Természetes lakóklíma – avagy hatással vannak-e a felhasznált építőanyagok az egészségünkre?

Az elmúlt évtizedekben az energiatakarékosságnak, a környezettudatosságnak és a fenntartható fejlődésre való törekvésnek köszönhetően az épített környezetünk megalkotásához felhasznált anyagok összetétele megváltozott, az alkalmazható technológiák száma pedig jelentősen megnőtt. Mindemellett egyre több szó esik az egészséges életmód, a természetes lakókörnyezet fontosságáról. Érdekes és elgondolkodtató feladat azt megvizsgálni, hogy a komfortérzetünket és az egészségünket milyen módon és mértékben képesek befolyásolni a „modern” embert körülvevő belső terek anyagai.

 

 

A VIVA kutatópark

A természetes lakóklíma feltételeit kezdte el vizsgálni a Baumit Kft. osztrák anyacége 2015-ben, és egy év alatt Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű kutatóparkját építették fel a cég wopfingi központjában. A kutatóparkban a fő cél, hogy pontosan mérjék és értékeljék az Európában szokásos, különböző falszerkezet-típusokra kifejlesztett Baumit termékrendszerek hatásait az optimális lakóklíma feltételeinek meghatározása érdekében, támogatva a további termékfejlesztéseket. 10 darab, alaprajzában, tájolásában és elrendezésében megegyező mintaépületet építettek fel, melyek csak a határolószerkezetek rétegrendjében térnek el egymástól. A 12 négyzetméter alapterületű mintaházakban az energiafelhasználás, a belső hőmérséklet és a páratartalom mellett folyamatosan mérik a levegő ionkoncentrációját, az illatokat, szagokat, a zajterhelést, a por- és pollentartalmat, a határolószerkezetek nedvesség- és párafelvételét is.

A projekt első három évében több, mint 5 millió mérési adatot rögzítettek. Az eredmények elemzését a Baumittól független, külső intézetek (Építésbiológiai és Ökológiai Intézet, Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet, a Bécsi Orvosi Egyetem és az Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Burgenland) végzik azóta is folyamatosan.

 

A külső falszerkezet hőszigetelése

A vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztották a külső falszerkezet hőszigetelése melletti – már jól ismert – érveket. A hőszigetelő rendszerek a kisebb energiafelhasználás mellett hozzájárulnak a kellemesebb beltéri klímához, hiszen a határoló falak belső oldali hőmérsékletét a beltéri léghőmérséklet közelében tartják, a beltéri páratartalom hirtelen változásait pedig csillapítják. Megszüntetik a penész- és algaképződés veszélyét a fal felületén, védik az épületszerkezetet, hiszen a falakat télen melegen, nyáron hűvösen tartják – ezzel jelentősen csökkentik azok hőmozgását.

 

A hőtároló anyagok tömege – és ennek további előnyei

Az eredményeket értékelő szakemberek felhívják a figyelmet a teherhordó szerkezetek tömegéből adódó hőtároló képesség kihasználására. A masszív, nagy tömegű falak és födémek – amennyiben a külső oldalról hőszigetelést kapnak – jelentős hőtároló képességgel rendelkez(het)nek. Az ilyen térelhatárolású helyiségek felfűtése ugyan hosszabb ideig tart, de ezután jelentős mennyiségű hőt képesek tárolni, ezért tartós használat esetén a fűtésük inkább temperáló jellegű. E szerkezetek további előnye, hogy nagyfokú védelmet nyújtanak a zajterhelések egyik fajtája, a léghangok ellen. További előny, hogy a nagy tömegű, masszív (és általában hagyományos) építőanyagok károsanyag-kibocsátása (pl. VOC) elenyésző, vagy egyáltalán nincsen.

 

Belső falszerkezet fontossága

A belső tereket határoló szerkezetek közül kiemelt jelentősége van a belső falfelület anyagának, hiszen ezekkel a kapcsolatunk a legközvetlenebb. Ugyanakkor nemcsak a vizsgálatok, hanem az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a korszerű építőanyagok és a fokozott hőtechnikai elvárások teljesen új kihívás elé állítják a tervezőket a beltéri páraképződéssel kapcsolatban. Hiszen ma már korszerű, légtömör és hőszigetelt nyílászárókat felhasználva aligha beszélhetünk a filtráció-légmozgás (huzat) jelenségéről, ami régebben ezeket a problémákat – egyéb gondok felvetése mellett, de mégis – kezelte.

A vizsgálati eredmények egyértelműen igazolták, hogy a beltéri meszes vakolatok (Baumit Klíma termékcsalád) a hagyományos mész-, cement- és gipszes kötőanyagú vakolatokhoz képest jóval több párát tudnak raktározni magas páratartalom esetén. A tárolt páramennyiséget száraz beltéri klíma esetén pedig újra a belső térbe juttatják, ezzel hozzájárulhatnak a relatív páratartalom egyészséges határok (40-60 százalék) közt tartásához. Az ideális hatást a 15 mm vastag beltéri vakolatok biztosítják.

A kutatás első fázisának eredményei alapján három fő ajánlás máris körvonalazódik: a külső oldalfal hőszigetelésének szükségessége, az akusztikailag is hasznos hőtároló tömegek növelése és a beltéri meszes vakolatok páraszabályozó hatásuk miatti alkalmazása. A kutatás alapján ezen feltételek megléte egyértelműen hozzájárul az egészséges lakóklíma kialakításához és fenntartásához.

 

Kékesy Péter
alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.

(x)