A koppenhágai Osram kultúrház energiahatékony felújítása
A kultúrház energiahatékony felújítása az aktívház koncepció alapján valósult meg. A megújult épület a természetes fény, illetve szellőzés jobb kihasználásával egészségesebb beltéri klímájúvá vált. Az átalakítás eredményeként az épület energiafogyasztása közel a harmadára csökkent, így az üzemeltetés során kibocsátott szén-dioxid mennyisége is jelentősen visszaesett.
A Koppenhága északi részén található épület eredetileg az Osram gyár ipari létesítménye volt, amely 1953-ban épült, akkor még egyedülálló módon, előregyártott technológiával. Az utcai homlokzaton finom rajzolatú vasbeton panel burkolati elemeket alkalmaztak, ami egyedi megjelenést adott a háznak. Ennek a felületnek a megőrzése az új hőszigetelés tervezésekor nagy kihívás elé állította a tervezőket (T-plus Építésziroda). A megoldást a földszinti terek teljes átszervezése nyújtotta: az itt található többfunkciós előadóterem előtt átmeneti teret hoztak létre, amely csak részben fűtött, és a hőszigetelés mértéke is kisebb itt, mint az épület többi részén.
Így lehetővé vált az egyébként nem előnyös, belső oldali hőszigetelés alkalmazása: az utcai homlokzat védett vasbeton fala mögött, a belső síkon helyeztek el egy hőszigetelő üvegfalat. Az előadóterem és a folyosó közötti fal hőszigetelése már lehetővé teszi, hogy a belső helyiségek fűtése energiatakarékos legyen.
A természetes fény és szellőzés kihasználása
Az emeleti nagyméretű termekben több fényre volt szükség, ezért a tetőgerinc két oldalán új felülvilágítókat helyeztek el, amelyek a belső részeket látják el elegendő fénnyel, és a kéményhatás segítségével a friss levegő utánpótlásban is nagy szerepük van. A tetőtéri ablakok aktívan hozzájárulnak a beltéri klíma szabályozásához is a nagy létszámú rendezvények, mint például néptáncestek, előadások vagy egyéb rendezvények során. Az egyik ilyen felülvilágító ablakcsoport a földszinti terek megvilágításáról is gondoskodik egy új födémáttörésen keresztül, amely az első lépcsőfeljáró mellett készült. Ez a megoldás egyben vizuális kapcsolatot is létesít a két szint között: az emeletnek erről a részéről látható az előcsarnok és a földszinti folyosó.
Üvegezett felületek mint energiatermelő rendszer
Az energiahatékonyság az épület felújításakor alapvető szempont volt, a rendelkezésre álló természetes erőforrásokat – mint a napfény és a szél – a lehető legnagyobb mértékben ki kellett használni. Az üvegezett felületeket például a tervezők az energiatermelő rendszer részeként kezelték. Elhelyezésük stratégiai fontossággal bír a napfényből nyert hőenergia és az optimális természetes szellőzés szempontjából; az épület északi és déli oldalainak hőszigeteléséhez pedig különböző üvegezéseket használtak.
A tető északi oldalán beépített Velux tetőtéri ablakokba extra energiatakarékos (-65-ös) üvegezés került, míg a déli ablakok univerzális üvegezésűek (-73-as), így a belső tér a lehető legnagyobb mértékben tudja hasznosítani az üvegezésen keresztül beérkező napenergiát. A legerősebb napsugárzás idején a túlmelegedés, illetve vakító fény ellen a dinamikus árnyékolás nyújt védelmet, ezért a Velux tetőtéri ablakok elektromos árnyékolókkal vannak felszerelve, amelyek mind kézi vezérléssel, mind pedig a központi épületirányítási rendszerrel működtethetők. A déli tetősíkon beépített napkollektorok az épület használati meleg víz ellátását 70 százalékban biztosítják és fűtésrásegítésként is működnek.
(x)
