filmszemle

2022. február 07.

Megújult Budán a több mint száz éves Eötvös úti víztorony

Megújult Budán a több mint száz éves Eötvös úti víztorony

Az eredeti kiselemes tetőhéjazat helyett kettős állókorcos fémlemez fedés készült, ám az épület összetett geometriája miatt nagy precizitást igénylő munka volt megtervezni azt a fedést, ami műszakilag megfelel korunk követelményeinek, és illeszkedik az épület kötött kompozíciós rendjébe. Mivel a tető gyakorlatilag megközelíthetetlen volt, pontos felmérésre és előzetes szerkezetfeltárásra a tervezési időszakban semmilyen lehetőség nem volt – ez is nehezítette a tervezők munkáját.

Az ÉMSZ idei Év Tetője pályázatán a legjobb szaktervezőnek járó Aranyceruza vándordíjat az Eötvös úti víztorony fémlemez tetőfedése, díszműbádogos elemek és a csapadékvíz-elvezetés kiviteli terveinek elkészítéséért a Szecskő Heléna, Szathmáry Csilla és Tóth Emese alkotta tervezőcsapat nyerte el.

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
Az összetett, kiemelkedő ablakokkal is tűzdelt toronytetőidom fedésének szakszerű sávkiosztása a magas színvonalú tervezői munka eredményeként mutat ilyen esztétikus képet

 

Állagvédelmi felújítás

A Hegyvidék vízellátásában és a Normafa arculatában egyaránt meghatározó jelentőségű, közel harminc méter magas, korai vasbeton szerkezetű torony 1912-ben Zielinski Szilárd tervei alapján készült.

Az ipari műemlék belső részeinek – a gépészeti rendszer és a víztér – rekonstrukcióját követte a külső részek és a környezet újjáépítése. Állagvédelmi felújításra mindenképpen szükség volt: a beton tartószerkezet lehulló elemei miatt is. A betonszerkezetek javítása, a vakolat rendbetétele és a homlokzat új színezése mellett a nyílászárókat is kicserélték. A munkák építész generáltervezője a Közti Zrt. volt, Havrán Judit vezető tervező irányításával, aki a homlokzat színezését is a műemléki szempontok alapján, az eredetihez hűen állította vissza. Az épületszerkezeti szaktervezői munkát dr. Birghoffer Péter fogta össze.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
A víztorony fedése a felújítás előtt (fotók: dr. Birghoffer Péter)

 

Az első emeleti terasztetőn a korábbi felvált műgyanta burkolat helyett poliuretán alapú, járható szigetelő bevonati rendszert terveztek, amely minősített tetőszigetelésként is megfelelően működik. A tisztán vasbeton szerkezetű teraszgyűrű eredeti aljzatbetonját megfelelő geometriájú, dilatációkkal is ellátott, új lejtésadó aljzatra kellett cserélni. A terasz vízelvezetésének eredeti kis keresztmetszetű (és emiatt részben eldugult) kifolyócsövei helyett rozsdamentes acélból készült, szélesebb kifolyó- „surrantókat” terveztek be. A torony geometriájából adódóan (alul szélesebb, mint felül) a homlokzata is tetőjellegű, a csapadékvíz hatásainak különösen kitett, így ezekben a zónákban impregnálták a vakolatot. A korábbi letakaratlan – és emiatt a csapadék által károsított – párkányok fémlemez párkányfedést kaptak.

 

A tető: összetett geometria és új rétegek

A felújítást megelőzően a toronynak műpala fedése volt, de a sokszögletű formából és a sok kiegészítő bádogosszerkezetből adódóan ez kis felületekre tagoltan jelent meg, ami sok szabott elemet eredményezett. A tető hajlásszöge sem volt elégséges mértékű e kiselemes fedéstípushoz. Emiatt az az idők során balesetveszélyessé vált, így indokolt lett a teljes körű felújítás.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
A készülő Rheinzink-fedés a felfelé szűkülő lemezsávokkal (fotó: dr. Birghoffer Péter, Rheinzink)

 

A kis lejtés és az épület rendkívül összetett geometriája különleges figyelmet igényelt, nehéz volt megtalálni az ideális korckiosztást. Az összes szempont összehangolása nagy precizitást és átgondolást igénylő munka volt.

A sokszögletű tetőidomok kettős állókorcos fémlemez fedésképének a rajzolata elméletileg kétféle lehet: a párhuzamos korcok vagy befutnak a tetőélekbe, vagy pedig a csúcs felé szűkülő sávokat alakítanak ki. Építészeti igény volt a minél esztétikusabb, az építészeti kompozícióba illő megjelenés, ezért döntöttek az utóbbi mellett.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
Készül a víztorony fedése (fotó: dr. Birghoffer Péter, Rheinzink)

 

„Addig kellett szobrászkodni a kónikus lemezsávokkal, míg minden szempont teljesül: hogy a technológiai igényeket tartani tudjuk, de megmaradjon a formaiság és jó helyen legyenek a korcváltások, vagy a díszes elemek összehangolt magassága, ezt nagyon izgalmas volt kitalálni” – mondja lapunknak nyilatkozva Tóth Emese.

A nagy épületmagasság és szélterhelés miatt különös figyelmet kellett fordítani a szélszívás elleni rögzítésre, hogy az a tető minden pontján elégséges legyen. A másik nehézség a tető átszellőztetése volt, az ablakokkal tagolt, felfelé szűkülő tetőfelület megfelelő átszellőztetését a tervezés során alaposan végig kellett gondolni.

A tervek alapján a lemezeket műhelyben kiszabták ki és „profilozták”, és az így előkészített elemek kettős állókorcait a helyszínen korcolták össze.

 

A fedés típusváltása miatt készült új szerkezet

„Az eredeti rétegrendet csupán feltételezni tudtuk, feltárás nem volt – mivel harminc méter magasan van a tető és csak pici ablakokon kibújva lehetne rá kimenni, de ez nem volt lehetséges. Amikor az épületet felállványozták, és a kivitelezés során azonosították a rétegrendet, kiderült, hogy az szerencsére csupán apróságokban tért el az általunk feltételezetteltől” – tudjuk meg a tervezőtől.

A tető eredeti szerkezete: vasbeton födém, az ereszre merőleges irányú ácsszerkezet deszkázattal, rajta pedig az ennyi év után már tönkrement fedés. Az ácsszerkezet a ferde födémbe bebetonozott fabetétekre volt lefogva, de a felújítás során ettől függetlenül alakították ki az újat, azt immár dübelezéssel rögzítve.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
Az összesen több mint öt méter magas csúcsdísz műhelyben előre gyártva készült (fotó: dr. Birghoffer Péter, Rheinzink)

 

A lecsupaszított, impregnált és korrózióvédelemmel is ellátott betonfödémre láng- és gombamentesített fűrészáruból a helyszínen készült a méretre szabott ácsszerkezet. A teljes felületű deszkázat helyett aljzatként OSB építőlemez került be, így a fedés alá vízlevezető lélegző alátétfóliára kasírozott, strukturált rétegből álló szellőző-alátétszőnyeget (Rheinzink Vapozinc) kellett beépíteni. A héjazat anyaga előpatinásított titáncink lemez (Rheinzink Prepatina Blue Grey). A szellőző légréteg alatt további alátéthéjazat nem készült, mert a kettős állókorcos fémlemez fedés a fokozott vízzáróságot önmagában biztosítani tudja az adott hajlásszög-tartományban, így teljes mértékben kielégíti a használati követelményeket (hiszen nincs alatta fokozottan védett tér). A lemez hátoldalán esetlegesen kicsapodó pára a kasírozott szellőző-alátétszőnyegen el tud távozni.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre

A Rheinzink-fedés kiszellőztetése a csúcsdísz alatt (fotó: dr. Birghoffer Péter, Rheinzink)

 

Az újonnan elkészült fedés tehát rendkívül időálló. Vele ki lehetett alakítani a szükséges komplex geometriát, és az egységes anyaghasználatnak köszönhetően esztétikus a megjelenés.

 

Csapadékvíz-elvezetés

Bár általában nem ideális az összegyűjtött csapadékvizet bevinni a belső térbe, itt azonban ez elkerülhetetlen adottság volt, hiszen eredetileg is így működött, és homlokzaton kívül nem lehetett a lefolyócsövet elhelyezni. A fekvő ereszcsatornák a fedés részeként, azzal azonos anyagból, azonban megnövelt lemezvastagsággal újultak meg. A csapadékvíz a belső térben, zárt rendszerben van elvezetve.

 

Szellőzés, csúcsdísz és drónok

Különlegessége az épületnek, hogy a medencetér a csúcsdíszen keresztül (is) szellőzik.

A tetőfelületek egy csúcsban találkoznak, itt záródik a vasbeton födém is. Ennek a csúcsnak a közepében van egy acél anyagú szellőző köpenycső, ami a csúcselemben végződik. Valószínűsíthető, hogy eredetileg az egész víztoronyban az aljától a tetejéig volt kürtőhatás, tehát ez a cső az egész torony szellőzéséhez hozzájárulhatott.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre
A csúcsdísz kiszellőztetett lábazatának részletterve

 

A díszműbádogos elem tervezését illetően további kihívás volt, hogy – mivel az állványozás előtt gyakorlatilag elérhetetlen helyzetben volt – nem lehetett kimenni a tetőre, hogy mintát vegyenek róla. Így a tervezők drónfotók alapján próbálták meg a mintázatát rekonstruálni. A csúcsdísz belső vázszerkezetének állapotára a tervezők csak a szellőzőcsőnek a tetőn belül látható részéből következtethettek. Mivel ez utóbbi erősen korrodált volt, feltételezték, hogy annak tetőn kívüli része és a csúcsdísz belső vázszerkezete is hasonló állapotú lehet, ám a kivitelezés során kiderült, hogy felhasználható. A korrózióvédelem helyreállításával, valamint kis változtatásokkal felújítható volt a szerkezet, így nem volt szükség új tartóváz gyártására.

 

Új fémlemez fedés az ipari műemlékre

Tetőfelülnézeti terv, sávkiosztással és a vízelvezetés tervével

 

Az újratervezett elem méreteihez adaptálták a drónfotók alapján tervezett mintázatot. Újdonság azonban, hogy a csúcsdísz alján a fedés csatlakozásnál (a szoknyájánál) különleges szerkezeti megoldás is készült. A magastetőélek befutnak a szoknya alá, és az úgy takar rá a fedésre, hogy alatta a tetőrétegrendet teljes értékűen ki lehet szellőztetni (minden mezőben méretezett, perforált lemezzel is védett szellőzőrés található az emelt szoknya alatt). Így a fedéskép esztétikailag is kedvezőbb lett.

Rendkívül szép, jó minőségű bádogosmunka készült, amely a bádogos szakkivitelezőt, a Bácsevszky Rita által vezetett Tetőműhely Kft. munkáját dicséri. Mivel a tető ilyen módon teljesen megújult, a közeljövőben állagvédelmi, illetve felújító munkákra biztosan nem kell számítani. 

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog