A padlón keresztül az energia húsz százaléka is távozhat
A talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelését a hagyományos épületeknél gyakran elhagyják, de a passzívházaknál nem ritka a 25 cm vastag padlószigetelés sem. Hol van az igazság? Kell-e egyáltalán szigetelni a talajjal érintkező épületszerkezeteket?
A 7/2006. TNM rendelet, mely az épületek energetikai jellemzőit határozza meg, a talajjal érintkező épületszerkezetek hőszigetelésének nem tulajdonít nagy jelentőséget. Szükségesnek tartja az épület kerülete mentén 1,5 méter széles sávban a hőszigetelést, de ez részben vagy egészben felkerülhet akár a lábazatra is. Építész szemmel nézve a külső határoló falak mentén sávban elhelyezett hőszigetelés nem jó megoldás. Nem lehet a lakás közepén 6–10 cm mély „medencét” létrehozni, ezért vagy betonnal kell síkba hozni a felületet, vagy – ami szerencsésebb – az egész padlót kell szigetelni.
A fent idézett rendelet azt is megengedi, hogy csak a lábazatot szigeteljék, és a padlóba ne kerüljön semmilyen hőszigetelés. Ezzel nem lehet egyetérteni, mert ez nemcsak jelentős energiaveszteséget okozna a talaj felé, hanem szerencsétlen esetben hőhidak is kialakulhatnak.
Szükséges-e a padló hőszigetelése?
Mindenképpen. Egyrészt azért, mert jelentős mennyiségű energiát (számításoktól és épületektől függően 10-22 százaléknyit) vesztünk a padlón keresztül, ami semmiképpen sem nevezhető elhanyagolhatónak. Számos tényezőtől függ, hogy egy adott épületen mekkora a padló részaránya a hőveszteségből. A számok ráadásul változhatnak is, hiszen ha utólag szigeteljük a homlokzatokat, vagy a padlásfödémre Austrotherm Padlap hőszigetelést teszünk, jelentősen csökken a hőveszteség ezeken a szerkezeteken keresztül, míg a padló ugyanannyi hőt von el, mint korábban. Ezzel a részaránya az egész épület energiaveszteségéből növekszik. Azt se feledjük el, hogy a talajon fekvő padló az az épületszerkezet, ami utólag nem, vagy csak nagy nehézségekkel és költségesen szigetelhető. Érdemes tehát az építés során kialakítani azt a hőszigetelést, ami hosszú távon, 50–100 éven keresztül szolgálja az energiatakarékosságot.
Hőszigetelés, ami képes elviselni az egész épület súlyát
Talajba csak nagy nyomószilárdságú, nedvességet csak minimálisan felvevő hőszigetelő termékeket lehet tenni. Ilyenek például az Expert típusú forma habosított EPS-lemezek, illetve az extrudált hőszigetelő anyagok (XPS). Ezek alkalmasak mind a pincefalak, mind a padlók hőszigetelésére. Hagyományos épületek esetében is fontos, hogy a hőszigetelés vonala megszakítatlan legyen, hogy ki tudjon alakulni a termikus burok. Ennek hiányában hőhidak jönnek ugyanis létre, ami nemcsak energiaveszteséggel jár, hanem páralecsapódás, penészesedés is kialakulhat. Passzívházaknál a fokozott hőszigetelés miatt különösen figyelmesen kell eljárni, hogy ezeket elkerüljük.
Ezért a legtöbb ház lemezalapra épül, melyek alá statikai számításokkal meghatározott nyomószilárdságú hőszigetelő anyagok helyezendők, többnyire formahabosított EPS- és XPS-termékek. Az Austrotherm Expert nyomószilárdsága meghaladja a 200 kPa-t, míg az XPS-habok 300-500-700 kPa értékkel is bírhatnak. Ezek az anyagok már képesek elviselni az egész épület súlyát. Az alkalmazott vastagság legalább 24 cm legyen, amit két rétegben fektetnek. Ezzel elkerülhető az átmenő hézag okozta hőhíd is.
