Biztonságos lapostető ásványgyapot és polisztirol hőszigeteléssel
Lapostető tervezésekor, a rétegrend kialakításánál az építész tervezőknek több szempontot is figyelembe kell venniük. Ilyen például a használat módja (üzemszerűen járható vagy nem járható tető), illetve a tetőket érő hatások (nedvesség, hő, mechanikai vagy egyéb hatás), és kiemelten fontos a tetők tűzbiztonsága is.
Tűzvédelmi követelmények
Mint a legtöbb építőanyaggal és épületszerkezettel szemben, természetesen a lapostetők hő- és vízszigetelő anyagaival szemben is lehetnek tűzrendészeti követelmények. Ezeket a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet (OTSZ) 5. részének (Építmények tűzvédelmi követelményei – Építmények tűzvédelme) adott pontjai tartalmazzák. Fontos tudni, hogy bizonyos szerkezeti kialakítások esetén nincs tűzvédelmiosztály-követelmény a szigetelőanyagokkal szemben, így például: „A 60 kg/m2-nél nagyobb tömegű födémek azon csapadékvíz elleni szigeteléseire és lapostető hőszigetelésekre, amelyeket tetőfödém tartószerkezeteinek megfelelő tűzállósági határértékkel rendelkező zárófödémek felett alkalmaznak, vagy amelyek legalább 5 cm vastag A1-A2 anyagú kéreggel borítottak, mely kéreg a tetőszigetelés minden pontján biztosítja a védelmet, nincs tűzvédelmiosztály-követelmény.” (Kavicsterhelésű tetők, zöldtetők, terasztetők; OTSZ 1/4 fejezet 4.8.14.1.)
A 60 kg/m2-nél nem nagyobb tömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém-szerkezetek (trapézlemezes födémek, szendvicspanelek) anyagairól a 4.8.14.4. pont ad előírásokat:
• az I-II. tűzállósági fokozatú építmények esetében a hőszigetelés A1 vagy A2 anyagú legyen, a csapadékvíz elleni szigetelés A1; A2; B; C; D vagy E osztályú, azonban a tetőszigetelési rendszer legalább Broof (t1) kategóriájú legyen;
• a III-V. tűzállósági fokozatú építmények esetén a hőszigetelés és a vízszigetelés anyaga A1; A2; B; C; D vagy E osztályú lehet.
A komplett szerkezettel mint tetőfödémek térelhatároló szerkezeteivel szemben az OTSZ 1/4 fejezet 1–7. táblázataiban a „Szakipari szerkezetek” között találunk követelményértékeket az épület tűzállósági fokozatának és szintszámának függvényében.
Trapézlemezes födémek tűzállósági előírása
Trapézlemezes födémszerkezettel leggyakrabban csarnoképületeknél találkozhatunk. Nézzük meg, hogy az OTSZ az egyszintes csarnoképületekre vonatkozó 7. táblázata milyen követelményt ír elő a tűzszakasz tűzállósági fokozatának függvényében a tetőfödémek térelhatároló szerkezeteire:
A táblázat jelöléseinek értelmezése
• Az első betű (A1, A2 stb.): a komplett szerkezet tűzvédelmi osztályba sorolását jelenti, ami az MSZ EN 13501-2/2008 szabvány szerint határozható meg (SBI teszt).
• A második betű (E – integritás): az épületszerkezetnek elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy a tűznek történő kitéttel az egyik oldalán ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a tűznek ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. A trapézlemezes födémek tűzállósági vizsgálatát szabályozó MSZ EN 1363-1:2000 szerint az integritás az adott időtartam alatt megfelelő, ha:
- a tűzmentesített oldalra helyezett vattalap nem gyullad meg;
- a tetőszerkezeten nem keletkezik adott méretű rés;
- nincs tartós lángolás a tűznek nem kitett oldalon.
• A harmadik betű (I – hőszigetelés): az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutna a tűznek kitett felületről a ki nem tett felületre. Az MSZ EN 1363-1:2000 szerint a hőszigetelés az adott időtartam alatt megfelelő, ha:
- a tűzmentett felületen az átlaghőmérséklet a kezdeti átlaghőmérsékletet legfeljebb
140 °C-kal haladja meg;
- tűzmentett oldalon bármely helyen a felületi hőmérséklet a kezdeti átlaghőmérsékletet legfeljebb 180 °C-kal haladhatja meg.
• A szám (15) – a percben kifejezett vizsgálati időtartam.
Trapézlemezes födém tűzvizsgálata
Az Austrotherm Kft. az ÉMI Kft. szentendrei tűzvizsgálati laboratóriumában – ásványgyapot és polisztirolhab hőszigetelés kombinálásával kialakított – trapézlemezes födémszerkezetét vizsgáltatta meg. A tetőfelületre helyezett acélsúlyok 80 kg/m2-es hóterhelésként terhelik a tetőt. A tetőszerkezetet alulról több mint 700 °C hőmérsékletű tűzhatásnak tették ki 22 percen keresztül. A tetőszerkezeten a vizsgálat alatt a trapézlemez behajlásán kívül semmifajta tönkremenetel vagy átégés nem történt. A tűznek nem kitett oldalon a felületihőmérséklet-mérők semmilyen mértékű hőmérséklet-emelkedést nem mértek.
A tűzmentesített oldalra helyezett vattalap
és a felületihőmérséklet-mérő
A vizsgálatok alapján az adott trapézlemezes tetőszerkezet legfeljebb 6 méter fesztávolság esetén REI 15 tűzállósági határértékkel rendelkezik. A komplett szerkezet tűzvédelmi osztálya B-s2, d0. A B REI 15 besorolással rendelkező trapézlemezes tetőszerkezet a III-V. tűzállósági fokozatú csarnoképületekben használható térelhatároló szerkezetként. Figyelem, az adott rétegrendben az egyes rétegek nem cserélhetők ki, azaz a vizsgálati eredmény csak a konkrét anyagokra vonatkozik, így más trapézlemez vagy más hőszigetelő anyag alkalmazásakor új tűzvizsgálati eljárással kell a szerkezet besorolását meghatározni!
A tető a vizsgálat megkezdése után 7 perccel
A nem éghető anyagnak is vannak hátrányai
Az ismertetett „vegyes”, ásványgyapot és polisztirolhab hőszigetelés kombinálásával kialakított rétegrend több előnnyel is rendelkezik a csak kőzetgyapot hőszigetelésű trapézlemezes födémhez képest. Az Austrotherm AT-N100 expandált polisztirolhab ásványgyapotnál jobb nyomószilárdsága garantálja, hogy a vízszigetelés aljzataként is működő hőszigetelő táblákat sem a kivitelezés, sem a tetőkarbantartás során nem tapossák, nem gyúrják szét.
A polisztirolhab kisebb súlyából adódóan is nyújt előnyöket: az általános szerkezeti acél teherbíró képessége 600 °C-on csak harmada a szobahőmérsékleten mért értéknek, így nem mindegy, hogy a szilárdságát vesztő tartószerkezet mekkora terhelésnek van kitéve. Míg a vegyes rendszer esetében a hőszigetelés súlya négyzetméterenként mindössze 10 kg, addig a csak kőzetgyapottal készült hőszigetelés majdnem háromszoros terhelést (28 kg/m2) okoz (volt olyan tűzvizsgálat, ahol az általunk is vizsgált trapézlemez 20 cm kőzetgyapot hőszigeteléssel, 80 kg/m2 hóteher mellett beszakadt már abban az időpontban, amikor a polisztirolhabos szerkezet még ép volt).
Egyértelmű tehát, hogy a vegyes rendszer gazdasági előnyei mellett tűzvédelmi szempontból is jobb, mint az egynemű hőszigeteléssel készülő tető.