Megújulóenergia-részarány fafűtéssel
Az új épületek energiahatékonyságára 2022. június 30-tól új szabályozás érvényes, miszerint legalább 25 százalékos megújulóenergia-részarányt kell teljesíteni a házakban – e követelmények pedig akár fatüzeléssel is teljesíthetők. Eljöhet a kandallók, egyéb fatüzelésű berendezések és a jó kémények új korszaka.
A szakma számára nem újdonság az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások szigorodása. A Nemzeti Energiastratégia megvalósításának részeként 2022. június 30. után használatba vételi engedélyt kérő lakóépületeknek – az energiahatékonyságra vonatkozó TNM rendelet szerint – „közel nulla energiaigényű” besorolást kell szerezniük. A rendelet egy másik fontos pontja előírja az épületek megújuló energia felhasználásának mértékét, mégpedig minimum 25 százalék részarányban. Fontos, hogy a rendelet az úgynevezett jelentős felújítású (A határoló szerkezetek összes felületének 25 százalékát érintő felújítás) épületekre is vonatkozik.
A közel nulla energiafelhasználás részeként előírt megújuló részarány teljesítésére számos műszaki megoldás áll rendelkezésre, a szakma szerint mégis bonyolultnak látszik a rendelet ezen részének teljesítése. Pedig nem is gondolnánk, hogy egy ma is népszerű fűtési mód innovatív környezetben történő alkalmazása egyszerű megoldást kínál. A jövőbe tekintő és jelen életkörülményeinket is meghatározó energetikai elvárások teljesítése mellett esztétikai igényeinket is kielégítő, valódi biztonságot adó megoldást nyújthat egy modern fatüzelésű berendezés és egy jó kémény.
Minek a 25 százaléka?
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló TNM rendelet kapcsán fontos kifejezés az összesített energetikai jellemző. „Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg.” Pontos értékkel kifejezve ez legfeljebb 100 kWh/m2a lehet, azaz legfeljebb 100 kW energia (hűtés-fűtés) jut minden négyzetméterre egy szezon alatt. Ha sikerül ezen az értéken belül maradni, akkor az épület megkapja a minimálisan elvárt BB energetikai besorolást, és minél kisebb az energiafelhasználás, a besorolás annál magasabb pozícióba (BB, AA, AA+, AA++) juttatja az ingatlant. Ennek a 100 kW-nak megközelítőleg negyedrészét kell tehát megújuló energiaforrásból biztosítani.
Ahhoz hogy megtudjuk, hogyan is jut szerephez legősibb tüzelőanyagunk, a fa, két újabb fogalom áttekintése szükséges. Az összesített energetikai jellemző kiszámításakor nemcsak az energiahordozó fajtája, hanem az annak hasznosítására alkalmas hőtermelő berendezés is mérlegre kerül, méghozzá két komoly befolyásoló tényezővel. Az egyik a teljesítménytényező, a másik a primer (elsődleges) energia átalakítási tényező. A teljesítménytényező nagyjából azt határozza meg, hogy az adott hőtermelő 1 egységnyi bevitt energiával hány egységnyi kivett energiát tud előállítani. A primer energia átalakítási tényező egy picit bonyolultabb, mert ennek értékét műszaki megfontolások és energiapolitikai szempontok határozzák meg, tehát mesterségesen kreált szorzóról van szó.
Az ok tehát, amiért egy napon említhetünk egy hőszivattyút, egy pellet tüzelésű kazánt vagy akár egy kandallót a 25 százalék megújulóenergia-követelmény kapcsán, az a fenti tényezők eltérő értékeiben keresendő, amelyek számításakor kiegyenlítik a végeredményt.
Mindenki megtalálja a megfelelőt
Fontos megjegyezni, hogy a 25 százalék teljesítéséért tett törekvés nem a különböző energiahordozók és hőtermelők közötti versenyről szól, hanem arról, hogy mindenki találja meg a számára leginkább megfelelő megoldást. Egy zárt égésterű légfűtéses kandalló és egy huzathatásra méretezett, az égési levegőt is biztosító kémény kombinációja – ami az egyetlen, valódi függetlenséget, valós biztonsági tartalékot nyújtó fűtési mód – vagy egy pellet tüzelésű készülék sokoldalúan kihasználható az új szabályozási környezetben is.
Az, hogy a különböző energiahordozók és hőtermelők milyen részarányban vesznek részt az épület hőellátásában, és ez által milyen mértékben alakítják az összesített energetikai jellemzőt, igény, lehetőség és tervezés kérdése. Egy azonban biztos: a tervezőnek lehetősége nyílik a megrendelői igényekre szabott megoldások létrehozására, ahol valóban testet ölthet a „kellemeset a hasznossal” gondolata.
Alternatív megoldások: számokban
És, hogy mit is jelent egy-egy ilyen megoldás az anyagiak tekintetében? Alábbi táblázatunkban összeállítottunk néhány olyan alternatív fűtési/hűtési lehetőséget, amelyekkel könnyedén teljesíthető a 25 százalékos megújulóenergia-részarány. Ha a teljes ház fűtési rendszerét egy megoldással szeretnénk kiváltani, érdemes lehet egy nagyobb befektetést igénylő hőszivattyús technológiát választani.
Ha valóban a legzöldebb, megújulóenergia-szint elérése a célunk, akkor egy termikus szolár rendszer nyújthat tökéletes megoldást, ahol a legújabb innovációkkal már a tetőcserépbe épített napelemes rendszer is elérhető. Ha azonban szeretnénk a hagyományos megoldások mellett maradni, esetleg csak kiegészítő fűtéstechnikára lenne szükségünk, akkor egy hangulatos kandalló vagy egy pelletkazán, egy minőségi kéménnyel kiegészítve lehet a legjobb választás. A megfelelő kémény paramétereit pedig a tüzelőanyag, a tüzelőberendezés és a beépítési környezet sajátosságai határozzák meg.
Egy gondosan megtervezett kémény optimális feltételeket teremt ahhoz, hogy a tüzelőberendezés biztonságosan és hatékonyan működjön. A Leier hat kéménytípust kínál vásárlói részére, lefedve ezzel a felhasználói igények teljes körét, legyen szó klasszikus szilárdtüzeléses (hasábfa, szén), nagy hatásfokú szilárdtüzeléses (pellet, faelgázosítás) vagy gáztüzeléses fűtőeszközről, a Leier kínálatában mindenki megtalálhatja a tökéletes megoldást.
Nézzen körül a Leier kémény kínálatában: www.kemenyshop.leier.hu
(x)
