Fordított rétegrendű lapostetők is szigetelhetők expandált polisztirolhabbal

Lapostetők hőszigetelésére kétféle módszer ismert: az egyenes és a fordított rétegrend. Előbbinél a vízszigetelés védi a hőszigetelést a nedvesség káros hatásától, és a csapadékvíz elleni szigetelés van legfelül. A másik esetben a nedvességálló hőszigetelés alatt védetten helyezkedik el a vízszigetelés.

A fordított rétegrendnek az az előnye, hogy

• a vízszigetelés védett a mechanikai hatásoktól mind a kivitelezés, mind a használat fázisában, és megvédi a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól, ami gyorsítaná a vékony lemezek öregedését;
• kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama;
• a szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.

A fordított rétegrend számos előnye csak szigorú feltételek mellett élvezhető. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait, amire eddig csak az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS) voltak alkalmasak. Az Austrotherm formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelő anyaga, a Zenit ezen a területen nyújt új, gazdaságos megoldást.

Passzívház is tervezhető fordított tetővel

A termék engedélyezését hosszas vizsgálatok előzték meg. A laboratóriumi vizsgálatok során a diffúziós vízfelvétel és a ciklikus fagyasztás-kiolvasztással szembeni ellenállóképesség volt a legfontosabb jellemző. A termék nyomószilárdsága a 300 ciklusos vizsgálat után is megfelelő volt. A Zenitet először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett mintákon újabb ellenőrzéseket végeztek. A hővezetési tényezője továbbra is megfelelt a közölt értéknek, víztartalma pedig a megengedett 1 százalék helyett csak 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. a 220/2008 szám alatti ÉME engedélyt, mely szerint a Zenit formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők (nem járható tetők, járható tetők, zöldtetők) hőszigetelésére, illetve meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).

Fontos megemlíteni, hogy miként az extrudált polisztirolhab hőszigetelő anyagok, úgy a Zenit is csak egy rétegben építhető be fordított rétegrendű tetőkbe. A Zenit termékre – mint sok más építőanyagra is – az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és a hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/mK) hővezetési tényező, a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is, és alkalmazásával a 2020-tól várhatóan érvényes követelmények is elérhetők.

Tetőfelújításkor megtartható a régi vízszigetelés

Jelentős előnye ennek a megoldásnak az is, hogy meglevő tetők felújítására is alkalmazható. Gyakran állunk szemben azzal a helyzettel, hogy a lapostető hőszigetelése nem megfelelő, de a rajta lévő vízszigetelés ép, sőt, nem ritkán frissen felújított. Ebben az esetben a lakóközösség nem szívesen vállalja a vízszigetelés felbontását, egyrészt a költségek miatt, másrészt attól tartva, hogy az új vízszigetelés korántsem lesz olyan jó, mint a régi. Mégis, mind energiatakarékossági szempontból, mind pedig a pályázati lehetőségek miatt célszerű fokozni a tető szigetelő képességét.

Az Austrotherm Zenit segítségével egyszerű a feladat: a meglévő vízszigetelésre szorosan illesztve kell tenni a hőszigetelést, majd geotextília és kavicsréteg segítségével a rögzítés is megoldható. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a sérülékeny vízszigetelés ép maradjon. Az új hőszigetelő réteg nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem védi a vízszigetelést a környezet káros hatásától, így élettartama nő, a tető karbantartási igénye csökken.