Burkolás nagy mechanikai terhelés mellett
Amikor kilépünk a családi házas burkolások világából és ipari, kereskedelmi vagy raktározási funkciót ellátó területet kell burkolnunk, akkor figyelembe kell vennünk a nagy mechanikai terhelés okozta fokozott igénybevételt. Ezeken a helyeken a targoncás vagy kézi emelőkocsis anyagmozgatás megszokott. Vajon ezt burkolásnál figyelembe kell venni? Okoz ez különbséget?
A válasz természetesen igen! A nagy mechanikai terheléskor erősebb anyagokat kell választani és gondosan, jól megválasztott kivitelezési technológiákra van szükség. Nagy terhelésnél az esetleges hibák gyorsabban és erőteljesebben bosszulják meg magukat, mint ahogy az normál terhelés mellett történik. Nézzünk néhány dolgot, melyekre figyelnünk kell!
A MÉVSZ „Kerámiaburkolatok kialakítása” irányelvben található, az aljzat tapadószilárdságára vonatkozó 1 N/mm2-es követelmény betartása létkérdés. A burkolás megkezdése előtt győződjünk meg arról, hogy a fogadóaljzatunk eléri vagy meghaladja ezt az értéket. Ha nem, akkor ne kockáztassunk és semmiképpen ne kezdjünk el burkolni! A gyenge aljzatot vagy el kell bontani, vagy egy arra alkalmas szilárdító anyaggal meg kell erősíteni. Az aljzat szilárdítására általában van lehetőség, viszont a megfelelő terméket kell hozzá megtalálni. A leggyakrabban használt termékeink a PROSFAS, a PRIMER 3296 és a PRIMER MF, de az adott feladattól függően még számos anyag szóba jöhet. Egy kis területen elvégzett próba után jó eséllyel valamelyik működni fog és így elkerülhető az aljzat bontása.
Az önterülő aljzatkiegyenlítők kiválasztásakor figyelembe kell venni a meglévő aljzat szilárdságát és a maximális terhelést is. Az aljzat szilárdságánál lényegesen magasabb szilárdságú kiegyenlítő választása általában felesleges, mert itt is igaz a leggyengébb láncszem elve, azaz a kialakított rétegrendben a leggyengébb elem határozza meg a teljes rétegrend tartósságát. A terhelés okozta feszültségeket a merev hidegburkolati rendszerek elosztják. Ezért a merev kerámia és az alatta lévő ragasztó feszültségelosztó tulajdonságának köszönhetően a legtöbb mechanikai terheléshez egy 20 vagy 25 N/mm2 nyomószilárdságú aljzatkiegyenlítő használata elegendő.
Nem szabad megfeledkezni egy ismert, azonban nem túl gyakran figyelembe vett tényről. A cementes segédanyagoknál megadott teljesítmények laborkörülmények, azaz ideális körülmények között igazak. Ez azt jelenti, hogy a laborkörülmények közötti teljesítményeket nem biztos, hogy a helyszínen, az ideálistól eltérő gyakorlati körülmények között el tudjuk érni. Ezért nagy terhelésnél érdemes az elméleti követelményhez képest legalább eggyel magasabb kategóriájú terméket választani, beépíteni.
Ragasztásnál az üregmentes ágyazat kialakítása alapvető követelmény, mert enélkül a lapok könnyen törnek, sérülnek. Ragasztóválasztáskor vegyük figyelembe, hogy a fokozott terhelhetőségű cementes (C2-es) ragasztóknak a szabvány szerint legalább 1 N/mm2-es tapadóerővel kell rendelkeznie. Itt is igaz, hogy a nem ideális körülmények miatt érdemes olyan ragasztót választani, ami a szabványos előírásnál többet tud. Az ADESILEX P9 vagy a KERAFLEX termékcsalád termékeinek tapadószilárdsága lényegesen meghaladják a szabványos követelményeket, ezért ezek a termékek nagy terhelés esetén is tudják biztosítani a burkolat tartóságát.
A nagyterhelésű burkolatok kialakítása komoly feladat, ami nagy figyelmet és jó anyagokat követel.
Ha nem biztosak az alkalmazandó technológiában, akkor keressék a Mapei szaktanácsadóit, akik örömmel segítenek megtalálni a már elsőre végleges megoldást!
https://www.mapei.com/hu/hu/szaktanacs
(x)
