Talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelése

A talajba kerülő szerkezetek hőszigetelésére sokáig nem fordítottunk kellő figyelmet. Való igaz, hogy a külső és a belső oldal közötti hőmérséklet-különbség kisebb, mint a szabadon álló szerkezeteknél, de mind állagvédelmi, mind hőérzeti szempontból gondoskodni kell ezeknek a hővédelméről is, mi több, a január 1-től módosult épületenergetikai szabályozás ezen szerkezetek követelményeit is érintette. Mostantól a talajon fekvő padlókat minden esetben hőszigetelni kell, és a pincefalak, lábazatok hőszigetelésének fokozására is szükség van.

Talajon fekvő padlók hőszigetelése

Egy talajon fekvő padló esetében a határolószerkezet általánosan a következő rétegekből áll:

• burkolat;
• ágyazóréteg;
• aljzatbeton;
• hőszigetelés;
• vízszigetelés;
• aljzatbeton;
• tömörített homokos kavicságy;
• termett talaj.

Ebben a rétegrendben a hőszigetelés a talajban lévő nedvességhatástól védve helyezkedik el, tehát az MSZ 7573 számú, az EPS termékek beépítéséről rendelkező szabvány szerint normál terhelés (lakóépület) esetén legalább EPS 100 jelű termékosztályú polisztirolhabot (Austrotherm AT-N100) kell beépíteni. A jelenleg hatályos követelményt (0,30 W/m²K) 12 cm hagyományos fehér polisztirolhabbal vagy 10 cm Grafit 100 alkalmazásával lehet elérni. Ha ennél kisebb energiafogyasztású épület lebeg a szemünk előtt, és nem riadunk meg az alacsony energiájú ház vagy passzívház szintjétől sem, úgy 20-24 cm vastag hőszigetelés beépítése is indokolt lehet. A szerkezet teljes vastagsága így akár a 30 cm-t is elérheti, amivel a tervezési fázisban is számolni kell.

Ha a normál terheknél nagyobb hasznos terhelésnek kell megfelelnie a padlószerkezetnek (közösségi épületek, gépjárműparkolók, raktárak, ipari csarnokok, hűtőházak), minden esetben statikai számítással kell meghatározni a terhelésnek megfelelő nyomószilárdságú polisztirolhabot (AT-N150, Grafit 150; AT-N200) és a rákerülő teherelosztó vasbeton lemezt.

A gyakorlatban létezik az úgynevezett fordított rétegrendű padló is, melynek felépítése a következő:

• burkolat;
• ágyazóréteg;
• aljzatbeton;
• vízszigetelés;
• aljzatbeton;
• hőszigetelés;
• tömörített homokos kavicságy;
• termett talaj.

Ilyen esetben a hőszigetelés nem védett a talajban lévő nedvességhatástól, így XPS anyagokat vagy formahabosított, nagy szilárdságú, alacsony vízfelvételű EPS habot célszerű alkalmazni. Ilyen például a speciális alapanyagból készülő Austrotherm Expert, ami kiváló hőszigetelő képességét nedves környezetben is tartósan megőrzi.

Pincefal hőszigetelése

Az Expert fenti jó tulajdonságai teszik lehetővé, hogy nemcsak padlószerkezetben, de pincefalaknál is alkalmas határolószerkezet külső oldali hőszigetelésének szerepét betölteni. Alkalmazása további előnyöket is rejt: a pincefalak függőleges vízszigetelését többnyire a falak külső oldalán vezetik, ezzel is védve a tartószerkezetet a nedvesség hatásától. A vékony, sérülékeny réteget óvni kell a mechanikai hatásoktól, ezt régebben szigetelésvédő fallal oldották meg. Ma az Expert hőszigetelő lemezek ezt a funkciót is ellátják. A kérdés már csak az, hogy milyen vastagságban alkalmazzuk? Az optimális megoldás, ha a pincefal, a lábazat és a homlokzati fal hőszigetelő képessége közel egyforma (a jelenlegi követelmények is ezt írják elő). Ennek 14 cm vastag Expert lemezzel lehet megfelelni. Jövőre viszont a hatósági épületek esetében megint változni fog a szabályozás, és életbe lép a közel nulla energiafelhasználási modell (ez a magántulajdonú épületek esetében 2021-től lesz hatályos). A következő lépésben a szerkezetekre vonatkozó követelmény ugyan nem változik, de a szabályozás másik két szintje, a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző igencsak módosul: 20-25 százalékkal lesznek alacsonyabbak. Ezt pedig a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjével is le kell követni. Erre különösen fontos már most figyelni a tervezőnek és a kivitelezőnek, mert az új szabályozásra az átállás másképpen történik, mint eddig. Az épület hőtechnikai jellemzőit ugyanis a közel nulla modell esetében a használatba vételkor ellenőrzik, és nem az építési engedély megadásakor. Márpedig azok a hatósági épületek, melyeket jövő év elején adnak át, mára már elég előrehaladott állapotban vannak, de még nem késő – ha lehetséges – a hőszigetelési értékeken javítani. A magántulajdonú épületeknél is figyelmet érdemel a szigetelés, mert ha bármilyen okból (engedélyezés, finanszírozás csúszása) kitolódik az átadás, gond lehet a követelmények teljesítésével.

Éppen ezért célszerű már most a közel nulla modellre tervezni és építeni. Ahhoz pedig, hogy a követelmények teljesüljenek, fokozott hőszigetelést kell alkalmazni a pincefalakon is. A javasolt hőátbocsátási tényező (ami megegyezik a falak hőszigetelő képességével) 0,17 W/m²K. Ez 20 cm vastag hőszigetelést jelent a formahabosított Expert hőszigetelő anyag esetén. Passzívházak pincefal hőszigetelését 30-34 cm vastag Expert adja. A rögzítésre oldószermentes, a vízszigetelés anyagát sem károsító ragasztót (például poliuretán bázisú ragasztó) kell alkalmazni, mechanikai rögzítés a vízszigetelés védelme miatt nem lehetséges.

Lábazati megoldás

Ha feljebb emeljük tekintetünk, és közvetlenül a talajszint feletti lábazati részt nézzük, ott is fokozott követelményeknek kell már megfelelni. Az épületek jelentős része készül homlokzati hőszigetelő rendszerrel, melyek esetében a talajszint felett körülbelül fél méterrel lehet kezdeni a hőszigetelést. Az alsó sávban a fokozott mechanikai igénybevétel és a nedvességhatás miatt megint csak nagy szilárdságú, nedvességre nem érzékeny, formahabosított hőszigetelést célszerű használni – az előbb említett Expert lábazati mutációját, az Expert Fixet.

Az Expert Fix lemezeket az Experttel azonos alapanyagból és technológiával állítják elő. A termékek csak alakjukban különböznek. Az Expert Fixre – a fokozott felületi bordázottság miatt – jól tapad a vakolat, és a betonnal is szilárd kötést ad. Egyenes élképzése révén jól illeszkedik az homlokzatszigetelésre alkalmazott Austrotherm AT-H80-as lemezhez.

Ha a hőszigetelés mértékét szeretnénk meghatározni, akkor azt kell szem előtt tartani, hogy az optimális megoldás az, ha a fal és a lábazat hőszigetelő képessége egyforma, de ügyelni kell arra is, hogy a lábazat lehetőleg ne emelkedjen ki a fal síkjából, mert ezen megáll a csapadék, és az eső, a fagy könnyebben károsíthatja a felületet. Minél jobb tehát a falazóanyag hőszigetelő képessége, annál vastagabb Expert Fix lemezt kell alkalmazni a betonszerkezetek előtt, hogy a fal minden pontján közel azonos legyen a hőátbocsátási tényező. A költséghatékony modell előírásai szerint legalább 14 cm vastag legyen a lábazati hőszigetelés. Ha a közel nulla modellt választjuk, úgy célszerű 20 cm-es lemezeket beépíteni, míg a passzívházak lábazati hőszigetelését 30-34 cm vastag Expert Fix adja. A rögzítésre oldószermentes, a vízszigetelés anyagát sem károsító ragasztót (például poliuretán bázisú ragasztó) kell alkalmazni, de szilikátbázisú felületekre (például beton) a homlokzati hőszigetelő rendszer ragasztója is alkalmazható. A mechanikai rögzítés szükségességét minden esetben vizsgálni kell. Az Expert Fix lemezre a homlokzati bevonatrendszerek elemei (ragasztó, üvegháló, alapozó, vakolat) felhordhatók, így a végső felületképzés is ismert technológiával történik.