Felelősséggel végzett tervezést vár el az új tűzvédelmi szabályzat

Az új OTSZ legnagyobb előnye talán a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének biztosítása, ami viszont magával vonja azt a követelményt, hogy a tűzvédelmi tervezésnek felelősséggel végzett TERVEZÉSI tevékenységnek kell lennie, nem műleírás-készítésnek. Ennek a tervezési tevékenységnek akkor is meg kell jelennie, amikor a tűzvédelmi hatóság nem szakhatóság, és kötelezően nem kell bevonni tűzvédelmi tervezőt vagy szakértőt.

Ahhoz, hogy a jogszabályból a tervezett épületre ki tudjuk olvasni a követelményeket, melyeknek meg kell feleltetnünk, legyen az akár egy meglévő épület energetikai felújítása, meg kell határozni annak a kockázati osztályát. A kockázati osztály az OTSZ szempontrendszerei alapján lehet NAK (nagyon alacsony), AK (alacsony), KK (közepes) és MK (magas) kockázati osztályú. Abban az esetben, ha nem készül „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.” törvény szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését a dokumentáció készítésére jogosult igazolhatja.

Az épületbe tervezett építési termékek és szerkezetek vonatkozásában a tervező felelőssége megadni azok tűzvédelmi teljesítmény jellemzőit (tűzállóság, tűzvédelmi osztály stb.), nemcsak engedélyezési és kiviteli tervek készítésekor, de például akkor is, ha energetikai auditot végez és javaslatot tesz egy pályázathoz annak műszaki tartalmára. Ha nem készül terv, a kivitelezési szerződésben kell rögzíteni a teljesítményjellemzőket.

Az Étv. 33. §. (1) bekezdése szerint a tervező felel az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, a tervdokumentáció készítésében – részben vagy folyamatosan – részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Fentieken túl az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.1.9. pontja értelmében az „Építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket (tűzbiztonság), az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát.”

 

Alapkövetelmények

Alapkövetelményként fogalmazódik meg az új Ptk.-ban, hogy a tervező által készített dokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

• Műszakilag kivitelezhető

A tervezőnek olyan megoldásokat kell választania, olyan tűzvédelmi teljesítmény jellemzőt kell megadnia, amely kielégíti a jogszabályi követelményeket, és kereskedelmi forgalomban van olyan termék, (szerkezet) ami e paraméterek tekintetében megfelelő minősítésekkel rendelkezik.

• Gazdaságos és célszerű megoldás

A tervezőnek nemcsak a kivitelezési költségeket kell figyelembe vennie, hanem az üzemeltetés költségeit is, a karbantartás lehetőségeit és a használat módjának a gazdaságosságra való kihatásait. Gondoljunk például egy tűzgátló ajtóra: nem mindegy, hogy ki van-e téve napi használatnak vagy csak tűz esetén kell például bezáródnia. A nyitási ciklus – amit az új OTSZ szerint a tűzvédelmi dokumentáció készítőjének kell meghatároznia – nagyban kihat az ajtó bekerülési és karbantartási költségére. A tűzszakasz méretek változásai miatt az új OTSZ alkalmazásakor egy kockázati egységen belül is indokolt lehet tűzszakaszolás alkalmazása, ami átgondolt szerkezet-funkció választást igényel majd.

• Megrendelői igény

Nem mindegy mire tervezünk! A Ptk. a megrendelőt mint laikust tekinti. A tervezőnek kell tudni azokat a tényfeltáró kérdéseket feltenni, amelyek alapján nemcsak az építésre, hanem az üzemeltetésre, használatra és például bővíthetőségre is ki kell térni. Ha például egy iskolához kapcsolódó tornatermet kell tervezni, tudni kell, hogy szeretnék-e azt más célra is használni, milyen funkcióval, befogadóképességgel, mert a szerkezetek tűzállósági teljesítményeit, az épület műszaki paramétereit ezek nagyban befolyásolják, mint például az is, hogy tervez-e bővítést a megrendelő. Utólag igen nehéz tűzfalat kialakítani egy meglévő épületnél, de az építés idejében nem jár kiemelten nagy költségtöbblettel.

A Ptk. szerint a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetők a jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Ez akár több is lehet, mint 15 év! A Ptk. szerint a terv hibás, ha nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Még egyszer fontos kiemelni: a megrendelő laikus! A tervezőnek van tájékoztatási kötelezettsége a megrendelő felé minden olyan körülményről, ami kihatással lehet a megvalósíthatóságra, gazdaságosságra, flexibilis használhatóságra, bővíthetőségre stb. Az új OTSZ nemcsak tartalmában, de felépítésében is más, mint a korábbi szabályozások. A rendeletben találhatók meg a követelmények, a hozzá szorosan kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI) pedig azok a műszaki megoldások, melyekkel a megkívánt biztonsági szint kielégíthető.

Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető:

• vonatkozó szabványok alkalmazásával;
• a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül;
• eltérő módszerek is alkalmazhatók (például tűzés füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.), de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást.

A tervezőnek a jövőben nemcsak az előírásokat, szabványokat, de a TvMI-k tartalmát is ismernie kell. A TvMI-k az OKF honlapján érhetők el az alábbi linken: www.katasztrofavedelem.hu

Ugyanitt olvashatók a gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok, valamint a rendelet hatályos szövege is.

Az energiatudatos épületeket számos jogszabályi rész módosulása érinti. A teljesség igénye nélkül ilyen a homlokzatok tűzvédelme, a tetőterek tűzvédelme, a napelemek távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőségének biztosítása, és ha homlokzaton kívánjuk elhelyezni, a homlokzati tűzterjedés határérték vizsgálatának kötelezettsége. A hő- és füstelvezetés előírásai, amelyek adott esetben egy többlakásos lakóépület lépcsőházi nyílászáróinak cseréjénél is betartandók, de a lakások bejárati ajtóira vonatkozó előírások is ide értendők.

Mielőtt egy épületbe építési terméket vagy szerkezetet ír ki a tervező, meg kell győződnie arról, hogy az új OTSZ előírásinak megfelel-e. Ezt csak akkor tudja megtenni, ha ismeri az épület kockázati osztályát. Amennyiben hozzányúlunk egy meglévő épülethez, akkor átalakítás körében és mértékében is alkalmazni kell az új OTSZ-t, illetve a meglévő épület esetében is meg kell határozni annak kockázati osztályát ahhoz, hogy a követelményértékeket ki tudjuk olvasni a jogszabályból.

Kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésre.

Lestyán Mária

(x)