Mennyi a cseréptetők minimális hajlásszöge?
Közel tíz év után eljött az idő, hogy az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége) által megjelentetett kiadvány felfrissüljön. Szükségessé tette ezt a jogszabályi környezet változása, többek között az Eurocode bevezetése, új elemek, mint például napelemek, napkollektorok megjelenése, valamint az építészeti trendek változása. Az alábbiakban a Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályainak megújulásáról olvashatnak, ahogy egy anyaggyártó látja.
A tervezők egyre inkább gondolkodnak alacsony hajlásszögű tetőmegoldásokban, ami tíz évvel ezelőtt egyenes utat jelentett a fémlemez fedések irányába. Hozzáteszem: Magyarországon. Ugyanis Nyugat-Európában közel két évtizede léteznek megoldások cserépfedésre, amelyekkel meglehetősen alacsony hajlású tetők készíthetők. De térjünk vissza a feladathoz, a kiadvány újraírásához! A szerkesztőbizottság összetétele kétharmad részben nem változott a tíz évvel ezelőttihez képest. Az anyaggyártók ismét meghívást kaptak, jómagam a Bramac Kft. képviseletében vehettem részt a munkában.
A bizottsági munkát egyszerűsítette, hogy a jogszabályok, például a szélteherre vonatkozó követelmények egyértelműek, ilyen esetekben vita nélkül lehetett haladni. Az átszellőzésre vonatkozó követelményeket szintén egyhangúan lehetett szigorítani, a nyugati trendeket átvéve.
Volt azonban egy kérdés, ami véleményem szerint a legtöbb vitát generálta. Ez pedig a cseréppel fedhető tetők minimális hajlásszöge. A bizottság eredetileg ezt tíz fokban határozta volna meg. Van, aki számára ez elfogadható, de van, aki nem hisz abban, hogy ilyen alacsony hajlásszögtartományban létezik jól elkészíthető cserépfedés. Azonban ez nem hitbéli kérdés! Az, hogy egy adott cseréptípussal mi a legkisebb fedhető hajlásszög, sok szempont alapján dől el.
Fontos a cserépszükséglet négyzetméterenkénti darabszáma. Más lesz a minimális hajlásszög olyan cserép esetében, amelyből nyolc darab kell egy négyzetméterre, mint annál a cserépnél, ahol húsz vagy közel negyven. Hiszen minél több az „illesztési hézag”, annál több csapadék képes a fedés alá bejutni.
Továbbá különbséget kell tennünk a sík és a profilos fedőanyagok között, mert a „hullámos” fedőanyagoknál a csapadék egy völgyben, egybe összegyűlve, nagyobb lendülettel tart az eresz irányába, mint sík fedőanyagoknál, ahol ugyanaz a csapadékmennyiség eloszlik a felületen, így a szél torló nyomása könnyebben visszapréseli azt a fedés alá. Nem beszélve arról, hogy profilos fedőanyagoknál a vízhornyok kiemelkednek a vízfolyás síkjából.
Sokan nem gondolnák, de fontos szerepe van a fedőanyag hosszának is! Ugyanis minél vastagabb és rövidebb a fedőanyag, annál nagyobb lesz az úgynevezett szögvesztése, azaz a szarufához képest jóval kisebb szöget fog a vízszintessel bezárni. Kijelenthető tehát, hogy a hosszabb fedőanyagok ilyen tekintetben alkalmasabbak laposabb hajlású tetőkre. Szintén változás a tíz évvel ezelőttihez képest, hogy ma már a hazai fedőanyaggyártók kínálatában sem ritka a közel félméteres fedőanyag.
És ha már a hazai kínálat felé kanyarodtunk, megjegyezném, hogy a jelenlegi fedőanyagok mellett 7° az a hajlásszög, amely cserépfedéssel elkészíthető. Ehhez természetesen olyan fedőanyagot kell választanunk, amely a felsorolt kritériumoknak megfelel. Hibásnak gondolom azt a szemléletet, amely szerint elegendő, ha van egy vízhatlan alátéthéjazatunk, és onnantól mindegy, milyen fedőanyaggal dolgozunk, mert az már csak esztétikai funkciót lát el. Vízhatlan alátéthéjazat, de nem megfelelő fedőanyag esetén ugyanis azzal kell szembenézni, hogy az épület ugyan nem feltétlenül fog beázni, de a fedőanyag hátoldalán megjelenő nagy mennyiségű csapadék a tető- és ellenléceket fogja idő előtt tönkretenni.
Örülök annak, hogy a szerkesztőbizottság – hosszas viták után – nem egy konkrét értékben határozta meg a cseréppel fedhető tetők minimális hajlásszögét, hanem a felsorolt kritériumok szövegesen kerültek bele az új kiadványba. A tervezői munkához természetesen szükség van pontos adatokra, de azt az anyaggyártók alkalmazástechnikai útmutatójából fogjuk megtudni, hogy az adott gyártó milyen feltételek mellett vállal jótállást a termékére.
Soraimat két dologgal zárnám: ahogy írtam, alacsony hajlásszög tekintetében nem hitbeli kérdésről van szó! A Bramac egyedülálló módon, kifejezetten fedőanyagok vizsgálatára épített, saját szélcsatornában teszteli fedőanyagait; 7°-os tetőrendszere a hazainál zordabb időjárási körülmények között két évtizede bizonyít a világ más tájain. Másrészt van már fedőanyag – ugyan nem a hazai kínálatban –, amellyel 5,7°-os (10 %) hajlásszög is fedhető.
Kóbor Csaba alkalmazástechnikai vezető
