2022. augusztus 30.

Bevonatszigetelések

Bevonatszigetelések

Bevonatszigetelés. Akinek idegenül hangzik a szó, annak érdemes ismerkedni, vagy hozzászokni ehhez a kifejezéshez. Az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége), illetve az építész szakma és a felsőfokú oktatás területén már régóta általánosan elterjedt összefoglaló gyűjtőnév, ám az egyes szakterületek kivitelezői által ritkán használt, így néha gondot jelent tisztán látni az egyik félnek, hogy mit akar a másik fél.

Lássuk mit is jelent a bevonatszigetelés. Bevonatszigetelés alatt értünk mindenféle olyan szigetelést, mely az építés helyszínére nem mint kész szigetelőanyag, hanem alapanyagként kerül ki, és csak a felületre bedolgozva lesz belőle szigetelőanyag. Az ÉMSZ a következő módon határozza meg: „Szigetelés készítésére alkalmas bevonóanyagok, folyékony mázak, egy- vagy kétkomponensű, kenhető vagy szórható masszák és habarcsok”. Nagy előnyük, hogy nincsenek toldások, szabálytalan formájú, egyenetlen felületen is ugyanúgy lehet dolgozni velük, kis felületen sem képződnek szabási veszteségek és teljes felületükön tapadnak az alapfelülethez. És igen, teljesen jól gondolja a kedves olvasó, aki szakterületétől függően felhorkan, hogy hát ezt teljesen jól ismeri, csak hát máshogy szoktuk nevezni. Termékvonaltól, szakterülettől függően számos, a valóságot hol jobban, hol kevésbé lefedő kifejezés terjedt el.

Bevonatszigetelések

Hidegburkolatok terén elsősorban kent szigetelésnek hívjuk ezeket a termékeket, bár a gyakorlatban lehetnek géppel szórtak is (például egy medence esetében), de találkozhatunk a folyékony fólia, vastagfólia vagy akár az alternatív szigetelés kifejezésekkel is. Ide tartoznak a cementes egy- és kétkomponensű termékek, illetve az egykomponensű, feldolgozásra kész vizes diszperziós megoldások, továbbá a jó vegyi ellenálló képességű, kétkomponensű, rugalmas, epoxigyanta bázisú termék is. Ezeknél a termékeknél azon túl, hogy a tervezett igénybevétel esetén megbízható vízszigetelést kell nyújtsanak, fontos tulajdonság a termék rugalmassága, és elsősorban az különbözteti meg a többi bevonatszigeteléstől, hogy megfelelő rétegrendben közvetlen hidegburkolattal burkolhatók.

Bevonatszigetelések

Hasonló cementes szigetelésekkel vagy akár cementmentes, de habarcs jellegű szigetelésekkel találkozhatunk alépítményi szigetelések esetében is, melyek akár negatív oldali nedvességterhelés esetén is alkalmazhatóak. Ezeket a termékeket elsősorban felújításokkor, különösen olyan esetekben alkalmaznak, mikor belső oldali szigetelésre van szükség és vakolt, festett felület kialakítása a cél. Habarcs jellegű bevonatszigetelésekből találhatunk rideg, cserébe jobb mechanikai ellenálló képességgel rendelkező egykomponensű vízszigeteléseket, melyek viszont rugalmasabb társaikkal ellentétben nem rendelkeznek érdemi repedésáthidaló képességgel, így csak ép, repedésmentes felületre vihetők fel. E termékekre szintén a kent szigetelés, szigetelőhabarcs, esetleg szigetelőiszap kifejezések terjedtek el. Alépítmények szigetelésénél még egy jelenetős termékcsoport-kategóriát kell megemlíteni, amit különösen talajszint alatt, pincefalak, lábazati falak külső oldali vízszigetelésére célszerű alkalmazni. Ezek a bitumenes bevonatszigetelések, melyeken belül találhatók egy- és kétkomponensű termékek is. Az egykomponensűek értelemszerűen egyszerűbb bedolgozhatóságúak, míg a kétkomponensű termékek biztosabb és gyorsabb száradásukkal, kötésükkel tűnnek ki, így ezek a termékek különösen hűvösebb, párásabb időben nyújtanak kedvezőbb megoldást. Kedvező áruk és jó feldolgozhatóságuk okán gyakran használt termékek. Alépítmények esetén kötőanyagtól, a felvitel módjától függetlenül gyakran találkozhatunk e termékek megnevezéseként az alternatív szigetelés kifejezéssel is, mint az általánosan használt bitumenes lemezek alternatívái.

Bevonatszigetelések

Bár hagyományos megnevezésükben elsősorban nem szigetelésként hivatkozunk rájuk, mindenféleképpen említést kell tenni a vasbeton szerkezetek korrózióvédelmi bevonatainak is egy csoportjáról, melyek rugalmas, cementes bevonatszigetelések jó repedésáthidaló képességgel, és a vasbeton korrózióvédelme szempontjából meghatározó jó szén-dioxid-záró képességgel rendelkeznek. Az útügyi előírásokban régebben BV3, ma B4 bevonati rendszerként találkozhatunk ezekkel a termékekkel.

Bevonatszigetelések

Új vonalat képviselnek a poliuretán, illetve poliurea alapú termékek, melyekre általánosan elmondható, hogy nagyon jó repedésáthidaló képességgel rendelkeznek, szinte minden alapfelületre tapadnak, felületük és színük legtöbbször látható marad. A kínálatuk nagyon széles. A kizárólag kétkomponensű, szabályozott hőmérsékletű levegőmenetes magasnyomású szóróberendezéssel felvihető termékeket elsősorban nagyméretű, összetett lapostetők felújításánál, hidak, viaduktok, víztisztítási műtárgyak, víztározók vízszigetelésénél alkalmazzák. A felvitel jellegéből és a gépesítési igényből adódóan ezek a megoldások nagyobb felületek szigetelésénél nyújtanak jó megoldást. Felületi hibák javításához egy-egy kézzel felvihető anyag egészíti ki a rendszert.

Bevonatszigetelések

Kisebb felületekhez egykomponensű, kézi feldolgozású termékek nyújtanak praktikus megoldást. Terméktől függően teraszok felújításához vagy akár ivóvízzel érintkező tartályok vízszigetelésére is alkalmasak lehetnek.

A poliuretán és poliurea bevonatszigetelések megnevezésére változatos kifejezések terjedtek el: vízszigetelő bevonat, vízzáró bevonat, vízszigetelő fólia, vízszigetelő réteg, vízzáró membrán stb.

Sokféle, sok mindenben hasonló, sok mindenben eltérő termék, sok-sok elterjedt megnevezés – remélhetőleg ez a kis írás segít eligazodni közöttük, és segíti egymás jobb megértését.

Fábián Zoltán okl. építőmérnök

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog