Hogyan érdemes hőszigetelni?
A szigorodó, új épületekre vonatkozó előírásoknak köszönhetően várhatóan tovább növekszik a különbség a régi és az új épületek energiafelhasználásában. A források gyakori hiánya mellett tartja magát a tévhit: az energiamegtakarítást célzó beruházások megtérülési ideje aránytalanul hosszú. E tévhit eloszlatásában fontos szerep jut a szakembereknek, így a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete szakembereinek is.
A magyar épületállomány jelentős része energetikai szempontból felújításra szorul. Az energiamegtakarítást célzó beruházásokról való döntés meghozatalakor az egyik gyakori tévedés, hogy hőszigetelésre csak akkor éri meg pénzt szánni, ha az gyorsan megtérül. És vajon egy tisztasági festés mikorra térül meg?
A magyar épületállomány csupán 5-10%-áról mondható, hogy energetikailag korszerű, de több mint 60%-a jelentős felújítást igényel. A sok évtizeddel korábban épült, akkori szemmel korszerűnek számító családi házak mára halaszthatatlan felújítása úgy lehet valóban energia- és költséghatékony, ha azt komplex tervezői gondolkodás kíséri. A nyílászárók cseréje, a fűtéskorszerűsítés, a hőszigetelés vagy megújuló energiát hasznosító berendezések beépítése egyenként sem jelentéktelen költséggel járó beruházások – elmaradásuk gyakori oka pedig a hosszú ideig tartó megtérülésük. Kérdés: mit jelent a hosszú idő? És elegendő-e ezt az egyetlen szempontot figyelembe venni a döntéshez?
Megfelelő méretben a megfelelő helyre
Az energiamegtakarítást célzó beruházások, mint amilyen a hőszigetelés is, komplex tervezői gondolkodást igényel. Megtérülése években mérhető, de ez is csak akkor, ha a megfelelő vastagságot és anyagminőséget választjuk, illetve mérlegeljük, hol érdemes elhelyezni: homlokzaton, tetőtérben, pincében, födémen vagy lábazaton.
A hőszigetelések vastagodása nem elkerülhető, de mindenképpen átgondolt döntést igényel tervezőtől, beruházótól egyaránt. Az eddig átlagosan használt 14-16 cm vastagságú homlokzati hőszigetelés helyett – az anyag minőségétől függően – érdemes inkább 20-22 cm vastag polisztirol (EPS) hőszigetelésben gondolkodni. A megtérülés felől közelítve az a leghatékonyabb beruházás, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb költséggel kell számolnunk. Erre kínál alternatívát a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelés (EPS). És még egy fontos kitétel: a polisztirol az árát tekintve széles megrendelői rétegek számára is elérhető.
A vastagodó hőszigetelés esetében egyből a költségvetés drasztikus növekedésének képe tűnik elő, de ennek mértékét rendszeresen túlbecsüljük. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dübel, vakolat, munkadíj) részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítése közötti költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, miközben duplán olyan hatékony és több szempontból is előnyös.
Mit mondanak a számok?
Ha egy átlagos, 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését vesszük alapul, ami 16 cm vastag EPS hőszigeteléssel készül, akkor munkadíjjal együtt nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forinttal számolhat a tulajdonos. A változás elsősorban a fűtési szezonban lesz tapasztalható, ahol az akár 40%-os költségcsökkenésen túl „számba vehető” a ház belső klímájának és a bent lakók életminőségének javulása is. Utóbbit kevés építkező forintosítja. Az ingatlan esetleges eladási árában, a jobb energetikai besorolás miatt azonban az azonnali értéknövekedés mellé máris rendelhetők számok – természetesen földrajzi területtől függően.
A megfelelő vastagságú és elhelyezésű hőszigetelésről további hasznos információkat talál a Hőszigetelj a holnapért! oldalon.
(x)
