„Húsz éve tervezek acélcsarnokokat, de két egyforma nincs közöttük”

Egyre több impozáns, gazdasági felhasználású acélcsarnok hirdeti országszerte a könnyűszerkezetes épületek specialistájának számító, hazai gyártóbázissal rendelkező Swedsteel piaci térhódítását. Ezeknek az – általában nagy fesztávolságú – épületeknek a sikeres megvalósítása azonban nem csupán a kiváló termékek függvénye, de komoly statikai tervezőmunkát is feltételez. Az algyői General Statika Bt. ezen a területen, továbbá gyártmánytervezésben és tervezői programok fejlesztésében is eredményesen működik együtt a Swedsteellel.
Kovács Lászlót, a tervezőiroda tulajdonosát kérdeztük a szakma fejlődési irányairól, illetve a gyártóval való kapcsolatáról.

Kis tájékozottsággal egy-egy ikonikus épületünkről már az első látásra megmondjuk, hogy Ybl, Schulek, Lechner vagy éppen Makovecz munkája. Arról viszont, aki a belső szerkezeti elemekben egymásnak feszülő erőket képes volt kiegyensúlyozni, nyugalmi állapotba hozni, és ezzel akár évszázadokra biztosítani a struktúra stabilitását, viszont rendszerint kevesebbet tudunk. Nem hálátlan a szerep? Lehet a statikusnak is egyéni stílusa?

A hármas szaltót ugró artistának is mindig kell egy megbízható untermann. Igaz, a taps nem az övé, de a felelőssége óriási. A produkcióban elválaszthatatlanok. A statikus tevékenysége sem igazán látványos, hiszen szűkebb mezsgyén mozog, a tervezőtől kapott koncepció, a fizika és a matematika szabályai által kijelölt úton haladhat. Mivel nem esztétizál, a stílusa, az egyedisége megmutatására esetleg az olyan nagyobb műtárgyak tervezésekor van mód, mint pl. a hidak. A mindennapok tömegtermelésében viszont a jól bevált gyakorlaton alapuló módszerek mellett érdemes maradni. Persze a folyamatosan változó külső körülményekre tekintettel az eljárások megválasztásában rugalmasnak és kreatívnak kell lenni, mert ha pl. bizonyos okok miatt éppen olcsóbbá válik a munkaerő, akkor olyan, munkaigényesebb csomóponti csatlakozásokat lehet alkalmazni, amelyek csökkentik az anyagszükségletet, de nem kockáztatják a stabilitást. Ha a szakmunka túlontúl drágul, akkor pl. több anyaggal számolunk, és hasonló, egyszerűbben szerelhető csomópontokat tervezünk. Szóval a statikus – bár valóban az építészet szürke eminenciása – soha nem tévedhet. Hibáján emberi életek múlhatnak. Ráadásul szakmánk története, mindig is meghatározza az építészek lehetőségeit, és a társadalmi elvárások nyomán töretlenül fejlődik. Az ókorban pl. felmerült a minél nagyobb fedett közösségi terek iránti vágy, az egyre nagyobb fesztávok áthidalásának problematikája. Erre a statika a kupolával felelt. Gondoljunk csak a Pantheonra vagy a Hagia Sophiára. A gótika vékonyabb tartófalakat akart – többek között a nagyobb és jobban bevilágító ablakok kialakíthatósága okán? Feltalálták a támpilléres megtámasztást. A századfordulón New Yorkban az égbe szöktek a telekárak, erre megalkották a toronyházak statikáját. És még számos példát lehetne említeni.

Milyen közösségi kívánalmak, üzleti megfontolások hatnak napjainkban a statikára?

Egyértelműen a gazdaságosság és a környezetvédelem néhol egymásnak feszülő érdekeinek az erőterében kell érvényesítenünk manapság a statika törvényeit. Fontos pl. hogy minél több újrahasznosítható anyaggal dolgozzunk, hogy az épület üzemeltetése környezetkímélő legyen. A beruházó ugyanakkor elvárja a gyors munkát, a tartósságot, a jó ár-érték arányt, a mihamarabbi megtérülést. Nem véletlen, hogy évtizedek óta acélszerkezeteket tervezek. Ennek az anyagnak a megjelenése ugyanis új kapukat nyitott meg a statika előtt. Ha csak a fenti szempontok szerint vizsgáljuk a könnyűszerkezetes építészetet, láthatjuk, hogy szinte minden kritériumnak megfeleltethető: kevesebb gázolaj pöfög a szállításkor, igen rövidek az építési határidők, az acél nem hulladékként végzi, hiszen ismét beolvasztható. Ha az üzem esetleg költözni kényszerül, a csarnok máshol is újra összeszerelhető stb. A társadalmi elvárások és a statika új irányai pl. tökéletesen megmutatkoznak az ún. KKV csarnokokban. A fejlesztőmérnökök ugyanis kitalálták, hogyan lehet a kisebb, közepes csarnokok építésekor a nagyobbaknál másodlagos tartószerkezeti elemként felhasznált vékonyfalú karcsú acél szelvényekből létrehozni a főtartó vázszerkezetet is. Kisebb befektetés a beruházónak, takarékosabb anyagfelhasználás, kevésbé terhelt környezet. Ebben az esetben tisztán a statika elégített ki egy gazdaságossági és környezetvédelmi igényt.

Ha a statikusnak a szerkezeten belüli erőhatásokat kell kiegyenlítenie, akkor – ennek analógiájára – az is elmondható, hogy magának az épületnek viszont az adott kontextussal szükséges összhangban lennie. A mondatai azt üzenik, hogy erre a feladatra az acélt meglehetősen jó eszköznek tartja. Bizonyára nem véletlen, hogy a Facebook-profiljának borítóképén az Eiffel-torony díszeleg.

A pályám az egyetem elvégzése után, azaz jó húsz éve az acélcsarnokok tervezéséhez kötődik: erre szakosodtam. Az acél ugyanis rugalmasan, sokoldalúan használható az építészetben. Az iparban és a mezőgazdaságban egyre inkább olyan objektumokra van igény, amelyek tágas belső tereket foglalnak magukban, azaz általában nagy fesztávolságokkal jellemezhetőek. Ezeknek az áthidalására az acél az anyagszerkezete miatt tökéletesen alkalmas. A betonnal szemben pl. a húzást és a nyomást is képes felvenni, bírja a hajlítást.

A fém építőanyagok általánosan jó mechanikai tulajdonságai mellett bizonyára az is fontos, hogy ki a gyártó. Ennek tükrében indokolt, hogy Ön évek óta szoros munkakapcsolatban áll a biatorbágyi gyártóbázissal is rendelkező Swedsteellel: sok közös projekten dolgoznak együtt. Honnan a kapcsolat?

Még az egyetemen ismerkedtem meg Kotormán Istvánnal, a cég egyik vezető mérnökével. Barátságunk, szakmai kapcsolatunk évtizedek óta „acélos". Az informális tényezőkön túl persze az nagyon fontos, hogy a Swedsteel kizárólag minőségi svédacél alapanyagokat használ, és jelentős innovációkkal rendelkezik - egyebek mellett - az acélszelemenek geometriájának kialakítása terén. A megfelelő forma kikísérletezése ugyanis statikai szempontból nagyon sokat képes hozzáadni a gerenda teherbíráshoz és az alkalmazhatósági területeinek gyarapításához. A másodlagos tartószerkezeteimet főként a Swedsteel Z és C szelemenjeiből állítom össze. Ugyanakkor szívesen alkalmazom korszerű tetőrendszereiket is.
Egy algyői 860 m²-es lovardára pl. az ilyen jellegű csarnokoknál szokatlan, meredek hajlásszögű kontyolt tetőt állítottunk össze. Kecskeméten az új parkettagyár, amely a fa könnyű éghetősége okán veszélyes üzemnek számít, 3700 m²-es gyártócsarnoka R15 tűzvédelmi követelményű tetőhéjazati rendszert kapott. Domaszéken 1080 m²-es mezőgazdasági tárolóépületet terveztem, ahol a szelemenek optimalizálásában – mint eddig oly sokszor – Kotormán István nyújtott segítséget. Mindszenten egy 450 m²-es kisebb csarnok épült, ami jól példázza, hogy már egy egyszerű, funkcionális építmény esetében is egyre gyakrabban merülnek fel magasabb esztétikai igények. Ezt a csarnokot sem lehet majd összekeverni másikkal, hiszen egyedi vonásként a falazott szociális blokk kissé túllóg a homlokzaton.

Az említett projektek azt mutatják, hogy bár a funkciók nagyjából hasonlóak, tárolók, feldolgozó üzemek, gyárak, de a statikai megoldások mégis mindenütt mások. Értelmezhetjük ezt úgy is, hogy a siker egyik feltétele ebből következően a tervező és a gyártó rugalmas és kreatív kooperációja?

Húsz éve tervezek csarnokokat, de két egyforma nincs közöttük. Eltérőek a környezeti hatások, a belső térkihasználás specifikációi, az energetikai paraméterek, megváltoztak a tartószerkezeti szabványok, és még sorolhatnám. Paradox módon az egyediség mégis jól kitalált standardokra alapozódik a gyártó és a statikus szempontjából egyaránt. A Swedsteelnél alaposan átgondolt típustermékek sorakoznak a szelemenektől a burkolati rendszerekig gazdag szortimentben. A statikus részéről adottak a számítási módszerek, csomóponti kialakítások és az egyéb gyakorlatok. A két halmaz kombinációja mégis a választási lehetőségek sokaságát, így a variabilitás magas fokát eredményezi. És ebben nagyon nagy szerepe van a Swedsteelnek, hiszen a munkánkhoz magas szintű műszaki támogatást nyújtanak szakmai táblázatok, szoftverek, kalkulátorok és mérnöki tanácsadás formájában.
Segítik a statikust a döntéselőkészítésben, számítási metódusok megadásában, az alkalmazott szelvények és azok kiosztásának optimalizálásában. Sok tervező kolléga szeret megállni a kiviteli tervek készítésénél, hiszen az utolsó fázis, a gyártmánytervezés már olyan gyakorlati tudást és számítógépes hátteret igényel, amivel nem rendelkeznek. Ha választani lehet, akkor én viszont szeretem végigvinni a tervezést az koncepciótervektől a legrészletesebb gyártmánytervezésig. Ekkor minden egyes alkatrészt külön-külön megrajzolok, azaz megalkotom az elemtervet, amit utána az összeállítási, illetve szerelési terv követ. Ilyenkor szintén jól jön, hogy a Swedsteel csomóponti megoldásait lehet használni.
Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol pl. én tudok a segítségükre lenni – mondjuk vázlattervek elkészítésével. Ahogyan történt pl. egy orosházi mezőgazdasági előtároló épület, illetve egy Csongrád megyei lovarda esetében, ahol az előzetes tervekkel a beruházónak adtunk fogódzókat az épületük elképzeléséhez és a költségek becsléséhez. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy pontosabb adatok, egyértelműbb elképzelések alapján a gyártó is a megrendelő szándékaihoz jobban illeszkedő ajánlatot tud összeállítani.
Segédkezet nyújtottam a Swedsteelnek abban is, hogy termékei felhasználóbarát módon jelenjenek meg a Tekla Structure programban, mely jelenleg a világon piacvezető szoftver az acélszerkezetek tervezésében. A statika fejlődése mostanában ugyanis főként a munkamódszereiben manifesztálódik. A tervezői szoftverek fantasztikus ütemben fejlődnek a kapacitás tekintetében, és egyre kifinomultabb lehetőségeket nyújtanak a tervezőknek mind a számításokban, mind pedig a modellezésben. Használatuk napjainkban a statikus részéről a korrekt üzleti magatartás alapfeltétele, hiszen a piac által elvárt tervezési minőség és sebesség csak ilyen módszerekkel biztosítható. Nem mindegy tehát, hogyan integrálódnak a Swedsteel termékei egy ilyen népszerű programba.
Dinamikus és kölcsönös kapcsolatunkban számomra a legfontosabb mégis az, hogy a munkámhoz megbízható és hasznos információkat szolgáltatnak, korrekt, optimalizált megoldást javasolnak - ráadásul mindig a legrövidebb időn belül.
Ezek birtokában végül, persze én döntöm el, hogy mi kerül a terveimbe, hiszen a felelősség az enyém, de egy ilyen partnerrel, amely azon kevés cégek egyike, amellyel évek óta töretlen a bizalmam, ennek a súlya sem annyira nyomasztó.

http://csarnok.swedsteel-metecno.com/ipari
http://tudastar.swedsteel-metecno.com/hu

(X)