Energiahatékony felújítás korszerű anyagokkal
A jelentős felújításon átesett és az új építésű házak rövidesen akkor kaphatnak csak használatbavételi engedélyt, ha energiaigényük teljesíti a „közel nulla” követelményszintet. Az új iránymutatások megkönnyítik mind a szakembergárda, mind a háztulajdonosok számára az anyagminőségek közötti válogatást. Amennyiben egy ház korszerű szigeteléssel van ellátva, az épület állagvédelmi romlásán és a penészesedés elkerülésén túlmenően a fűtésszezonban számottevően alacsonyabb költségekkel lehet majd számolni.
Az épületek átlagosnál is „zöldebbé” – azaz energiahatékonyabbá – tételéhez a tetőbe és válaszfalakba egyaránt a szálas Ursa BiOnic ásványgyapot szigetelőanyagok beépítése javasolt. Ezek a kiemelkedő tűzbiztonság mellett nemcsak magas szigetelési teljesítményt nyújtanak – különösen hőhídmentesítő zárt cellás polisztirollal kombinált megoldásokban –, de a várakozásokat felülmúlva javítják a beltéri levegő minőségét is. Az optimális végeredmény érdekében elengedhetetlen nemcsak a komplett tetőszerkezeti rétegrend gondos megtervezése és kivitelezése, valamint a hőszigetelő – és egyben hangelnyelő – ásványgyapot gondos kiválasztása, hanem különös gondot kell fordítani a jó minőségű, speciális tetőfóliák alkalmazására is. Az épület fűtési költségeinek minimalizálása érdekében ajánlatos a 0,032–0,035 W/mK hővezető képességű anyagok felé orientálódni, de természetesen kiváló hatásfok érhető el az ennél valamivel magasabb deklarált lambdájú ásványgyapotokkal is – amennyiben azokat megfelelő vastagságban építik be.
Egy lakályos padlástér (azaz beépített tetőtér) kialakításánál elsőként azt kell eldönteni, vajon szükséges-e az épületen térdfalmagasítás. A padlástérből kialakítani kívánt lakótér akkor lesz igazán komfortos, ha belmagassága „nem nyomja agyon a lakót”. Ez nyilvánvalóan pluszköltség mind építőanyagban, mind munkadíjban, ráadásul az építés idejét is meghosszabbítja, de nagyságrendekkel növeli a használati kényelmet. A ráfordítás kissé csökkenthető azzal, ha az eredeti szarufák kerülnek vissza a tetőbe, de ekkor is feltétlenül szükséges a faanyagok statikai állagvizsgálata. Faipari szakember tud megnyugtató választ adni a szerkezetet esetleg károsító farontó (gomba, penész) állapotokról, melyek indokolhatják a szarufák cseréjét. Jellemző egyébként, hogy amikor a kényelmes lakótér-belmagasság elérése érdekében a háztulajdonos a térdfalak magasítása mellett dönt, az esetek döntő többségében a szarufák cseréje is megtörténik, még akkor is, ha a szarufák állapota nem feltétlenül indokolta volna.
Akár épül új tetőszerkezet, akár nem, a szarufákra felül először az Ursa Seco 0,02 külső páraáteresztő tetőfóliát kell elhelyezni, az átlapolásoknál a gyárilag felhordott ragasztósávval kialakítva a szélzárást. A szerkezetet kívülről cserépfedés zárja le, közte és a fólia között minimum 5 cm magas átszellőztetett légrés beiktatásával. Belülről a minimum 15 cm tartómagasságú szarufaközökbe kell beszabni a lehetőség szerint minél alacsonyabb deklarált lambdájú Ursa ásványgyapot szálas szigetelőpaplant, mely szarufák közé való tökéletes befeszülését 1,5-3 cm ráhagyással kell biztosítani, és ügyelni kell a szigetelőanyag toldásainak szoros egymáshoz illesztésére is. Z alakú, rozsdamentes huzalozással csak a 0,037 vagy nagyobb hővezetési tényezőjű terméket kell ellátni, mert a többi termék „öntartó”. Az elkészült szigetelőanyag-rétegre – konkrétan a szarufák alá, vízszintes fa vagy fém tartóvázak közé – javasolt még egy réteg hőszigetelést elhelyezni, minimum 10-15 cm vastagságban. A rétegrendet belül a vázszerkezetre felületfolytonosan és légtömören rögzített Ursa Seco Pro 100 belső téri pára- és légzáró fólia fedi, amelyet az áttöréseknél Ursa Seco Pro KA öntapadó ragasztószalaggal kell körbegallérozni.
Az energiahatékony Ursa tetőszigetelő rendszerrel történő felújítás után a hőátbocsátási tényező értéke gond nélkül megfelel az U=0,17 W/m2K értéknek, amely az építőipari szabályozásban jelenleg meghatározott minimumkövetelmény.
