Ne kéményként működjön az egész épület
A tetőszerkezetekkel szembeni elvárások mára olyan szerteágazókká váltak, melyeknek egy alátétfólia alkalmazásával általában nem is lehet megfelelni. Egyre gyakrabban van szükség szélzáró vagy vízhatlan alátéthéjazatokra – olyan termékekre, amelyek 5-10 éve még ismeretlenek voltak.
Az elmúlt évtizedekben sokat változtak a tetőszerkezetek – mások az alkalmazott tetőhajlásszögek, az üres padlásterek beépített térré váltak, nem ritka, hogy sarokkád, vagy éppen szauna helyezkedik el a tetőtérben, a családi házas építkezésben pedig elterjedt a földszintes építési mód, alacsony hajlású, kontyolt tetősíkokkal, sok esetben nedvességre érzékeny fafödémmel. Az új elvárásokra válaszolva jelentős fejlesztéseken mentek keresztül az alátétfóliák is, melyek nemcsak a fóliák funkcióit, hanem alapanyagait is érintették. A korábban kizárólag polietilén bázisú tetőfóliákat egyre inkább felváltják az öregedés, szilárdság, UV-állóság tekintetében kedvezőbb tulajdonságú polipropilén bázisúak.
Az alátétfóliáknak napjaink egyik legfontosabb feladatában, az épületek hőszigetelésében is óriási szerepük van. Több nyugat-európai műszaki egyetemen végeztek kutatásokat arra vonatkozóan, hogy például szélzáró alátéthéjazatok alkalmazásával mennyi fűtési energia takarítható meg. (Épületfelújításokkor gyakran előfordul, hogy a homlokzatot korszerűsítik, de a tető érintetlenül marad. Ezek a házak kéményként működnek, melyben a meleg oldalra nem, csak felfelé képes haladni – és a tetőn át távozni az épületből.)
A szélzáró alátéthéjazat szerepe a hőszigetelésben A magastetők többsége pikkelyes fedésű, ami alatt átszellőztetett légrés található. A hőszigetelést alátétfólia védi, elsősorban a nedvességtől, másodsorban az áramló levegő hűtő hatásától. Az alátétfólia szélzárása fokozható az átlapolások leragasztásával.
Az említett egyetemi kutatások kimutatták, hogy ugyanolyan vastagságú hőszigeteléssel 28 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ha szélzáró alátéthéjazat készül. (A németországi energiaárak mellett ez 1,7 euró/négyzetméter/év, ami azt jelenti, hogy a szélzáró alátéthéjazat bekerülési többletköltsége még magyarországi – a németnél kedvezőbb – gázárak mellett is két fűtési szezon alatt megtérülő beruházás.)
A Bramac páraáteresztő tetőfóliák műszaki tulajdonságai
Vízzárás és tetőhajlásszög
Minden fedőanyaggyártó megadja azt a tetőhajlásszöget, amellyel terméke önmagában esőbiztosan alkalmazható. Amennyiben ez alatti szögtartományban építik be a fedőanyagot, vagy egyéb igénybevétel (például tetőtér-beépítés) merül fel, úgy kiegészítő intézkedésekre van szükség, ami lehet vízzáró, fokozottan vízzáró vagy vízhatlan alátéthéjazat beépítése.
Vízzáró alátéthéjazat készítésére bármely tetőfólia alkalmas, fokozott vízzáróság pedig az átlapolások tömítésével érhető el. Vízhatlan alátéthéjazat készítésekor az aljzat teljes felületére kell alátétfóliát fektetni, az ellenlécek felett átvezetve. Ennek lényege, hogy a lécezést rögzítő szegezés hullámhegyen helyezkedik el, így a vízfolyás síkjából kiemelkedik. Vízhatlan alátéthéjazat (alátétszigetelés) csak erre a célra minősített alátétfóliából, például Bramac Universal Eco-S tetőfóliából készíthető.
Szélzáró alátéthéjazat ragasztott átlapolásokkal
Hővédő alátétfólia – Bramac Clima Plus S
Nyári felmelegedés ellen nyújt hatékony védelmet egy újdonság, a Bramac Clima Plus S tetőfólia: a ragasztósávval ellátott páraáteresztő termék felső felületén fémbevonat taszítja a hősugarakat. E fólia reflexiós képessége eléri a 83 százalékot, ami a tetőtérben nyári időszakban akár 3 °C hőmérsékletcsökkenést is eredményezhet. Páraáteresztő képessége mindemellett kiváló: sd=0,035 m.
A minősítések
2007. január 1-től az Európai Unió országaiban kizárólag CE jelöléssel ellátott, harmonizált európai szabványnak megfelelő alátétfólia hozható forgalomba. Tudni kell, hogy a CE-minősítés önmagában nem az anyag minőségét, hanem az EN 13859-1 szabványban meghatározott, de maguk a gyártók által vállaltak teljesítését jelenti. A szabvány segít viszont abban, hogy különböző tetőfóliákat egységes vizsgálati szempont alá rendeli, így összehasonlításuk egyszerűbbé válik.
Örvendetes, és a tetőfóliák minőségének változásában valószínűleg mérföldkövet jelentő előrelépés lenne egy egységes szabvány megjelenése, bízva abban, hogy azt betartatni is sikerül – ezzel jó eséllyel eltűnnének az építőanyag-kereskedések polcairól a tanúsítvánnyal nem rendelkező, gyenge minőségű alátétfóliaként árult termékek.
Kóbor Csaba