Hogyan oldható meg az önálló csapadékvíz-gazdálkodás?
Az önálló csapadékvíz-gazdálkodás ma már akár családi házak esetében is megoldható. A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete szerint az energetikai felújítások időszaka után újabb „robbanás” előtt áll a piac, hiszen meredeken emelkedik az önfenntartás, így az önálló vízgazdálkodás iránti igény az építők, illetve az építtetők körében.
A Wavin tapasztalatai szerint egyre több vállalat, közintézmény és magánszemély alakít ki szikkasztó-tározó rendszert, így segítve az esővíz fokozatos elszivárgását, illetve újrahasznosítását. Az esővíz-gazdálkodás terén olyan hírességek is jó példával járnak elöl, mint a brit királyi család, hiszen észak-ír Hillsborough birtokukon már működik egy intelligens, úgynevezett StromHarvester technológiával ellátott szikkasztó- és tározómező.
Az OMSZ megfigyelései szerint bár az elmúlt 120 évben országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, az intenzív esőzéses napok száma – amikor a napi csapadékmennyiség meghaladja a 20 mm-t – folyamatosan emelkedik. Az egyszerre lezúduló csapadék nem hasznosul, mert a talaj nem tudja felvenni a vizet, így a növények aszálytűrését sem képes növelni. A megoldás a természetes folyamatokat imitálva a víz lefolyásának, talajba való beszivárgásának és a párolgás eredeti egyensúlyának helyreállítása.
Bár a városi betonrengetegekben eddig a csapadékvíz-elvezetés volt a cél, a trend most megfordulni látszik. A csapadékvíz-gazdálkodás és a vízáteresztő zöldfelületek közös rendszerének, azaz a városi kék-zöld infrastruktúrának a kialakítására már szinte mindegyik megyeszékhely rendelkezik elfogadott stratégiával, és valamennyi dokumentum középpontjában a hőhullámokkal és az extrém csapadékkal szembeni védekezés áll.
Sokan azonban nem várnak a döntéshozókra, hiszen „kicsiben” is megvalósíthatjuk a csapadékvíz-gazdálkodást, a víztöbblettel járó időszakokban elősegíthetjük a víz fokozatos elszivárgását, illetve megtartását, hogy az később, a vízhiányos időszakokban hasznosíthatóvá váljon. „A családi házat építők, illetve felújítók közül 10-ből 4-en szeretnének önellátóbbá válni. Növekszik az igény az önálló csapadékvíz-gazdálkodásra, így a szikkasztó-tározó rendszerek kialakítására is, elsősorban az egyre gyakoribb aszályos időszakok és villámárvizek miatt” – mondta el Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke. Bár maga a szikkasztás nem új megoldás, az eljárás sokat fejlődött az elmúlt évek során. A hagyományos, kulékavicsos szikkasztók helyett műanyag elemekből gyorsan és könnyen építhetünk szikkasztóblokkot, ami tisztítható, egy gépkocsi súlyát is elbírja, és akár tárolhatjuk is az értékes esővizet. Ráadásul a szikkasztó- és tározómező kialakítása költséghatékony megoldás, hiszen bár maguk a műanyag elemek drágábbak, mint a kavics, egy komplett szikkasztóblokk alapanyaga is befér egy kombiautó csomagtartójába, így a fuvarozáson és a földmunkákon sokat spórolhatunk.
A zöld megoldásokkal, így esővíztárolással és szikkasztással is foglalkozó Wavin az ökológiai lábnyomot csökkentő, 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülő és 100%-ban újrahasznosítható szikkasztóblokkokat is gyárt. A Wavin számításai szerint egy 100 négyzetméter tetőfelülettel rendelkező családi házhoz mindössze 1,8 köbméter űrtartalmú szikkasztóra van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a csapadékvíz-gazdálkodás. „Építettünk már szikkasztómezőt a japán Nissin Foods magyarországi egysége és a fóti Apponyi Franciska Óvoda számára. Számos családi háznál is működik szikkasztó- vagy tározómezőnk, hiszen sokan szeretnék aszályos időszakban is fenntartható módon megoldani növényeik, kerti pázsitjuk öntözését, vagy autóik tisztán tartását, illetve biztonságosan elvezetni a hirtelen jövő, nagy mennyiségű csapadékvizet” – mondta el Győrfi Dávid, a Wavin tervezőmérnöke.
A szikkasztó- és tározóblokkok ráadásul intelligens, úgynevezett StromHarvester technológiával is felszerelhetők, és képesek automatikusan az igényekhez igazítani a tározóban lévő vízszintet: 5 perces időközönként elemzik az 5 napos időjárás előrejelzés adatokat, illetve szenzorok segítségével figyelembe veszik az aktuális légnyomás értéket. A megoldás futurisztikusnak tűnhet, de üzemel már ilyen rendszer például a brit királyi család észak-ír Hillsborough birtokán is, védve a történelmi komplexumot az árvizek és a belvizek veszélyeitől.
