Május 26-tól lehet látogatni a tatai Esterházy-kastélyt, bemutatjuk a felújítási munkákat
Az eredeti állapot helyreállítása, az egykori főúri életforma bemutatása volt a fő cél a festői környezetben álló, a tóra néző tatai Esterházy-kastély felújításával – a hírek szerint 2021. május 26-tól megnyílik a kiállítás is az épületben. A cél eléréséhez a nedvesedés meggátlására, a tetőszerkezet átalakítására, a homlokzat megújítására, valamint a korszerű működéshez szükséges berendezések és vezetékek elhelyezésére is szükség volt.
Mint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) honlapján olvasható: a „késő barokk Esterházy-kastély régi szépségét visszanyerve megújult kiállítási tartalommal várja a látogatókat. A Béke-szigete elnevezésű, élményalapú tárlat a grófi család hétköznapjait és nemzetközi jelentőségét mutatja be. A korhűen berendezett enteriőrökben izgalmas műtárgyak mesélnek az Esterházyak múltjáról. (…) Az épületben kialakított Szalon Kávézó az elegáns vendégfogadás hangulatát hivatott megidézni: egy szeletet és egy cseppet abból a miliőből, amely a kastély egykori lakóit és vendégeit ölelte körül.”
Az alábbiakban a felújítást ismertető cikket közöljük, mely eredetileg az Építési Megoldások 2021/1. nyomtatott lapszámában jelent meg.
***
Tata és környéke 1727-ben került az Esterházy-család fraknói grófi ágának tulajdonába, ekkor vásárolta meg ezt a földbirtokot Esterházy József országbíró. A birtokbavétel mocsárlecsapolással és telepes jobbágyok beköltöztetésével kezdődött. A kastély csak később épült fel; akkor már József gróf nem élt. Több elképzelés – például a tóparti vár átalakítása – is szerepelt a tervek között, de végül a vár közelében épült fel (egy meglévő kisebb épület felhasználásával) a tóra néző új kastély, Fellner Jakab tervei alapján. Az építtető már a birtokszerző fia, Esterházy Ferenc gróf volt, aki aktív diplomataként működött (akárcsak apja), majd leszármazottai is követték ezt a hagyományt. Ennek is köszönhető, hogy az kastélyban több jeles személyiség is vendégeskedett az idők során. Például amikor 1808-ban Ferenc császárnak és udvartartásának menekülnie kellett Napóleon elől, az osztrák uralkodó ide költözött, majd a schönbrunni béke dokumentumait is itt írta alá.
A kiegyezés (1867) után jött el a kastély igazi virágkora, ekkor ugyanis itt jött létre a korabeli Magyarország egyik legfontosabb lovasközpontja, melyhez tréningtelep, istállók és lóversenypályák is épültek. A rangos vendégek esti szórakoztatására még kastélyszínház is épült, amit később lebontottak. Ferenc József császár és király többször is járt itt, egy ízben (1897-ben) II. Vilmos német császárral együtt, amikor a két birodalom serege közös hadgyakorlatot tartott a környéken.
1921-ben (Boldog) IV. Károly királyunk – sikertelen visszatérési kísérlete után – rövid ideig szintén itt tartózkodott.
A grófi család egészen a második világháborúig itt lakott, amikor bombatalálat érte a kastélyt, és más pusztításokat is elszenvedett. A kommunista hatalom államosította az épületet, ami később egészségügyi intézményeknek adott otthont. Egészen 1999-ig pszichiátriai intézet működött benne, utána sokáig üresen állt.
Ebben az ütemben a Főépület és a Kiskastély déli részét (a helyszínrajzon a világosabb színnel jelölt részt) újították fel
Az épületegyüttes lényegében két részből áll: a Főépületből, valamint az udvart körülfogó „kiskastélyból” – ez utóbbinak csak egy része, a Főépülethez kapcsolódó déli szakasza újult meg a mostani ütemben. A Főépület földszintjén volt egykor a grófi, az emeleten a grófnéi lakosztály. (Érdekesség, hogy egy rejtett lépcsőn keresztül a gróf a földszintről közvetlenül a grófné hálószobájához juthatott fel; ezt a feljáratot is megtalálták a felújítás során…) A Főépület északi és déli végen egy-egy torony található, pavilonszerű megjelenéssel, teraszokkal.
A grófné hálószobájához vezető melléklépcső
A mostani felújítás – melyre a Nemzeti Kastélyprogram keretében került sor 2018 és 2020 között – azt célozta, hogy az épület lehetőleg az eredeti állapotában legyen látható a látogatók számára, különösen azon részei, amelyek a barokk-későbarokk korszakra – illetve a korabeli főúri életformára – jellemző belső tereket és térkapcsolatokat mutatják be. Kortárs elemek elhelyezésére – elsősorban a bútorozás terén – olyan helyeken került sor, ahol új funkciók jelennek meg, mint például a Főépületben a kávézó, a Kiskastélyban a jegypénztár és információs pult, vagy a vizesblokk és a kiszolgáló személyzet számára fenntartott helyiségek – tudtuk meg a lapunknak nyilatkozó Szentkuti Viktortól (M Építész Iroda Kft.), a projekt vezető tervezőjétől. (Az alább következők is nagyrészt a tőle kapott információkon alapulnak.)
A felújítás egyik legfontosabb műszaki feladata volt az épület védelme a nedvesedés ellen. A pincéknél víznyomás elleni szigetelést kellett kialakítani, a falakban pedig injektált szigeteléssel gátolták meg a nedvesség felszívódását. A falszerkezet kiszáradását szellőzővakolat segíti elő. A vakolási munkákat nehezítette, hogy legutóbb cementes vakolat került a homlokzatra, amit el kellett távolítani, és az újat oly módon felhordani, hogy a kőelemekkel is „összehozzák” a rétegrendet.
A megújult homlokzat törtfehér színezést kapott. A korábbi „Habsburg-sárga” szín eredetileg nem volt jellemző a barokk épületekre; általában a 19. században készültek így a homlokzat(át)festések. Most a nyílászárók kőkereteit is ilyen – csak árnyalatnyival különböző – törtfehér színnel vakolták be; ez is közelebb áll az eredeti megoldáshoz. A homlokzaton helyreállították a kőlábazatokat is, az új bádogosszerkezetekhez pedig következetesen rézlemez anyagot használtak. A nyílászárók is megújultak: a külső ablakszárnyakat újragyártották, a belsőket pedig restaurálták.
A megújult homlokzat törtfehér színezést kapott; a korábbi „Habsburg-sárga” szín eredetileg nem volt jellemző a barokk épületekre
Az új bádogosszerkezetekhez következetesen rézlemez anyagot használtak
A felújítás egyik műszaki érdekessége a Főépület tetőszerkezetének átalakítása volt. A Fellner Jakab által is előnyben részesített franciás kastélyépítészeti stílusból adódott az eredeti tetőforma, amit annak idején ároktetős szerkezetként építettek meg. Ez különleges tartószerkezetet, és belső vízelvezetést is szükségessé tett. A mostani felújításkor a biztonságosabb külső vízelvezetést akarták megvalósítani, ám egy egyszerű nyeregtetőforma ezen a fesztávon túl magas tetőt eredményezett volna, és ez megváltoztatta volna az épület eredeti arányait. Ezért a tető felső részére kis hajlásszögű, fémlemez fedésű tetőkialakítást terveztek, ami lentről gyakorlatilag nem látható.
Az eredeti ároktetős szerkezetet átalakították: a tető felső részére kis hajlásszögű, fémlemez fedésű tetőkialakítást terveztek, ami lentről gyakorlatilag nem látható
A belső tér felújításának része volt a tartószerkezetek szükség szerinti megerősítése is, illetve 12-15 cm-es vasalt aljzat beépítése a padlószerkezetbe. A Főépületben jelentős felületen – mintegy 700 négyzetméteren! – megmaradt az eredeti barokk intarziás parketta, melyből körülbelül 500 négyzetméternyit sikerült is megmenteni. A többi helyen – főként a földszinten – az eredeti minták alapján rekonstruált új parkettát raktak le.
A felújítás célja az volt, hogy az épület lehetőleg az eredeti állapotában legyen látható a látogatók számára, különösen azon részei, amelyek a korabeli főúri életformára jellemző belső tereket mutatják be
A Főépületben jelentős felületen megmaradt az eredeti barokk intarziás parketta, melyből körülbelül 500 négyzetméternyit sikerült is megmenteni. A többi helyen az eredeti minták alapján rekonstruált új parkettát raktak le
Restaurálták a falfestéseket, textiltapétákat, falikárpitokat, az enteriőröket régi fotók alapján igyekeztek helyreállítani, berendezni. A régi állapotnak megfelelő szépségében látható a díszebédlő aranyozott, festett faburkolata, valamint a kastélykápolna a festett ólomüveg ablakokkal.
A régi állapotnak megfelelő szépségében látható a díszebédlő aranyozott, festett faburkolata is
Különlegesség a főépület két – a 20. század elején készült – fürdőszobája is; az egyik berendezése márványból készült, a másikban az eredeti porcelánkád és lábas mosdó látható, és holland (delfti) csempék díszítik a falat.
Különlegesség a főépület két fürdőszobája is; az egyik berendezése márványból készült, a másikban az eredeti porcelánkád és lábas mosdó látható, és holland (delfti) csempék díszítik a falat
A tűzvédelem – vagyis a hő- és füstelvezetés – szempontjából is fontos volt a helyiségek szellőzésének megoldása, ami az ablakok már meglévő parapetrácsain keresztül történik. A légtechnikai berendezések egy része a padlástérbe került, amihez a barokk födém vestibül feletti részét el kellett bontani, hogy a gépészeti berendezések darabjait fel tudják juttatni, és ott szereljék össze. A pincébe is kerültek légtechnikai gépészeti eszközök – ehhez a nyugati oldalra tervezett angolaknán keresztül a pinceszinti homlokzati falazatot részlegesen meg kellett bontani, majd visszaépíteni.
Csaknem az összes helyiségben, így a főúri helyiségek enteriőrjében is a fűtést – gyakorlatilag láthatatlan – padlókonvektorokkal oldották meg, a rendezvénytérbe és a kávézóhelyiségbe fan-coil berendezések kerültek. A parketták és ajtóküszöbök alá több kilométernyi erős- és gyengeáramú vezetéket rejtettek el.
A tűzvédelem – vagyis a hő- és füstelvezetés – szempontjából is fontos volt a helyiségek szellőzésének megoldása, ami az ablakok már meglévő parapetrácsain keresztül történik
Rendezték a Kiskastély szárnyai által körülfogott belső udvart is, viszonylag visszafogott zöldfelület-aránnyal, hogy az udvar a majdani rendezvényeket is fogadni tudja.
A Főépület északi homlokzatán található bejáratnál alakították ki a mozgássérültek akadálymentes bejutását segítő, felszín alá süllyesztett emelőt (ami a szokásos, korlát mentén működő felvonónál sokkal esztétikusabb megoldás).
A kivitelezés folyamatának érdekességei közé tartozik, hogy megtalálták a 19. századi légfűtési rendszer öntöttvas kazánját és csőrendszerét. Továbbá a kéményelhúzások falazataiban megtalálták az egykori kéményseprők szénnel írt feliratait (a seprők személyére és a seprés időpontjára vonatkozó adatokat). Rábukkantak továbbá egy üres rejtekhelyre az egyik – csapóajtó módjára felnyitható – küszöb alatt, és megtalálták a hozzá való kulcsot is a parketta alá rejtve.
A munkálatok összesen 2820 négyzetméter alapterületet érintettek, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméteres kastélyparkból egy 2150 négyzetméternyi területet. A beruházás költségeit 1,5 milliárd forint GIOP-pályázati pénz, valamint 830 millió forint hazai forrás fedezte.
B. G.
Az elkészült állapotról készült fotókat a Pazirik Kft. készítette a NÖF Nonprofit Kft. részére. A többit az M Építész Iroda munkatársai készítették.
Megbízó:
Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram, NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Generáltervező:
M Építész Iroda Kft., vezető tervező: Szentkuti Viktor
Generálkivitelező:
Laterex Építő Zrt.
Restaurálás:
Seres András
