Szálas magastető szigetelő anyagok akusztikai teljesítménye

Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie. Egy adott épületen belül tartózkodó személy az őt körülvevő környezet akusztikai minőségéről hallás útján jut információkhoz és ez által alkot véleményt az adott belső tér akusztikai minőségéről (például a zavaró hatású, az épületszerkezeten át kintről bejutó közlekedés zaja stb).

Az Ursa szakemberei egy konkrét akusztikai mérés során a következő, gyakori szerkezetet állították össze:

1.     Tetőfedés: kiselemes tetőhéjalás 40 és 62 kg/m² felülettömeggel
2.     Cseréptartó léc
3.     Átszellőztetett fedési légrés: 5 cm-es magasságban, fa lécvázas kialakításban
4.     Ursa Seco Pro 0,04 páraáteresztő tetőfólia: fedési alátétfólia
5.     Ursa üveggyapot hőszigetelés (Ursa DF 37): szarufák között elhelyezve 15 cm-es vastagságban
6.     Ursa üveggyapot hőszigetelés (Ursa DF 39): a szarufák alatt elhelyezve 10 cm-es vastagságban, fém bordaváz között és a szarufákhoz akusztikai lengőkengyeles rögzítéssel kapcsolva
7.     Ursa Seco Pro 100 párazáró fólia és belsőtéri gipszkarton burkolat, melyet vastagság, réteg és éghetőség szempontból variáltunk

A laborban készített makett esetében az átszellőztetett légrés légbevezetése és légkivezetése a zajgeneráló oldal felől nyitva volt, mint egy valóságos beépítésnél.

Látható, hogy a tetőhéjalás tömegének növelése csak nagyon minimális mértékben növeli a komplett tetőszerkezet léghanggátlását.

Az átszellőztetett légrésbe a kialakított nyílásokon keresztül nemcsak a levegő, hanem a hang is bejut, azaz így „támad” a belső tér irányába.

Léghanggátlás szempontjából a belső burkolat tömege tölt be meghatározó szerepet, valamint a tény, hogy az alkalmazott Ursa üveggyapot termékek magas hangelnyelő képességgel (áramlási ellenállás) és alacsony kopogóhang vezetési tulajdonsággal (dinamikai rugalmassági modulus) rendelkeznek. Működésének elve, hogy a szerkezetbe jutó hanghullámok légáramok formájában jelennek meg, melyek az üveggyapot szálak között súrlódásos veszteséget hoznak létre – ezáltal a hanghullámok hővé alakulnak és elnyelődnek. Ennek a két akusztikai paraméternek köszönhetően a megépített komplett szerkezet rezonancia frekvencia tartománya nagyon alacsony szintre került, mely magában hordozza a léghanggátlás növekedését.

Annak érdekében, hogy a lakó a beépített tetőtérben az utcazajok beszűrődésétől is védve legyen, kiemelt fontosságú már a tervezésnél, hogy az elhelyezendő szigetelőanyagot ne csak a hővezetési tényező alapján válasszuk ki, hanem súlyozottan vegyük figyelembe a termék hangelnyelési tényezőjét (α_W) is.