Energiatudatos épületburok szekcióban is meghirdették az Év Tetője pályázatot

„Ha már nem látjuk, hogy az állam megfelelő erőfeszítéseket tesz az energiatudatos építés terén, úgy gondoltuk, egy szakmai szervezetnek magára kell vállalnia, hogy a maga eszközeivel népszerűsítse a gondolatot" – nyilatkozta lapunknak Csott Róbert, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) elnöke. A szakembert arról kérdeztük: miért döntött úgy a szövetség, hogy az immár hagyományos magastető, lapostető és fémlemez fedés szekciók mellett idén először az „energiatudatos épületburok" szekcióban is meghirdeti az Év Tetője Nívódíj Pályázatot? „Az épületenergetikai elvárások szigorítására ugyan készültek tervek, de végül nem kerülte be a kötelező szabályozásba. Ezzel most már a kelet-európai országok jelentős részétől is le vagyunk maradva, nem hogy a nyugati színvonalhoz közelednénk. A pályázatunk arra talán jó, hogy legalább a szakemberek körében tudatosítsuk: ma már nem elég, ha egy épület szép és nem ázik be, hanem energetikai szempontból is jónak kell lennie" – tette hozzá az ÉMSZ-elnök.

Mint a pályázati kiírásban is olvasható, e pályázati szekcióban nem szélsőséges (mondjuk passzívház-szintű), de előremutató energetikai követelményeket támasztanak (például új építésnél a tető: U < 0,15 W/m²K, a fal U < 0,20 W/m²K; felújítás esetén a tető U < 0,20 W/m²K, a fal: U < 0,25 W/m²K). Emellett a hőhidasság figyelembevételével megvalósított többrétegű épületszerkezetek példaértékű kivitelezését fogják elismerni. Ezen belül kiemelt jelentőségű minden olyan részletképzés, mely az energetikai szempontból szakszerű kivitelezést (folyamatos hőszigetelés, hőhídmentesség, illetve a hőhidak elkerülését célzó intézkedések, a nyári hővédelem megoldása, a lég- és párazárás megvalósítása, a szélzárás kialakítása, megújuló energiaforrások használata stb.) igazolja. Az „Energiatudatos tetőtér-lehatárolás" különdíj bírálata során a rétegrendi felépítés, az alkalmazott anyagok (pl. fóliák), az átszellőztetés mértéke és szabályszerűsége további értékelési szempont – tartalmazza a pályázati kiírás.

Az épületburok-koncepció túlmutat a tetőszerkezeteken; kérdés, hogy az ÉMSZ hatókörébe tartozó szakemberek, vállalkozások egyáltalán magukra veszik-e, hogy nekik ilyesmivel foglalkozniuk kell – vetettük fel Horváth Sándornak, a BME oktatójának, aki a pályázati kiírás megfogalmazásában aktív részt vállalt. „Egyáltalán nem gondolom, hogy idegen lenn ez a gondolat az ÉMSZ-es szakemberek számára" – válaszolta lapunk kérdésére a szakember. – „A légzárás fontosságát, az ezt szolgáló fóliák szakszerű alkalmazásának jelentőségét évek óta hangsúlyozzuk. Ismerik a tagjaink például a szórt hőszigetelő anyagokat is, melyek fő előnye éppen a hőhídmentes kialakítás egyszerűbb kivitelezhetősége. Mindez a magastetők esetében talán kézenfekvőbb, de a lapostetőknél is előkerül például a megfelelő hőszigetelés-vastagság, a párazárás fontossága, vagy éppen a víznyelők beépítésének módja – ezek mind összefüggnek az épületburok problémakörével."

Persze nyilvánvaló, hogy a folyamatos hőszigeteléssel és légzárással tervezett és kivitelezett épületburok nem csupán a tetőket érinti, hanem például a falszerkezeteket, nyílászárókat is. Ezzel kapcsolatban Horváth Sándor elmondta: „Nemzetközi tendencia, hogy a korábbi tetőfedő-szervezetek egyre inkább nyitnak a homlokzatok irányába – erről egyébként az ÉMSZ-ben is született döntés. Ez nemcsak amiatt van, hogy egyes épületek esetében ma már nehéz megmondani, hogy hol végződik a homlokzat és hol kezdődik a tető, hanem éppen azért, mert a folytonos épületburok kialakítására feltétlenül szükség van, ha energiahatékony épületeket szeretnénk. A svájci testvérszervezet egyébként fel is vette a nevébe az épületburok szót."