Peri01

2019. január 29.

Hogyan készítsünk tartós és jól működő homlokzati hőszigetelést?

Hogyan készítsünk tartós és jól működő homlokzati hőszigetelést?

Ha bárkit megkérdeznénk, aki valaha foglalkozott homlokzati hőszigeteléssel, jó eséllyel fújná a választ: a szigetelőtáblák rögzítése pont-perem módszerrel történik. Hogy néha mégsem sikerül eltalálni a pontok és peremek számát, az csak akkor derül ki, ha a vakolat repedezni kezd, vagy a hőszigetelés mögül víz folyik a lábazatra.

Jól jegyezzük meg: a hőszigetelő polisztirol táblákat mezőben három ragasztási ponton, továbbá az élek mentén (peremein) kell ragasztani, és a ragasztási felületnek legalább a tábla falhoz csatlakozó felületének 40 százalékát kell adnia.

Hogyan készítsünk tartós és jól működő homlokzati hőszigetelést?

Ez nemcsak mechanikai, rögzítéstechnikai szempontból fontos: tűzvédelmi, valamint hő- és páratechnikai követelmény is. Ha a mező pontszerű ragasztásai elmaradnak, a hőszigetelő táblák a hőmérsékletváltozás okozta alakváltozásnak engedve meleg hatására kihasasodhatnak, hideg hatására pedig az élek válnak el, úgynevezett „matraceffektus” következik be. A rögzítést kiegészítő dübelezés is csak azokon a részeken helyezhető el, ahol a hőszigetelés mögött ragasztás van. Ennél is nagyobb bajt okozhat, ha a peremek ragasztása marad el: egyrészt a tűzállóságot pont-perem módszerrel való rögzítés mellett vizsgálják, így ha ez nem történik meg, nem tudhatjuk, tűz esetén hogy fog a szerkezet viselkedni. Bár egyet sejthetünk: perem menti rögzítés híján a táblák magasságán átívelő „kürtők” alakulhatnak ki, amelyekben a homlokzatra átterjedt tűz egy pillanat alatt felszökhet. A kürtőhatás a hőszigetelő képességet is rontja: a hőszigetelés és a falszerkezet között beinduló légmozgás lehűti a falakat, páralecsapódás léphet fel – és a hőszigetelés nem lesz kellően hatékony.

A homlokzati hőszigetelő rendszer a vékonyvakolatba ágyazott üvegszövettel válik teljessé. Ezt körülbelül a vakolat külső 1/3-ába kell beágyazni – az sem jó, ha a vékonyvakolat mögött, közvetlenül a hőszigetelés felületén helyezkedik el, és az sem, ha a vakolat elkészítése után próbáljuk a felületre „ragasztani” – működés szempontjából az aljzatbeton hálóvasalásához hasonlítható. A mechanikai tulajdonságok javításán túl tűzvédelmi szempontból is fontos, hogy valóban elhelyezzük a vakolatban az üvegszövetet, továbbá az átlapolási hosszokon sem érdemes spórolni.

Nagyon fontos, hogy az időjárási körülmények lehetővé tegyék a vakolatban lévő, a bedolgozáshoz szükséges pluszvíz elpárolgását: nem csak a kivitelezés, de a kötés ideje alatt sem lehet +5 °C alatt sem a felület, sem a vakolat, sem pedig a levegő hőmérséklete. A kötés ideje alatt védendő a homlokzat a közvetlen napsütéstől, esőtől és erős széltől is. Különösen érzékeny és gondosan megoldandó területek a kávák: itt az üvegszövetet vissza kell hajtani, vagy pedig kettőzni szükséges: a beforduló kávahőszigetelés alatt és felett. Általános szabály, hogy minden lezárásnál a ragasztóba ágyazott üvegszövetnek a szilárd, nem éghető aljzatra ragasztva kell végződnie! A sarkok megerősítésére 20×33 cm üvegszövet „zsebkendő” beágyazása ajánlott.

A Baumit rendelkezik minősített klinkerlap burkolatos hőszigetelő rendszerrel is, de a szabványok hiánya, a tisztázatlan páratechnikai működés, valamint a klinkerlapok nagy önsúlya és a hőmozgás komoly körültekintést kíván meg. Nincs előírás a homlokzatburkolat dilatációképzésére sem, de fontos figyelembe venni, hogy ha nagyobb felületet szeretnénk egybefüggő klinkerlap burkolattal ellátni, akkor azt 5-6 méterenként dilatálni kell.

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog