; amíg folyik az egyik siló feltöltése (jellemzően harminc vagy negyvenöt nap alatt), addig a másik tartályban lejátszódhat a szükséges mértékű rothasztás. A folyamat során keletkező gázokat felfogják és fűtőanyagként különböző célra használják, míg a már tovább nem rothadó, immár veszélymentesnek minősíthető anyag megfelelő technológia szerint kihelyezhető a környezetbe. A szennyvíztisztítókon kívül a biogáztelepeken is nagy szükség van vasbeton silókra. A biogáztelepek elsődleges feladata az anyagok rothadásakor keletkező gázokból energiatermelésre felhasználható biogáz előállítása. Míg egy szennyvíztisztítónál a kötelező feladat, a szennyvíziszap megfelelő körülmények között történő kezelése során csak mintegy melléktermékként termelődik biogáz – néha gondot is okoz a megfelelő felhasználási terület megtalálása –, addig a biogáztelep létesítésének elsődleges célja biogáz termelése valamely helyi adottság miatt rendelkezésre álló, nagy tömegű biomasszából vagy egyéb szervesanyag-tömegből.

 

Silóépítés gyorsan és gazdaságosan
A Kaposvári Cukorgyár biogáztelepének silói: a mintegy 20 méter
átmérőhöz 30 méter köpenyfal magasság társul

 

Zárt rendszerű rothasztás vasbeton silókban

A céltól és a hangsúlyoktól függetlenül viszont a zárt rendszerű rothasztás igénye azonos építési feladatot fogalmaz meg mindkét esetben: építeni kell két egyforma, lefedhető vasbeton silót, melyek alkalmazhatók a tervezett folyamatokra. A silók mérete az adott feladattól függ, de általában 15-20 méter átmérőjű, nagyjából 20 méter magasságú silókra van szükség.

A silók megépítésének egyik legcélravezetőbb módja a csúszózsaluzatos építési technológia, ami folyamatos, napi 24 órás betonozás mellett, nagyjából 7-10 nap alatt eredményez homogén, munkahézag mentes vízzáró betonfalat. Mivel e technológiával a külső és belső zsalut nem köti össze átfogó csavar (a csúszózsalus keretek gondoskodnak a mérettartásról), nincs szükség az átkötések helyének utólagos eldolgozására. Az így készülő vasbeton hengeren a csúszás során kialakíthatók a csatlakozó vasbeton szerkezetek (a tölcsér, a kupola stb.) csatlakozási pontjai, illetve elhelyezhetők a feszítés pászmái és szerelvényei. A csúszás során a szükséges acélszerelvények (bebúvónyílások, csőtartók stb.) is bebetonozhatók.

Az eddig elkészült létesítmények magukért beszélnek: Kaposváron az ország legnagyobb rothasztósilóinak egyike épült, de a dunakeszi, szegedi, zalaegerszegi, győri és a régebbi kivitelezésű nyíregyházi csúszott szerkezetek is így készültek – gyorsan és gazdaságosan.

 

Silóépítés gyorsan és gazdaságosan
Rothasztótornyok – Győr

 

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Az új Eljárási kódex, az új OTÉK (TÉKA) és az egyéb új építési jogi jogszabályok – ÖSSZEFOGLÓ CIKK (Frissítve: 2024.10.02.)

Építésügyi hatósági ügyintézők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó előírások 2024. október 1. napjától

Hol ismerhetők meg a jegyzői építésügyi hatóságok által kiadott engedélyek iratai?

Építésügyi hatósági hatáskör és foglalkoztatási feltételek 2024. október 1. napjától

Közzétették az új OTÉK tervezetét: 2025. januárjától jön a TÉKA (Frissítve: 2024.09.28.)

épjog