Tűzihorganyzott acélszerkezetek – zártszelvényes konstrukciók technológiai nyílásai
Tűzihorganyzás szempontjából talán a „legérzékenyebb” acélszerkezetek a zárt terekkel rendelkező konstrukciók. A feladat a teljes felületre kiterjedő és kiváló felületvédelem garantálása, valamint a balesetveszély elkerülése. A teljes tűzihorganyozhatóság feltétele olyan technológiai nyílások elhelyezése, melyek az acélszerkezeti elemen lévő, részben vagy egészben zárt terek teljes kiszellőzéséről, továbbá kiürüléséről fognak gondoskodni. Eredményül viszont az acélszerkezet teljes felülete tűzihorganyzott lesz, egységessé téve az acél korrózióvédelmét. A technológiai nyílások magukban foglalják még a felfüggesztést szolgáló furatokat, lyukakat is. Cikkünkben a technológiai nyílások tervezésének és elhelyezésének főbb elveit tekintjük át.
Szellőző- és kifolyónyílások elhelyezése
Ezeknek a nyílásoknak kell biztosítani az acélszerkezet tűzihorganyozhatóságát. A legtöbb festési móddal szemben itt a részben vagy teljesen lezárt terek is védettek lesznek. A szerkezetek sokfélesége nem teszi lehetővé, hogy mindegyikhez kész megoldásokat adjunk, de általános elvek lefektetésével és jó példák bemutatásával könnyen érthetővé válnak a technológiának megfelelő tervezés nagyon egyszerű szempontjai.
A furatok, kivágások, lyukak elhelyezése minden esetben az adott munkadarab horganyozási (bemerítési-kiemelési) síkjától függ. A horganyozás síkja egy képzeletbeli függőleges felület, melyen az acélszerkezet a bevonás közben először lefelé (bemerítés), majd pedig felfelé mozog (kiemelés). Kiemelési példát mutatunk be a fenti képen. A két folyamat általában pontosan egymásnak ellentétes művelet, azaz a termékek azon pontja emelkedik ki legelőször a horganyfürdőből, amelyik korábban a legkésőbb merült bele. Kivétel csak speciális eljárásoknál van. A kiszellőző és kifolyó nyílások, lyukak, kivágások külső pereme legalább el kell, hogy érje a lezárt tér felső, illetőleg alsó szélét, pontosabban annak legmagasabb, illetve legmélyebb pontját. Részletes ismertetésük a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége kiadványaiban, honlapján (www.hhga.hu) és a tagvállalatoknál érhető el.
Nem megfelelő vagy rosszul elhelyezett, hiányzó technológiai nyílások bevonathibákhoz, rosszabb esetben terméksérüléshez, de akár gőzrobbanáshoz, sőt balesethez is vezethetnek. Ezért követelik meg szigorúan a tűzihorganyzó vállalatok a helyes termékkialakítást.
A nyílások méretei zártszelvényekhez
A szükséges nyílások méreteinek fontossága nem kisebb pozíciójuk jelentőségénél. A lyukátmérők egyenként, valamint összességükben alapvetően meghatározzák egyes horganyozási műveletek időtartamát. A kiszellőző – azaz bemerítéskor a legfelső pontokon lévő – nyílásokon a levegőnek, gőznek és salakanyagoknak kell maradéktalanul eltávozni, míg a folyadékokból, így a horganyból történő kiemeléskor az alsó lyukakon a folyadékoknak kell teljesen kiürülni.
Táblázat: A technológiai nyílások darabszáma és szükséges méretei
A technológiai nyílások zárt terenként számított összes felülete („furatterület” × furatok összes darabszáma) meghatározza az adott térfogatú lezárt tér folyadékkal történő feltöltődésének és teljes kiürülésének sebességét, így időtartamát. Mindkét művelet idejének hossza befolyásolja a kialakuló horganyréteg tulajdonságait, gazdaságosságát, valamint az acélszerkezeti elem dilatációs viselkedését (lásd előző cikkünket).
Amennyiben a technológiai nyílások mennyisége a szükségeshez viszonyítva túl kevés és/vagy méretük túl kicsi, a keletkező horganyréteg kevésbé esztétikus, túl vastag, gazdaságtalan lehet. Szélsőséges esetben – túl kicsi nyílásoknál – bevonathiba, de akár termékdeformáció is kialakulhat. Nagyobb méretű zárt tér esetén értelemszerűen nagyobb méretű nyílások szükségesek. Előírt technológiai nyílások hiányában az adott munkadarab nem tűzihorganyozható, annak bevonását a horganyozó vállalat visszautasítja.
Felfüggesztést szolgáló nyílások, furatok
A legtöbb acélszerkezeti elem önmagában alkalmas lehet a technológiahelyes felfüggesztésre. A felfüggesztés készülékkel, acélhuzallal, lánccal, kampóval stb. történhet. Néhány esetben azonban erre nincs lehetőség, ezért plusz függesztőfuratokat kell kialakítani a terméken. Példaként említhetők a leszabott lemeztábladarabok vagy a szálanyagok felfüggesztése. Ilyenkor általában a helyes furatozás a kézenfekvő megoldás.
Még a tervezési és gyártási folyamat megkezdése előtt ajánlatos a gyártással kapcsolatos szabályok tanulmányozása. Kérdés, tisztázatlan részletek esetén a kiválasztott tűzihorganyzó szakemberei díjmentes tanácsadást nyújtanak az acélszerkezetek bevonásra alkalmas kialakítása érdekében.
Következő írásunkban a nyitott szelvényekből készített, tűzihorganyzott kivitelű acélszerkezetek fontosabb tervezési és gyártási irányelveivel foglalkozunk.
(x)
