Mi a különbség trapézlemez és trapézlemez között?
Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi épületek, csarnokok hagyományos, közkedvelt könnyűszerkezetes alkotóeleme az acél trapézlemez. A vékony acéllemezből különböző szelvényméretekkel gyártott nagytáblás elemek kis súlyuk miatt gazdaságosan szállíthatók, alkalmazásukkal rövid idő alatt nagy felületek fedhetők, burkolhatók.
Épületszerkezeti szerepüket tekintve alkalmazhatók külső tetőfedés, tetőhéjazat, falburkolat, belső álmennyezet vagy teherhordó födémlemez céljára is. A hazai piacon számos gyártó, forgalmazó kínálja termékeit, és bizony több műszaki és funkcionális szempont van, amely első ránézésre nem szembeötlő, mégis jelentős különbségek mutatkozhatnak. Egy komplett csarnoknak tömegarányában, értékében igen kis eleméről beszélünk, mégis a teljes épület műszaki teljesítményére, tartósságára nagy hatást gyakorol.
Tudni kell, hogy akár önhordó tetőfedésről vagy homlokzatburkolásról, akár teherhordó födémlemezről van is szó, harmonizált európai szabvány szabályozza a vonatkozó műszaki jellemzőket, és CE-jellel kötelező forgalomba hozni. Így a legtöbb műszaki paraméter tekintetében egyértelmű az összehasonlítási alap. De más, az alább felsorolt tulajdonságok is fontosak lehetnek.
Mechanikai szilárdság, teherbírás
A trapézlemezek teherbírása általánosságban az acél alapanyag szilárdsági osztálya (például S250GD) és a szelvényméretek alapján az Eurocode statikai szabványok alapján számítható. A gyártók/forgalmazók különféle támogatást adhatnak a tervezés segítésére: az alapvető keresztmetszeti jellemzőktől a terhelési táblázatokon át a saját fejlesztésű szoftverekig. Az önhordó tetőhéjazatok lépésállóságára szabványos laboratóriumi vizsgálat létezik, amely 1,2 kN koncentrált teher esetén alkalmazható legnagyobb fesztávot adja meg. Ez a paraméter leginkább a szerelés és karbantartás közben történő biztonságos közlekedésre ad gyártói információt.
Tartósság, korrózióvédelem
A tűzihorganyzott acél trapézlemezek tartóssága függ a lemezvastagságtól és a korróziógátló bevonatoktól. Legelterjedtebb a kétoldali cinkréteg, amelynek szabványos jelében a cinkmennyiség fajlagos tömege szerepel (például Z200 esetén 200 g/m2, ami megfelel mindkét oldalon ~15 μm vastagságnak). A horganyrétegre többrétegű szerves bevonat kerülhet, amely a különböző színű változatok esztétikai hatása mellett további védelmet is nyújt a környezeti hatásokkal szemben, általában a vastagsággal arányos mértékben. Érdemes tehát a megfelelő élettartam érdekében figyelmet fordítani a korróziógátló rétegvastagságokra!
Vízzárás
Trapézlemezzel burkolt kültéri felületek esetén – a tetőfedéseknél fokozottan – fontos követelmény a vízzárás, ami elsősorban a táblák illesztéseinek kialakításától, tetők esetén a hajlásszögtől függ. Itt meg kell említeni, hogy tetőfedéseknél kifejezetten hatékony megoldás az úgynevezett vízfalcos kialakítású oldalsó illesztés, ami fokozott vízzárást nyújt, és a szerelést is biztonságosabbá teszi (a fűzőcsavarozás teljes bordán történő alátámasztása révén). Ez a keresztmetszeti kialakítás néhány százalékkal több anyagfelhasználást igényel egységnyi tetőfelületre vetítve, de többszörösen megtérül a könnyebb szerelhetőségnek, valamint a fokozott vízzárásnak köszönhetően.
Tűzvédelmi paraméterek
Az európai szabványok szerinti módszerekkel kötelező a trapézlemezek tűzvédelmi osztályának (éghetőség) és opcionális a tűzállósági teljesítményértékének meghatározása. Natúr tűzihorganyzott acél trapézlemez tűzvédelmi osztálya külön vizsgálat nélkül A1, míg színbevonatok vagy például a hátoldalon gyárilag felvitt antikondenzációs filcréteg esetén azonban már akkreditált laboratórium által végzett típusvizsgálat szükséges a meghatározásához (általában A2-s1,d0 vagy A2-s2,d0 osztályba kerülnek). A tűzállósági teljesítményjellemző kizárólag szabványos laboratóriumi vizsgálat alapján adható meg.
A fejlettebb gyártású, optimált szelvényű termékeknél egyrétegű, vékonyfalú (0,5–0,7 mm) trapézlemezek esetén tetőburkolat funkcióban RE15, önhordó falburkolat alkalmazásban E15 tűzállóság érhető el; beépítésnél figyelembe kell venni az érvényességi feltételeket (fesztáv, egyidejű terhelés, fűzőcsavarok távolsága stb.) is.
Páramegkötő képesség
A belső oldalon páramegkötő filccel gyárilag ellátott trapézlemezek a hőszigetelés nélküli, úgynevezett hidegcsarnokok népszerű tetőfedése (például gabonatárolók, raktárak stb.). Ilyen esetekben az alkalmazott filcréteg fajlagos tömege (70–110 g/m2 között) fontos műszaki jellemző, hiszen az arányos a páramegkötő kapacitással, ami a kondenzáció lecsepegésének megakadályozásában jelent különböző szintet, funkcionális biztonságot.
Melyiket válasszuk?
Az ipari jellegű épületeknél népszerű trapézlemezek választéka között a laikus szem legtöbbször csak a külső megjelenés (bordaméretek) és a szín alapján tesz különbséget. A fentiek alapján azonban látható, hogy egy „egyszerű” trapézlemez esetén is számos műszaki jellemzőt, paramétert kell figyelembe venni a tervezés és beépítés során ahhoz, hogy az épület a kívánt szakmai és funkcionális színvonalon készüljön el. A gyártó/forgalmazó cég teljesítménynyilatkozatban köteles feltüntetni az igazolt műszaki tulajdonságokat. Végül fontos megemlíteni, hogy a hatályos 275/2013 (VII.16.) sz. Kormányrendelet gondoskodik róla, hogy ne csak a „laikus” szempontok alapján határozza meg az építtető vagy a kivitelező a ténylegesen beépítésre kerülő építési terméket (4. §, (3) bekezdés): „Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása.”
