2019. május 06.

Tíz javaslat a lakáspiaci forráshiány enyhítésére

Tíz javaslat a lakáspiaci forráshiány enyhítésére

A „lakhatási krízis" magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése; a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. További gond, hogy az új lakások növekvő száma ellenére sem épül elegendő új otthon; az elkészülteket jórészt nem a rászorulók veszik meg, hanem befektetőkhöz kerülnek. Többek között erre világít rá az ÉVOSZ közleménye, mely tízpontos javaslatcsomagot is megfogalmaz annak érdekében, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások lendülete 2020-ban se törjön meg.

 

Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek: 

 

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi a lakásvagyon. Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melyből 2019-ben várhatóan 22-24 ezer elkészül. A felújított lakások éves száma 2018. évhez viszonyítva nem bővül, várhatóan 180 ezer lakásnál lesz ez évben nagy felújítás.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. 2018-ban a Budapesten megvásárolt új építésű lakások 65%-át befektetési céllal vették meg.

A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé.

Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2019-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodást mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma kb. 80 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

Ahhoz, hogy 2020. évben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen, és lendületük ne törjön meg, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl mindenki figyelmébe.

 

Javaslatok:

1. A kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok továbbra is az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak. Még nagyobb figyelmet kell hogy kapjanak a CSOK keretében is a felújítások.

2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülő lakossági körben is.

3. Javasoljuk, hogy rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal max. 6 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 3 millió forint összeget.

4. Javasoljuk a lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 50%-ának – maximum 3 millió Ft nagyságrendig – számla alapján való visszaigényelhetőségét. A feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az visszaélésekre ne adjon lehetőséget.

5. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok modernizálását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.

7. Sokat javítana a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

8. Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve -kedvezményének bevezetését javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

9. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak.

10. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

 

(Forrás: ÉVOSZ-sajtóközlemény)

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás