Az esztergomi bazilika boltívrendszerének megerősítése
A jellemző repedések a hevederívek belső íveinek környezetében jelentek meg, körülbelül 21 méteres magasságban. A cél a stabilizálás volt, vagyis az, hogy ne történjen káresemény vakolat- vagy téglalehullásból. A tervezők – a repedések feltöltésével párhuzamosan –Brutt Saver falvarrást írtak elő. A felületek helyreállítása után ezek a beavatkozások nyomtalanná, láthatatlanná válnak.
Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Székesegyház hazánk legnagyobb egyházi építménye. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 m magas, grandiózus épület védett, I. kategóriájú műemlék.
A Bazilika aktuális felújítása 2018-ban kezdődött meg felméréssel, tervezéssel. Azóta több, egymáshoz is kapcsolódó ütemben folynak a munkák. Az összetett, látványos feladatokból jelen cikkben csak egy tartószerkezeti vonatkozású témába, a károsodott boltívrendszer stabilizálásába adok rövid, összefoglaló betekintést.
E cikk megírásában segítségemre volt a Tetra-Plan Mérnökiroda (Cséfalvay Gábor, Bakura Csenge) és a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének szakértői által készített tartószerkezeti kiviteli terve és statikai szakvéleménye a károsodott boltív rendszer statikai vizsgálatáról (várhatóan mindkét dokumentum az Esztergomi Prímási Levéltárban elérhető lesz), továbbá a személyes helyszíni bejárás, látogatás a Belvárosi Építő Kft építésvezetőjével.
Tartószerkezet
A tartószerkezet összetett boltozati rendszer. A belső térből félköríves záródású boltív látható. Érdekesség, hogy ez nem teherhordó szerkezet, hanem csak építészeti, esztétikai okok miatt épített, 104 cm vastag álív. Fölötte sarló alakú légrés, majd közel parabola alakú boltöv található.
Repedések
A jellemző repedések a hevederívek belső íveinek környezetében jelentek meg. A vakolat eltávolítása után a teherhordó szerkezetben, a téglában és a habarcsban is megfigyelhetőek voltak, minden boltívnél ugyanott, két pozícióban, körülbelül 21 m-es magasságban. A 21 méteres magasság miatt a felmérés és a munkavégzés is csak egyedi, összetett állványrendszer megépítése után vált lehetővé. A munkák ideje alatt – nem számítva az állvány építését, bontását – a Bazilika biztonságos látogathatóságát is biztosítania kellett a kivitelezőnek.
Két fotóval is szeretném érzékeltetni a méreteket:
A statikai szakvélemény összefoglalja a boltozati rendszer történeti kutatásának eredményeit, a helyszíni szemlék megfigyeléseit, méréseit, dokumentálását, továbbá laboratóriumi anyagvizsgálatokat, statikai számításokat, modelleket tartalmaz.
A történeti kutatások számos érdekes tényre derítettek fényt a korábbi boltozati szerkezeti károkról. Az 1822. évi alapkőletétel után, már 1841-ben Hild József a hibásnak tartott boltozatok részleges visszabontását és a kupolatartó hevederek, pillérek megerősítését rendelte el. A közelmúltban, 2008-ban Besey László megállapította, hogy a nyugati homlokzat billen, a repedés a fő bordaíveknél megnyílt.
A fentiek alátámasztották, hogy a repedések már az átadást követő években, az önsúlyterhelés hatására következhettek be. Az elvégzett számítások magyarázatot adtak a helyszínen látott jelenségekre, a repedések pozíciójára. A repedésekkel károsodott zóna felszínközeli.
A károsodott boltívrendszer stabilizálása
A cél a stabilizálás volt, vagyis az, hogy ne nyíljanak szét méginkább a repedések, és hogy ne történjen káresemény lerepedés, vakolatlehullás vagy téglalehullás miatt.
A lerepedés, lehullás megakadályozása érdekében – a repedések feltöltésével párhuzamosan – a tervezők a repedésekre merőleges Brutt Saver falvarrást írtak elő, felületi hálózással. Meghatározták a horonyba ragasztott Brutt Saver spirálok minimális távolságát szintenként, a lehorgonyzó furatok átmérőjét, enyhén lejtő pozícióját, összegezve a kivitelezés technológiai előírásait.
A helyszínen készült munkaközi fotók szemléltetik az elvégzett Brutt Saver beépítések részfolyamatát. Az alábbi fotón a feltárásban egy régi beavatkozás nyoma látható.
A felületek helyreállítása, vakolása, festése után mindezek a beavatkozások nyomtalanná, láthatatlanná válnak. Ezért a rejtett Brutt Saver szerkezetmegerősítés műemlék épületeknél kiemelten fontos, de más, egyszerűbb építményeknél, például lakóépületeknél, kőszerkezeteknél is előnyös.
Az 1997. évi első beépítések óta eltelt 29 évben a tervezők, képzett kivitelezők és a rendszergazda Geo ’96 Kft. jó együttműködésében kiváló, tartós és szép műszaki megoldások születtek. A technológiáról ismertetés, részletes tudásanyag a geo96.hu honlapon található.
Dörömbözi Piroska
geológusmérnök, kőszerkezeti szakmérnök, Geo ’96 Kft.
