Van még növekedési tartalék az építőiparban
A hazai építőipar jövőre is kétszámjegyű ütemben bővülhet, de ahhoz, hogy továbbra is megőrizze lendületes növekedési ütemét, változnia kell a vállalati struktúrának, enyhülnie kell a szakemberhiánynak, és jelentős technológiai korszerűsítést is végre kell hajtani. Mindez az ÉVOSZ évzáró közgyűlésén hangzott el, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt az ágazat kilátásairól.
Az építőipar az idei kiugró teljesítménye után várhatóan jövőre is kétszámjegyű bővülést ér el Magyarországon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén.
Az első tíz hónapban 22 százalékkal bővülő ágazati teljesítményről azt mondta, ez kiugró ütemnek számít az Európai Unióban, hiszen a 28 tagállamban az építőipar átlagos növekedése 4,3 százalékos volt. Az MTI tudósítása szerint a pénzügyminiszter kiemelte: ahhoz, hogy az építőipar továbbra is megőrizze a lendületes növekedési ütemét, változnia kell a vállalati struktúrának, enyhülnie kell a szakemberhiánynak, és jelentős technológiai korszerűsítést is végre kell hajtani. A kormány támogatja a hazai építőipar fenntartható, modern technológián alapuló fejlődését annak érdekében, hogy az eleget tudjon tenni a növekvő megrendelői igényeknek – tette hozzá, hangsúlyozva: a kormány elkötelezett, hogy az építőipar visszanyerje súlyát a gazdaság meghatározó ágazataként, most az építőipar a GDP mintegy 4,5-5 százalékát állítja elő, ez az arány a válság előtti években 7 százalékhoz közelített.
A pénzügyminiszter az ágazat eredményeiről szólva elmondta: az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, egyúttal a szektorban foglalkoztatott munkavállalók száma az utolsó egy év alatt közel 18 ezer fővel, 335 ezerre emelkedett. 2018 első három negyedévében több mint 10 ezer új lakás épült, 28 százalékkal több mint egy évvel korábban. A bővülés hátterében a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, kiemelten az otthonteremtési program 2015-ös életre hívása áll – közölte.
Varga Mihály emlékeztetett: a kormány novemberben döntött arról, hogy 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Az építőipart támogató további intézkedéseket ismertetve elmondta, hogy 2018-ban a kormány több mint 230 milliárd forintot különített el az otthonteremtés elősegítésére, ami jövőre tovább emelkedik, valamint bevezette az építőipari támogatási programot, amelyre idén 16 milliárd forint áll rendelkezésre. Varga Mihály jelezte: a program célja, hogy javítsa az ágazatban működő vállalkozások technológiai felkészültségét, hogy ezek a cégek a jövőben magasabb hatékonysággal tudjanak megfelelni a Magyarországon erőteljesen növekvő piaci igényeknek.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke megnyitó beszédében jelezte: az építőipar idén is jó évet zár, a termelési értéke eléri a 3000 milliárd forintot. Napjainkban az építőipar 70 ezer dolgozóval többet foglalkoztat, mint a mélypontot jelentő 2013-ban, és az ágazat erőteljes gépesítésbe is kezdett – tette hozzá. Az ÉVOSZ elnöke a problémák között felvetette, hogy az ágazatban a munkaerő a „könnyebb, lazább" foglalkoztatók felé áramlik, ugyanis a dolgozók jó része azt kedveli, ha a jövedelem egy része a zsebbe megy, oda mennek, ahol laza a munkafegyelem, elnézik a munkavédelmi hiányosságokat. Koji László arról is szólt, hogy a mikrovállalkozások nagy tömege nem képes a megfelelő innovációra, az összetettebb építési feladatok elvégzésére.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szintén részt vett a rendezvényen. Felszólalásában kiemelte: az építőipar potenciális megrendelés-állománya 2023 végéig – szakértők számításai szerint 24 ezer milliárd forintot ér el, ebből 14 ezer milliárd forintot tesznek ki a várható állami megrendelések. A következő években mintegy ezer kilométer közút építését, korszerűsítését akarja megvalósítani a kormány, azt akarják elérni, hogy minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi út kössön össze a fővárossal.
A hozzávetőleg 10 ezer milliárd forint magánberuházásból mintegy 2000 milliárdra rúgnak majd a magánlakás- és más lakossági építkezések, és 8000 milliárd forintot jelentenek majd az olyan nagy beruházások, mint például a BMW-gyár megépítése – idézi az államtitkárt az MTI tudósítása.
