Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

Milyen energetikai osztályba tartozik Magyarország átlagos HET tanúsítványa? Van-e jelentős eltérés a különböző megyék között? Javult-e a feltöltött tanúsítványok átlagos energetikai osztálya az évek során? Melyik megyében készítik a legtöbb és a legkevesebb energetikai tanúsítványt? Cikkünk a magyarországi lakó- és szállásjellegű épületek energiatanúsítványainak átlagos energetikai osztályaira vonatkozó adatait elemzi.

Reggelente rápillantunk az aktuális időjárási térképre, átfutjuk a gyorshíreket, majd rápillantunk az óránkra és sietve elkezdjük a napot. Néha jó lenne egy reggeli szakmai gyorsjelentés is. Ezért készültek ezek az infotérképek, hogy képben legyünk a tanúsított lakó- és szállásjellegű épületek átlagos energetikai minőségével kapcsolatban.

Aki energetikai tanúsítással foglalkozik, az kezdheti a napot egy helyszíni szemlével, amin felmér néhány új és régi ingatlant, összesített energetikai jellemzőt számol, majd a számításokat az e-tanúsítás rendszerébe feltöltve kap egy hiteles energetikai tanúsítványt. [1] Amikor azt átadja a megbízónak – főleg ingatlan-adásvétel esetén – gyakran hangzik el a kérdés: mégis, kinek jó ez? Az eladónak már mindegy, és sokszor a vevőnek sem meghatározó szempont (egyelőre) a választásban a lakás vagy ház energetikai osztálya. Ilyenkor a tanúsító egy félmosoly keretében elmondhatja, hogy jó lesz ez, mert az adatbázist feltöltve egyszer majd lesz egy átfogó képünk arról, hogy milyen is a magyar ingatlanállomány, és hol, hogyan érdemes azt fejleszteni.

Az e-epites.hu oldalon öt évre visszamenőleg van lehetőség a feltöltött tanúsítványok statisztikai lekérdezésére. [1] Úgy gondolom, szakértő tanúsítóként érdemes néha rátekintenünk a nagy képre, mielőtt elvesznénk a részletekben. Így választ kaphatunk néhány alapvető kérdésre. Az eredmények több mint 858 ezer lakó- és szállásjellegű ingatlan energetikai besorolás szerinti adatai alapján készültek. Az infotérképekkel arra kerestük a választ: milyen a feltöltött tanúsítványok országos és megyék szerinti átlaga, az évek során ez hogyan változott, hány HET-tanúsítvány jut 100 lakosra, és miért fontos az átfogó szemlélet? Ezen kívül bemutatjuk a statisztikai lekérdezés lehetőségét.

Az eddigi adatok alapján milyen energetikai osztályba tartozik Magyarország átlagos HETtanúsítványa?

Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

1. infotérkép

Az utóbbi 5 évben feltöltött tanúsítványok alapján az átlagos érték FF (Átlagos) [1] [2]. Egy FF (Átlagos) osztályú épület vagy rendeltetési egység összesített energetikai mutatója 201–250 %-a a viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának. Azaz energiaigénye primer energiában kifejezve kétszerese, két és félszerese egy, a korszerű (CC) és a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő (BB) energetikai osztály határán lévő épületnek. [2]

Van-e jelentős eltérés a különböző megyék között?

Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

2. infotérkép

Minden megye az alábbi 3 kategória egyikébe sorolható [2]:
FF (Átlagos)
GG (Átlagost megközelítő)
HH (Gyenge)

Javult-e a feltöltött tanúsítványok átlagos energetikai osztálya az évek során?

Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

3. infotérkép

Adatok hiányában azt válaszolnám, hogy bizonyára, hiszen egyre elterjedtebbek a BB (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) és jobb besorolású új ingatlanok, amik az átlagot felfelé húzzák. [2]

Országos szinten ezt a sejtést az adatok is igazolják, hiszen 2012 és 2015 között átlagosan a mai GG-nek megfeleltethető (Átlagost megközelítő) energetikai osztályúak voltak, míg 2016-ban és 2017-ben ez az átlag FF-re (Átlagosra) javult. [1] [2]
Megyék szintjén már változatosabb a kép. Budapest kivételével Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld nagy részén nem mutatkozik jelentős javulás az energetikai osztályokban az évek során. Zöldülést Budapest, az ország nyugati és keleti peremterületei mutatnak. [1]

A 2017-es statisztika alapján még a zöldülő megyékben is csak FF (Átlagos) volt a feltöltött hiteles energetikai tanúsítványok átlagos energetikai minősége. Egyedüli kivétel Budapest, ahol az új zöldberuházásoknak köszönhetően ez az átlagérték EE (Átlagosnál jobb). [1]

Érdekes Békés megye esete, mert a feltöltött tanúsítványok átlagos energetikai osztálya országos viszonylatban itt a leggyengébb (II – Gyenge), ugyanakkor a tanúsítványok energetikai osztálya az évek során jelentős pozitív fejlődést mutat. [1] [2]

Melyik megyében készítik a legtöbb és a legkevesebb hiteles energetikai tanúsítványt 100 lakosra vetítve?

Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

4. infotérkép

A legtöbb megyében 4-6 db tanúsítvány jutott 100 főre az utóbbi 5 évben. Budapesten kiugróan sok, kb. 10 darab HET tanúsítvány jutott 100 lakosra. [3]
A legkevesebb tanúsítvány – 3 db HET/lakos – Nógrád megyében készül, és az előzőekben láthattuk, hogy ezek a tanúsítványok mutatják a leggyengébb átlagos energetikai osztályt (HH - Gyenge), és az átlagos osztály az évek során nem javul. [1] [2

Hol nézhetem meg a statisztikát?

A feltöltött tanúsítványok statisztikái bárki számára elérhetőek a www.e-epites.hu/e-tanusitas oldalon. Lehetőség van területi, év szerinti, épülettípus szerinti és lekérdezéstípus szerinti szűrésre. [1]

Energetikai infotérképek – mi derül ki a hazai energiatanúsítványok adataiból?

Miért fontos az átfogó szemlélet?

A fenntarthatóság motorja a helyi erő- és energiaforrások használata, a hulladék helyi hasznosítása. Azonban a helyi kihívások, feladatok csak országos, regionális és globális környezetünkkel kölcsönhatásban értelmezhetők.

Az energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése, a megújuló energia részarányának 20 %-ra növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-kal történő csökkentése az 1990-es szinthez képest az Európa 2020 stratégia fontos, de nem kizárólagos részei.

Az Európa 2020 stratégia elemei:

foglalkoztatás növelése,
kutatás és fejlesztés,
éghajlatváltozás elleni küzdelem és fenntartható energiagazdálkodás,
oktatás,
küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen.

Az épületeink energiagazdálkodásában és építési minőségében tartós javulás a problématerületek átfogó ismeretével és javításával érhető el. És időnként az időjárási térképek mellett vessünk egy pillantást az aktuális energetikai infotérképekre is.

Kurucz Regina
okl. építészmérnök, épületenergetikai szakértő

Adatok forrása, hivatkozások:
[1] www.e-epites.hu nyilvános statisztikák, 2017. október 1-i állapot. Az alkalmazást jogszabályi felhatalmazás alapján a Lechner Tudásközpont működteti. Bővebb információ: http://lechnerkozpont.hu/oldal/e-epitesugy
[2] 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
[3] www.ksh.hu A lakónépesség megyék szerint 2017. január 1. Az elemzés az e-tanúsitás rendszerbe feltöltött tanúsítványok nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján készült. A 2016 előtti energetikai osztályok a grafikák készítése során konvertálva lettek. A módszerből következik, hogy az elemzés nem tudja figyelembe venni a HET-tanúsítvány készítése nélkül értékesített vagy felújított ingatlanok jellemzőit.
[4] Európa 2020 stratégia az Európai Bizottság weboldalán, https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/europe-2020-strategy_hu

Kurucz Regina okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök. KEHOP, TOP, VEKOP és Otthon Melege pályázatok szakértő energetikai tanúsítója. Szakterülete a lakóépületek, óvodák, iskolák és önkormányzati épületek felújításának szakértése. Korábbi publikációi a Magyar Építő, Octogon, Átrium és Építési Megoldások szakmai lapokban jelentek meg.