Életciklus-elemzési segédlet készül építészeknek
Az egyes termékek – s így akár épületek – környezeti hatásait a teljes életcikluson (az alapanyag-gyártástól a bontásig) végigkísérő szemlélet immár az EU-direktívákban is megjelenik, és az építőiparban is mindinkább teret nyer. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.
Életciklus-elemzés az építőiparban címmel szervezett workshopot 2009. december 9-én az ÉMI Nonprofit Kft. és a Magyar Építésügyi Technológiai Platform.
Mint a rendezvényen elhangzott, az életciklus-elemzéssel foglalkozó szakemberek és intézmények összefogására már szakmai szervezet is alakult Magyarországon: az LCA Center Egyesület (LCA = Life Cycle Assessment). Mint István Zsolt, az egyesület elnöke előadásában elmondta, az életciklus-elemzés egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt potenciális hatásait. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszt. A környezeti hatások értékelésekor egyaránt figyelembe kell venni az emberi egészségre és az ökoszisztéma állapotára gyakorolt hatásokat, beleértve az erőforrások felhasználását is. Ez a szemléletmód – tette hozzá az elnök – az EU-direktívákban is megjelenik, többek közt az úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősség” gondolatában, illetve előírásában. Ez jelenleg talán az elektronikai cikkek forgalmazása terén a leghangsúlyosabb, de mindinkább teret nyer az építőiparban is.
Ez utóbbiról Horváth Sára, az ÉMI munkatársa beszélt részletesebben; pontosabban az ENSLIC Building projektről (Energy Saving through Promotion of Life Cycle Assessment in Buildings). A kilenc EU-tagország együttműködésében zajló munka fő célja – mint elhangzott: – „az életciklus-elemzés építőipari alkalmazásának elterjesztése az új épületek és épület-felújítások tervezése során, hogy ezzel mind az épület építése, mind a használata során jelentős energia megtakarítást érjünk el”. A projekt keretében már elkészült egy nemzetközi állapotfelmérő tanulmány (ez angol nyelven megtalálható az ENSLIC-honlapon, és már elkészült – igaz, nem a végleges változatában – egy segédlet, mellyel az építészek és a döntéshozók már a korai tervezési fázisban használhatják majd az életciklus-elemzési módszereket, és ezzel környezeti szempontból is fenntarthatóbb épületek épülhetnek. A segédlet Excell-táblázatok segítségével egyszerűsített számításokat tesz lehetővé, és jövőre magyar nyelven is elérhető lesz – mondta előadásában Horváth Sára.
Míg az ENSLIC Building projekt célja elsősorban az ismeretterjesztés és a tudatformálás, egy másik projekt, a LoRe-LCA inkább maguknak az LCA-módszereknek a fejlesztésére teszi hangsúlyt – erről már dr. Hajpál Mónika (szintén az ÉMI kutatója) beszélt. A projekt teljes neve „Low Resource Consumption Buildings &Constructions by Use of LCA Design & Decision Making”, mely szintén önálló honlappal rendelkezik. A hároméves program 2009 elején indult, nyolc európai ország intézményeinek részvételével.
Egy konkrét LCA-számítási példát Agura Eszter építészhallgatótól hallhattak a résztvevők; az ő előadásának anyaga – csakúgy, mint a fent nem említett előadóké – megtalálható az Építésügyi Platform honlapján.
