A jövő irodája: a dizájn növeli a cég teljesítményét
Milyen lesz vajon 2020-ban egy iroda? A Bene a kérdésre Harry Gattererrel, az Osztrák Jövőkutató Intézet vezetőjével együtt válaszol a Bene által megjelentetett New Work places című kiadványban. A trendjelentés összegzi mindazokat a tényezőket, amelyek a munkakörnyezet kialakítását befolyásolni fogják a jövőben.
Ez a tanulmány volt a kiindulópontja a Bene és a londoni Pearson Lloyd dizájnstúdió együttműködésével megszületett Parcs irodabútor-családnak is, amely újszerű módon fogalmazza át az irodáról alkotott eddigi elképzeléseket.
A cégek szervezeti kialakítása és a munkastílus folyamatosan változik. A kicsi és egymástól elkülönülten működő vállalatok kezdeti világába az iparosítás hierarchiát és centralizációt hozott. Ma pedig a hálózatosodás irányába haladunk, a cégek vezetése decentralizálódik. Az irodák fejlődésének első szakaszában a fő tevékenység az írás volt, majd a bürokrácia kiépülésével a munkafolyamatokat egymástól elkülönített lépésekre bontották.
Napjainkban egyre fontosabb a kreativitás és a kommunikáció. A jövő irodája nem monoton, homogén tér, hanem sokrétű téregyüttes, mely többféle tevékenységre is lehetőséget nyújt: koncentrációra, eszmecserére, prezentációra, relaxálásra és tanulásra. Egyre inkább tudásalapú társadalomban élünk: a fejlett országok dolgozóinak 80 százaléka foglalkozik információk kezelésével, felhasználásával. Az irodák „tudásgyárakká” válnak. Míg korábban a munkafolyamat optimalizálása határozta meg a munkakörnyezetet, ma a fejlesztés, az innováció az alapvető szempont, ami a cégektől kreativitást kíván.
Az építészeti és a belsőépítészeti megformálással a munkafolyamatba egy harmadik intelligencia tényezőt vihetünk be – az emberek és a munkaeszközök (például a számítógépek) intelligenciája után a térét, amely az üzleti siker egyik alaptényezője. A kutatások szerint az irodai dizájn egyénre szabása a cég teljesítményét 20 százalékkal is növelheti. Az esztétikum a mindennapi életünk részévé vált, a dizájn többé nem peremterület. Az esztétikai szempontok sok helyen meghatározó szerepet játszanak, manapság már például semmilyen terméket sem lehet előállítani figyelembevételük nélkül. Azok a cégek, amelyek a dizájnba invesztálnak, átlagosan magasabb nyereséget számolhatnak el.
Az irodai környezet a cég kreativitásának jellemző indikátora. A cégek és a vezetők nagy része még mindig azt gondolja, hogy ha a munkavállaló nem ül az íróasztalánál, akkor biztosan nem is dolgozik, pedig azok az új típusú munkatársak, akik a tudással dolgoznak, egyre kevésbé végzik a munkát helyhez és időhöz kötötten. Szálloda, vasútállomás, repülőtéri várócsarnok – mindegyik lehet számukra munkahely. A cégek között harc folyik a tehetségekért, ezek a kreatív emberek pedig nem állandó íróasztalt igényelnek, hanem inspiráló irodai környezetet. Ugyanakkor a tudásalapú társadalom dolgozói sem egyformák, a tanulmány négyféle csoportra osztja őket annak függvényében, hogy mennyire íróasztalhoz kötötten dolgoznak.
Ebben az új világban az úgynevezett kreatív ipar előtérbe kerülése figyelhető meg, Németországban például ez a szektor – ahová a dizájn, a reklám, az építészet, a zene, a film, a művészet is tartozik – az IT és az autóipar után a harmadik helyre zárkózott fel.
