A hatékony hővédelem több mint hőszigetelés

Nyári hővédelem

Sokszor találkozni olyan épülettel – különösen tető alatti helyiséggel –, melyben a nyári hőség elleni védelem nem kielégítő, néha olyannyira, hogy erős napsugárzáskor elviselhetetlenül magasra szökik a hőmérséklet. Az épületek nyári hővédelmével kapcsolatos követelményeket és igazolási eljárásokat az MSZ-04-140-2:1991 szabályozza. Azokra a területekre, melyekre nem ad teljes körű előírást az MSZ, javasolt a DIN 4108 figyelembe vétele (ez az igazolási eljárás az általánosan elismert műszaki szabályok közé tartozik). Nem klimatizált épületek esetében, melyeknél az ablakfelület aránya meghaladja a homlokzat felületének 30 százalékát, a DIN 4108-2 szerinti nyári hővédelem az energiatakarékossági rendeletnek is része.

A nyári időszakban is kellemes szobahőmérséklet eléréséhez előnyös magas hőtehetetlenségű határoló szerkezeteket használni. Ezek olyan szerkezetek, melyek tömegük és hőtároló képességük folytán a keletkező többlet hőmennyiséget magukba zárják, így csillapítani tudják a beltéri hőmérséklet változását a kültérivel szemben.

A hatékony nyári hővédelem átfogó tervezési feladat, melynél az egész épületet figyelembe kell venni. A szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Ennek további befolyásoló tényezői például:

• az ablakok mérete, elhelyezkedése, energiaáteresztő képessége és hővédelme;

• a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága (különösen tetőfelületeknél);

• hőtároló képesség (különösen a belső szerkezeti elemeknél);

• a helyiségek mérete;

• az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése.

Az Ursa üveggyapot szigetelőanyagok kiválóan alkalmasak nagyfokú hőszigetelésre és ezzel hatékony hővédelem kialakítására, még nyáron is. Csekély energiaáteresztő képességű ablakokkal és a beltéren magas hőtároló képességű anyagokkal kiegészítve az Ursa-val szigetelt tetőfelületek még a forró nyári napokon is kellemes szobahőmérsékletet biztosítanak.

 

A hőszigetelés szerepe a nyári hővédelemben

A hőszigetelési tulajdonságok az anyagok hővezetési tényezőjétől és vastagságától függnek. Mivel a hőszigetelő anyagok a szigetelési tulajdonságukat gáz és levegő tárolásával érik el, anyagsűrűségük csekély, ezért nem is járulnak hozzá jelentősen a szerkezetek hőtehetetlenségéhez.

A hőszigetelés azonban, különösen a tető szigetelése, mégis rendkívül hatásos a nyári hővédelem szempontjából, mivel csökkenti a kívülről befelé irányuló transzmissziós hőáramot, ami a napsütötte tetőknél jelentős.

 

A légszigetelés a megbízható hővédelem feltétele

Az energiatakarékossági rendelet a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelő, tartósan légzáró, hőátadó külső felületet ír elő. A tetőszerkezet nem megfelelő légzárásakor a hőveszteség akár háromszorosa is lehet, mint egy modern, magas műszaki színvonalú, optimálisan szigetelt tetőszerkezetnek. Megfelelő légzárás hiányában a tetőtér teljes hővesztesége az épület energiatakarékossági rendelet szerinti hőszigetelésekor is megduplázódhat. Ezen túlmenően a légzáró réteg tömítetlensége folytán nagy mennyiségű nedvesség jutna a szerkezetbe, ami jelentősen csökkentené a hőszigetelő anyag hatékonyságát, és súlyosan károsíthatná az épületszerkezetet.

Az Ursa tetőszigetelő rendszerekben a pára- és konvekciós lezárásokhoz megfelelő tartozékok is találhatók. A fóliák tartós légzáró összeragasztásához, illetve a környező épületelemekhez történő légzáró csatlakozáshoz külön erre a célra kifejlesztett ragasztó- és tömítőszalagok állnak rendelkezésre. A legújabb tudományos ismeretek szerint kifejlesztett Ursa rendszerelemeket kimagasló megbízhatóság jellemzi.

 

Klímafüggő páravédelem a magastetőben

Az építmény belsejében a páralecsapódás elleni védelem kialakításához és a szigetelőanyag átnedvesedésének megelőzéséhez gondosan össze kell hangolni az egyes funkcionális rétegeket a páradiffúziós viselkedésük alapján.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az épületszerkezet belsejébe – például a tömítetlenségeknél – bejutó nedvességnek meg kell adni a kiszáradás lehetőségét. Ellenkező esetben hosszú távon súlyos nedvességkár keletkezhet a magastető faszerkezetében.

A párazáró és a páraáteresztő fóliák méretezésénél a teljes szarufamagasságú szigeteléssel rendelkező magastetőkhöz az irányadó értékeket a DIN 4108-3 tartalmazza.

Épületfizikailag akkor tekinthetők – a DIN 4108-3 szerint – kifogástalannak a szellőzés nélküli magastetős szerkezetek, ha a hőszigetelő rétegeknél lévő vízpáradiffúzió egyenértékű légrétegvastagság az alábbi értékeket adja:

• s_{d, külső}≤0,1 m és s_{d, belső}≥1 m;

• s_{d, külső}≤0,3 m és s_{d, belső}≥2 m.

Az s_d≥100 m értékkel rendelkező párazáró fólia alkalmazásakor, illetve az s_dd-értéket, a tető dőlésszögét és a szellőző keresztmetszetet illetően más betartandó követelmények érvényesek. Ezek megtalálhatók a DIN 4108-3-ban, valamint a Német Tetőfedő Ipari Kamara szabályaiban.

 

A párazáró és a légzáró réteg helyzete

Kétrétegű szigeteléskor – például szarufák közötti szigetelésnél – a szarufa alatti szigeteléssel kombinálva a párazáró és légzáró réteg az első és második hőszigetelő réteg között, vagy beltéren a hőszigetelés alatt helyezhető el. Az első változatban a párafékező fóliát a második szigetelő réteg óvja a sérülésektől. Amennyiben a páravédelmet számításokkal nem ellenőrzik, akkor a párafékező fólia alatti hőszigetelés – a DIN 4108 szerint – a teljes hővezetési ellenállás legfeljebb 20 százaléka lehet. A belső oldali párazáró fólia második szigetelő réteg alatti elhelyezésekor ilyen ellenőrzés nem szükséges.

 

Teljes szarufa-szigetelés vagy átszellőztetett szerkezet?

A szarufák közötti szigetelőrendszereket olykor átszellőztetett légréteggel alakítják ki. Erre azonban a manapság használt modern Ursa páraáteresztő, vízzáró, légzáró anyagoknál épületfizikailag nincs szükség. Teljes szarufa-szigeteléskor is, ahol a teljes szarufamagasságot hőszigetelő anyag tölti ki, a fellépő pára ezen alátétfóliák alkalmazásával eltávozik a szerkezetből.

Az Ursa szarufák közötti szigetelőrendszerét kifejezetten a teljes szarufa-szigetelések épületfizikailag biztonságos kivitelezéséhez fejlesztették ki. Az Ursa párafékek/-zárak és páraáteresztő, légzáró alátétfóliák egymáshoz hangolt szigetelési értékei olyan szerkezetek kialakítását teszi lehetővé, melyeknél nem szükséges a DIN 4108-3 szerinti alkalmasság számításokkal történő igazolása.

Amennyiben egy magastetőt szellőztetett légréteggel szeretnénk kialakítani, akkor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• tetőborítás (a fémtetők szerkezete mindig különleges);

• van-e korhadó anyagból készült köztes szerkezet (például fazsaluzás, fából készült szarufa);

• a tető lejtési szöge és a szarufák hossza;

• a tető alatti helyiségek funkciója (vizeshelyiségek stb.);

• a tető tájolása (az észak felé néző, vagy árnyékos tetőfelületeket külön kell értékelni);

• a külső hőmérsékleti viszonyok.

 

Szél elleni szigetelés

A szél elleni szigetelésnek meg kell akadályoznia, hogy a szél kívülről bejusson a szerkezetbe, másrészt hogy a szigetelés külső rétegeit többé-kevésbé átjárja, és így hőveszteséget okozzon.

További energiaveszteség keletkezik, amikor a szigetelőanyag nem szoros illesztésű, és a hideg külső levegő a szigetelőréteg között áramolhat. A hiányzó szél elleni szigetelés tehát a szerkezet hőveszteségének növekedéséhez vezet.

Bár a széllel szemben szigetelt külső borítás készítése bizonyos esetekben messzemenően ésszerű, nincs olyan előírás, amely ezt kötelezővé tenné. Az átszellőztetett magastetőknél ezzel szemben tudatosan levegőt vezetnek el az alátétfólia és a hőszigetelés között, hogy az elszállítsa a diffundáló párát.

Az a szerkezet, amely a légzárás és a széllel szembeni szigetelés elveit egyesíti, az energiatakarékosság szempontjából optimális: a magastetőkben tehát a teljesen hőszigetelt szarufaköz belső oldali párazárással és széllel szemben szigetelt páraáteresztő alátétfóliával megfelelő.

A szigetelőrendszerekhez hangolt víz- és légzáró, páraáteresztő alátétfóliák hosszú távon biztonságosak. A szélek egymáshoz történő megbízható rögzítésére az Ursa Seco 21 ragasztó, vagy az Ursa Seco 33 butil-ragasztószalag szolgál. A hatékonyság és biztonság érdekében a durva felületekhez történő illesztések szél ellen szigetelt kivitelezéséhez az Ursa Seco 24 tömítő ragasztó áll rendelkezésre.