Hamarosan változik az OTSZ, érdemes felkészülni!

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2014. augusztus végén módosító javaslatok nélkül jött vissza Brüsszelből. A szabályzat kihirdetése ebben az évben várható. A szabályzat nagyobb tervezői szabadságot ad, de nagyobb felelősségvállalást is követel a tűzvédelmi biztonság érdekében.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mind új építéseknél, mind pedig átalakításoknál, felújításoknál, korszerűsítéseknél, függetlenül attól, hogy készül-e terv, kell-e engedélyeztetni az építési tevékenységet vagy sem, az OTSZ betartása kötelező. A CPR rendelet és a 275/2013 Kormányrendelet értelmében a tervező feladata az építési termékek, szerkezetek tűzvédelmi teljesítmény jellemzőinek meghatározása ott, ahol a jogszabály követelményt fogalmaz meg.

Az új OTSZ számos területen gyökeres változásokat hoz: megszűnnek a tűzállósági fokozatok, helyettük kockázati osztályok lesznek, ami már önmagában is rámutat arra, hogy nemcsak új építés esetén kell az új OTSZ szerint megvizsgálnunk az épületet, hanem akkor is, ha meglévő épülethez nyúlunk hozzá, mert csak ebben az esetben tudjuk kiolvasni belőle a követelményt.

Másik fő változás, hogy az OTSZ-hez kapcsolódóan Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket dolgoznak ki, amelyek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra.

A homlokzatokat érintő várható alapvető változások

• Tűztávolság követelmény.
• Csak nem éghető A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható:

- tűzfalak utólagos hőszigetelésénél, a talajszinttől mért 5 m távolságig;

- légaknákban;

- KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén;

- AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik;

- éghető lodzsa hátfal környezetében;

- eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál;

- tűzvédelmi gáton;

- magas épületen.

• Funkciótól is függ, hogy az egy szintnél magasabb épületen van-e az éghető rendszerekre homlokzati tűzterjedés határérték követelmény.
• A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttatót, árnyékolót vagy akusztikai szerkezetet olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést.
• Nem nyílásos homlokzaton alkalmazott éghető rendszernél tűzvédelmi célú sávokat kell alkalmazni 10 cm vastagság felett.
• Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.

A jogszabály végre rendezi a nem éghető anyag fogalmát, amelybe az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyagok is beletartoznak. Ide sorolhatók a ROCKWOOL által gyártott kőzetgyapot hőszigetelések, valamint a ROCKWOOL Ecorock FF homlokzati hőszigetelő rendszere is, amely tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető a homlokzatok azon felületein is, ahova nem éghető anyaghasználat az előírás, természetesen a többi helyen a biztonságot növeli, mivel füstöt nem fejleszt, tüzet nem terjeszt, égve nem csepeg.

Szilárd éghető anyag kategóriába tartoznak a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok.

Folytatjuk!

Lestyán Mária, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató

(x)