Csak a hatékonyság növelésével lehetne úrrá lenni az építőipar munkaerőgondjain

Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban, melynek oka a fluktuáció, a kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás – olvasható az ÉVOSZ közleményében. A szakszövetség felmérést készített a vállalkozók körében; többek között felvetette, hogy a szakmunkások folyamatos foglalkoztatására megoldás lenne, ha a munkaerőt közös klasztereken keresztül vennék igénybe.

Mint a lapunkhoz is eljuttatott dokumentumban olvasható, e folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, COVID-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők. Ennek érdekében az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) széles vállalkozói körben végzett felmérést az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről a GINOP 5.3.5-18-2018-00041. sz. pályázata kapcsán.

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az építőipar az elmúlt években gyorsan növekedett, ami elsődlegesen extenzív módon történt, a szükségesnél kevesebb gépi beruházás, technológiai korszerűsítés mentén, létszámbővítéssel. Nem volt lényegi javulás a képzés területén, sem a vállalkozások együttműködésében.

A hirtelen növekvő kereslet áremelkedéshez vezetett, ami magában hordozta a munkaerő-költségek növekedését is. Ugyanakkor a növekvő igények és a forint árfolyamának romlása következtében az alapanyagköltségek is emelkedtek. A költségnövekedést az építőipari vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni.

Az ágazati szereplők számára a hirtelen növekedéssel, majd visszaeséssel jellemezhető időszakok váltakozása komoly gondot okoz, mert nehezíti, sőt, egyes esetekben lehetetlenné is teszi a jövőbeni fejlesztési, bővülési irányok megtervezését.

A jó munkaerő legfontosabb tulajdonságai (a számok azt jelentik, hogy a válaszadók hány százaléka jelölte be ezt a válaszlehetőséget)

A munkaerőt illetően nem csak a szakmunkás- és mérnökhiány, valamint a bérköltség növekedése okoz problémát, hanem a megbízható, képzett munkavállalók utánpótlása is. Nehéz a képzett munkaerőt a cégekhez vonzani és megtartani, amit nehezít az elvándorlás is.

A megkérdezett vállalkozások egyetértenek abban, hogy az építési piac növekedésében jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közösségi megrendelések az összes kereslet 60%-át adják. Az erős kormányzati szerepvállalást szükségesnek is tartják a cégek képviselői, elsősorban a lehetőségek megteremtése, a szabályozás kialakítása terén. Ezen túl azonban elsősorban a piaci folyamatokra bíznák az építőipar fejlődését.

A hatékonyság szempontjából kulcskérdés a szakmunkások folyamatos foglalkoztatása. Erre elvileg megoldás lehetne a munkaerő közös klasztereken keresztüli foglalkoztatása. Az építőipari klasztereket illetően – bár többen is megfogalmazták, hogy szükség lenne valamiféle együttműködésre – a megkérdezettek többsége nem támogató. Ennek oka a korábbi rossz tapasztalatokban, a hazánkban hiányzó klasztertradíciókban rejlik.

A vállalkozások többsége nyitott az innovációkra, a digitalizációra, ugyanakkor ez elé akadályokat gördít az anyagi erőforrások szűkössége, a piac jellegzetességei, valamint a tudáshiány is jelentős. A kis- és középvállalkozói kör hátrányos helyzetben van az innovációkat tekintve. A megkérdezettek elsősorban a nagyobb cégekhez kötik az újítások lehetőségeit. Integrátor cégekre lenne szükség, melyek a mikro- és kisvállalatokat is húzzák magukkal az innováció, képzés területén – fogalmazza meg a közlemény.

Eltérő a vélemény a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban. Míg a megkérdezettek egy része nem tartja reálisnak az erőforrások és az eszközök megosztását, addig másik része kifejezetten nyitott erre. Itt is fontos a bizalom szerepe. Legszívesebben olyan partnerekkel létesítenének megosztásra alapuló tranzakciókat, akikkel kapcsolatban már korábbi pozitív üzleti kapcsolataik voltak.

A felmérés alapján kirajzolódnak a jövőbeni tennivalók fő irányvonalai: a bizalom erősítése a vállalkozások között, a kiszámítható szabályozási háttér és piaci viszonyok megteremtése, az innovációhoz és a hatékony működéshez szükséges tudás megteremtése és terjesztése, valamint a piac fehérítése.