A Swedsteelnél figyelnek arra a bizonyos „patkószegre” is! – Miért fontosak a részletek?

Benkovich Attila 2018-ban tervezte meg első közös csarnokát a könnyűszerkezetes csarnokok specialistájának számító Swedsteellel. Az okleveles építészmérnök, aki 1980 óta dolgozik tervezőként, Szentendre főépítészeként gyakorlatot szerzett az államigazgatásban és személyesen irányított számos kivitelezést is – 40 éves sokoldalú szakmai tapasztalatairól beszélgetünk.

- Mit tudhatunk a Benkovich Bt.-ről?

- Mivel egyszemélyes vállalkozás, nem beszélhetünk cégszerű működésről. A tőkéje leginkább az én megszerzett tudásom és gyakorlatom. Mert, ahogyan a bevezetőben már elhangzott, az építészetnek valóban több területén is kipróbáltam magam, és elmondhatom, hogy mára elég pontos kép rajzolódott ki előttem a viszonylag eltérő praxisokban összegyűjtött mozaikokból, illetve a holisztikus megközelítés elsajátítása eredményeként. Mert amikor tervezőből Szentendre főépítésze lettem, és nem csupán a jellegzetes kisváros, de még másik 13 Duna-parti kistelepülés építészeti fejlesztéseiért is felelős, egy másfajta látásmód aktiválódott: érvényesíteni kellett a jogszabályi és műszaki előírásokat, meg kellett vizsgálni, hogy a kollégák egyedi tervei miként illeszkednek az egészhez, a már adotthoz. Szemléletformáló időszak volt az is, amikor építésvezetőként magam vezényeltem le a saját terveim vagy mások dokumentációi alapján az adott ház megépítését. A rajzasztal mögül kilépve ugyanis közvetlen ismereteket szerezhettem arról, hogyan, milyen lépésekben, technikákkal, anyagokkal – ha tetszik – trükkökkel lesz a tervrajzból valódi épület: családi ház, középület, ipari üzem vagy éppen egy olyan nagycsarnok, amit a Swedsteellel közösen valósítottunk meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy a zsebemben tapintom a bölcsek kövét, hanem azt, hogy a terveimet képes vagyok hatékonyan – a funkció, a statika, az előírások, az esztétikai elvárások és a gyakorlat összetett kontextusában – elkészíteni, és nyitottan integrálom a munkámba a legújabb technológiákat, termékeket. Egyebek mellett ezért is dolgozom szívesen egy olyan innovatív gyártóval, mint a biatorbágyi telephelyű Swedsteel.

- Hogyan jött létre a kapcsolat?

- A Swedsteelt már ismertem katalógusból és az internetről, hiszen egy építésznek folyamatosan tájékozódnia a kell a piaci kínálatról is. Szűk tucat Magyarországon a könnyűszerkezetes elemeket magas szinten gyártó cégek száma. És ezek között szerepel természetesen a Swedsteel is.

 

Jött hozzám egy megrendelő, aki egy nagy fesztávú csarnok tervezésére adott megbízást. Õ – tőlem függetlenül – szintén rábukkant erre a gyártóra. Kérdezte, mit szólok hozzá. Mondtam neki, hogy rendben: svédacél alapanyag, komplett kínálat, tartósság és jól átgondolt szerkezetek, korrekt gyártó. Elküldtük a vázlatterveket a Swedsteelnek. Nagyon gyorsan kaptunk rá egy alaposan kidolgozott, megfelelő árajánlatot. A második lépésben négyzetméterre lebontva láthattuk a költséget, és azt is közölték, hogy vállalják a statikai szerkezeti tervek elkészítését, az ehhez tartozó részletek kidolgozását, illetve folyamatos konzultációval állnak rendelkezésre a munka során. Magyarul rengeteget átvállaltak a statikus kollegám feladataiból. Ez azért nagyon szerencsés konstelláció, mert a gyártó sokféle szituációban alkalmazta, sokoldalúan tesztelte a termékeit, a kivitelezői visszajelzéseket beépíthette a fejlesztéseibe, azaz a legalaposabb ismeretekkel rendelkezik a saját portékáiról és azok alkalmazhatóságáról. A tervezési folyamat során folyamatosan egyeztettem a Swedsteel mérnökeivel, közösen tehát olyan terv készült, amely alapján stabil, biztonságos és korszerű csarnok épülhetett.

Erre garancia volt az is, hogy kiterjedt és ellenőrzött partneri hálózatukból ajánlottak kivitelezőt, aki nagy jártassággal rendelkezik a Swedsteel csarnokok helyszíni megépítésében.

A tervező, gyártó és kivitelező a kezdeti lépésektől jellemző, dinamikus kooperációja különböző szándékok érvényesülését és egyensúlyát teszi lehetővé, így az igények és a menet közbeni egy-egy új elképzelés a gazdaságosság és a műszaki optimalizálás mentén oldható meg. A jó munkakapcsolat során tehát a felek kölcsönösen tanulnak egymástól, mindenki nyertes. Jól jár a megrendelő, és mi is felvértezettebben vállalhatjuk a következő, hasonló feladatot.

- Nézzük meg részletesebben milyen csarnok is épült a tervek alapján!

- Ez a Pomázon álló raktárépület egy úgynevezett nagycsarnok 18 méteres fesztávval, 40 méter hosszúságban, 7,5 méteres vállmagassággal és 9 méteres gerincmagassággal. A belső alátámasztás nélküli keretszerkezetet öt fokos, alacsony hajlásszögű tető borítja. A hőszigetelt borítást mind a tetőn, mind pedig a homlokzaton a Swedsteel szendvicspaneljeiből oldottuk meg. Mivel a raktárban papírcsomagolású, könnyen éghető árukat tárolnak, fokozott tűzbiztonsági feltételeknek kellett megfelelni. Éppen ezért a kőzetgyapotos töltetű paneleket választottuk. A tűz elleni fokozottabb biztonságot szolgálta a Swedsteel vékonyfalú szerkezeteinek alkalmassá tétele arra, hogy hosszabb időn át fennálló tűzterhelés esetén is biztosítsák a szerkezet stabilitását. A védőfesték alkalmazásán túl a Swedsteel számos, a méretezésben, a szelemenek geometriájában és egyéb műszaki eljárásokban megtestesülő alkalmazás bevetésével tett eleget az előírásoknak. Ez például ismét egy olyan mozzanat, ahol a gyártó tudja a legpontosabb adatokat, hiszen a termékeit számtalanszor tesztelte extrém hőhatások közepette, és az így nyert információkat extrapolálva egyedi esetekre is megbízható statikával szolgál.

 

- A csarnokelemek összessége a Swedsteeltől való?

- Először – különösen a tűzbiztonságra való tekintettel – vasbeton tartószerkezetben gondolkodtunk, de a költségszámítási elemzések kimutatták, hogy sokkal gazdaságosabb, ha a Swedsteel nagycsarnok-rendszeréből választunk. Így a gyártó vonatkozó termékpalettájának szinte minden elemét használtuk a főtartó szerkezettől a szelemeneken és a már említett szendvicspaneleken keresztül egészen a természetes fény beáramlását engedő tetőbevilágító panelekig. Magától értetődő, hogy a kiegészítők, kötőelemek, tömítők, a tetőbiztonsági alkatrészek, az ereszcsatorna, a párkányok és más takaró szegélyek mind az ő gazdag szortimentjükből érkeztek.

- Milyen előnyt jelentenek a tervező számára a gyártói termékminősítések?

- Az építőipari rendszer úgy működik, hogy amikor az egyik szereplő új termékkel lép a piacra, akkor azt kötelezően a megfelelő hatóságoknál bevizsgáltatja, legyen ez például a TÜV vagy az ÉMI. Ha az eredmények megfelelőek, a laboratóriumi vizsgálatok jegyzőkönyvei alapján megadják a forgalmazási és alkalmazási engedélyt. Igen ám, de egy építészeti struktúrában a szerkezet elemei alrendszereket alkotva és eltérő funkciókban szolgálva nagyon sokféle kölcsönhatásba kerülnek egymással, így – bár alapvető fontosságú – még nem sokra megyek, ha pontosan ismerem egy Z vagy C szelem szakító- és húzószilárdságát, mechanikai tulajdonságait.

 

Az építész számára az a fontos, hogy a gyártónál minél több alrendszer legyen bevizsgálva, minél változatosabb együttesekben és együttműködésekben, például extrém terhelés esetére is. Minél több szerkezeti variációt tud hitelesíttetni a gyártó, annál nagyobb szabadságot ad a tervezőnek. Ha bizonyos szegmentumok csatlakoztatására én dolgozok ki egy új konstrukciót, jelentkezhetek vele felmentésért a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, vagy kérelmezhetem a bevizsgálási feltételrendszert. Egy ilyen bevizsgálás azonban sok idő és több millió forint. És ha meg is kapom az igazolást, az az adott épületre vonatkozó egyedi engedély lesz. A Swedsteelnek viszont megvannak a verifikált szerkezeti megoldásai, amelyeket szerepeltet is gazdag katalógusában. Ellentmondásnak tűnhet, amikor azt mondom, hogy bár ezek csak típusok, számosságuk okán mégis szinte bármilyen egyedi csarnok megalkotható belőlük. A vállalat mérnökeivel folytatott közös munka során újra és újra átéltem az egyetemi professzoraim által hangsúlyozott rendszerelvű megközelítést. Egy olyan nemzetközi céggel kooperálni, mint a Swedsteel tehát azért is előnyös, mert rendelkezik a kérdésben említett Európai Uniós és vonatkozó hazai minősítésekkel.

- A jó terv az egyik fundamentuma a hatékony és gyors kivitelezésnek. De milyen előnyök fakadnak magából a könnyűszerkezetes technológiából?

- Sokat elárul, hogy ez a közel 1000 négyzetméteres Batz csarnok Pomázon három hónap alatt készült el. Az építés gyorsasága tehát alapvető gazdaságossági előny, nem csak a megrendelőnek. A megfelelő dokumentáció alapján a cég biatorbágyi gyárában az előregyártottság magas foka és pontossága lehetséges. Ebből egyenesen következik a gyors összeszerelhetőség is.

Az építést nem akadályozhatja az időjárás, mert a csavarozott kapcsolatokat létre lehet hozni még fagyban is.

 

Nem kell számolni továbbá – a hagyományos építőanyagoktól eltérően – a kötési idővel, száradással, tartószerkezeti erősödéssel, technológiai szünetekkel, sem az olyan kivárásokkal, amelyek például a vasbetonnál elkerülhetetlenek. Ennek persze megvan az ára is, hiszen a gyártási mérettűrés mértékegysége az acélszerkezetek esetében a milliméter. Figyelembe véve a hagyományos építőipari technológiáknál megengedett centiméteres eltéréseket, kijelenthető, hogy a fémszerkezetek gyártóinak tízszer precízebbnek kell lenniük. Ez a pontosság szintén a kivitelezés gyorsaságban térül meg.

- Apropó megtérülés, ezt hogy látja szakmai és gazdaságossági oldalról?

- Negyven év tapasztalata mondatja velem, hogy az építőipari termékek piacán a legolcsóbb az esetek többségében nem a legolcsóbb. Ha ugyanis valaki a beépítendő anyagokon, szerkezeteken akar spórolni, azzal szembesül, hogy jelentős mennyiségű kiegészítő elemre lesz még szüksége, és az építés során megannyi kompromisszumot kell kötnie. Amikor a beruházó összesíti a költségeket, rendszerint kijön az a szám, amit egy minőségi gyártótól kapott, de nem akarta elfogadni.

Az olyan nagy szerkezetgyártóknak, mint például a Swedsteel, az az előnyük, hogy az összes részlet a kezükben van, és ezeket átgondolva képesek árajánlatot adni az egészre. Aki az olcsóbb megoldást választja, annak bizony sokszor a kivitelezés során főhet a feje, hogy honnan szerezze be a hiányzó alkatrészeket, amelyek ráadásul nem feltétlenül lesznek kompatibilisek más elemekkel, kivel csináltassa meg a menet közben felmerülő részfeladatokat.

Találkoztam már olyan esettel, amikor ezekre maga a szállító jelentkezett, de már felárért. Mivel a könnyűszerkezetes épületeknél az egymás mellé kerülő szerkezetek kapcsolati rendszere a legneuralgikusabb pont, éppen ezért a kidolgozásuk nagy szakértelmet és odafigyelést igényel. Mert az ördög a részletekben rejlik! Ha például én egy 0,5 milliméter lemezvastagságú tetőfedő profillal fedek egy felületet, és azt egy önfúró csavarral rögzítem az alátámasztó szerkezethez, amit átfúrok az anyagon, de az alátét, a szigetelő vagy bármely egyéb kapcsolódó biztonsági részlet nincs jól kidolgozva, az épület pár éven belül beázik, rozsdásodik, tönkremegy. Ezt a láncreakciót egyébként az angol népköltészet századokkal ezelőtt megfogalmazta: „Egy szeg miatt a patkó elveszett…” Utána kidől a ló, elvész a háború – esetünkben az épület. És itt lép be a valódi minőség. Amikor ugyanis az igen gazdaságos, vékonyfalú szerkezettel dolgozunk, akkor stratégiai fontosságú a rendszernek a teljes szerkezeti egységét végiggondoló kialakítási sorrend a felületkezeléstől kezdve a csomóponti szerkezeteken át a legapróbb alátétig. Mert a csalafintaság abban áll, hogy a problémák nem az átadáskor jelentkeznek, hanem évek múlva, akár helyrehozhatatlanul. Éppen ezért kell megfogadni:

„Verd be jól azt a patkószeget!”

A Swedsteelnél ezt megteszik: kiváló szövetségesek!

Swedsteel ipari csarnok referenciák >> 

Swedsteel ipari csarnokok >> 

 (x)